A közösségi média egyik oldalát böngészve találtunk rá Mefisztó és Margit kettős szobrára (Mephistopheles and Margaretta), amely azonnal megragadta a figyelmünket. Egészen idáig még csak nem is hallottunk a Salar Jung Múzeumról, amely Dar-ul-Shifa területén található Indiában, a Musi folyó déli partján, Hyderabad városában, és otthonaként szolgál ennek a műalkotásnak. India nemzeti múzeuma eredetileg a Salar Jung család magángyűjteménye volt, melyet Salar Jung III halála után adományoztak a nemzetnek. A múzeumot 1951. december 16-án nyitották meg a nagyközönség előtt.

A Salar Jung Múzeum gyűjteménye gazdag és sokrétű: szobrok, festmények, faragványok, textíliák, kéziratok, kerámiák, fémtárgyak, szőnyegek, órák és bútorok találhatók itt, amelyek Japánból, Kínából, Burmából, Nepálból, Indiából, Perzsiából, Egyiptomból, Európából és Észak-Amerikából származnak. Nem véletlen tehát, hogy a múzeumot a világ egyik legnagyobb intézményeként tartják számon. Az épület félkör alakú, 38 galériával rendelkezik, két szinten terül el, és csak a gyűjtemény egy részét mutatja be. A földszinten 20, míg az első emeleten 18 galéria található. Az egyik érdekesség, amit mindenképpen jobban szemügyre kell vennünk, az Mefisztó és Margit kettős szobra, amely azonnal kitűnik környezetéből, annál is inkább, mivel Goethe legnagyobb művéhez, a Fausthoz kapcsolódik.

Johann Wolfgang von Goethe (1749‒1832) a német irodalom egyik klasszikusa és a világirodalom legnagyobb költője. Munkássága során a líra, a dráma és az epika nemében teljesedett ki. Élete fő művének a Faust tekinthető, mintegy 60(!) éven át dolgozott rajta. Ahhoz, hogy Mefisztó és Margit szobrának jelentését megértsük, érdemes néhány mondatot ejtenünk a darab cselekményéről. A mű középpontjában a tudós doktor (Faust) és az ördög (Mefisztó) áll. Szerződést kötnek egymással, amennyiben Mefisztó boldoggá tudja tenni Faustot az élete során, akkor a lelkét megkaparinthatja. Kalandok sora következik, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy Faust igazán boldog és elégedett legyen, ha csak egy pillanatra is. De hogyan is találkozik az ördög és Faust? Főhősünk idősen és kiábrándultan jelenik meg az első részben, amelyben éppen azon morfondírozik, hogy véget vet életének. Ekkor tűnik fel Mefisztó alakja, aki ördögi lényének megfelelően ráveszi Faustot, hogy egyezséget kössenek, és mint írtuk, az események innen veszik kezdetüket.

Mefisztó és Margit

Mefisztó és Margit kettős szobrának megalkotójáról sajnos keveset tudunk. Az alkotást a 19. században egy ismeretlen francia szobrász készítette, amelyet 1876-ban franciaországi utazásai során Mir Turab Ali Khan (más néven Salar Jung I.) szerezte meg, amely végül India nemzeti múzeumának tulajdonába került.

A szobor két alakot jelenít meg: Mefisztót, az ördögöt, és Margitot, egy szép és erkölcsös, ártatlan polgárlányt. Goethe Margit alakját élete első szerelméről nevezte el. A színdarabban a megfiatalított Faust Margit által ismeri meg a szerelmet, amely azonban sajnos tragikus véget ér, így Faustnak tovább kell keresnie a boldogságot. A mű különlegessége abban rejlik, hogy a két figurát egyszerre jeleníti meg a mű. A szobor kettősségét egy tükörrel emelik ki, így a múzeumba látogatók egyszerre láthatják Margit és Mefisztó kettős mivoltát. A kettősség momentuma többször is visszatérő tényező az alkotásban. A két alak nemcsak nemükben különbözik egymástól, hanem személyiségükben is éles ellentét figyelhető meg. A jó és a rossz, a szépség és a szörnyeteg, a jóság és a gonoszság ábrázolását láthatjuk. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Mint a jin és a jang, hiszen a jó magában foglalja a rosszt, és mint tudjuk, a rossz sem létezhet a jó nélkül. Itt feltehetnénk a kérdést: mi számít jónak és mi rossznak? Ez egy erkölcsi mérce, egy attitűd, amely minden embernél más és más, hiszen nem vagyunk egyformák, de abban megegyezhetünk, hogy van egy társadalmi mérce, amelyhez tudunk viszonyítani. (Ez egy jó filozófiai fejtegetés alapja is lehetne, de cikkünk témája most nem erre irányul.)

A szobor másik különlegességét az adja, hogy a szobrász egyetlen szikomorfa törzséből faragta ki az alakokat. Az egyik oldalon Mefisztó látható, aki büszkén feszítve, gonosz és kaján vigyorral az arcán látható, egy csuklyás köpenybe burkolózva, sarkantyús csizmájával. Egész lénye gonoszságot sugároz, míg a másik oldalán látható női alak ennek ellentéte. Margit testtartása az ártatlanságról, a szerénységről és az alázatról tanúskodik. Szerényen, lehajtott fejjel ábrázolják, kezében egy imakönyvvel. A tisztaságot és egyúttal a kiszolgáltatottságot fejezi ki arcán a szomorúság. Hiszen a drámában Margit Faust és az ördög cselszövésének áldozatává válik, az ismeretlen alkotó pont ezt a momentumot jeleníti meg nekünk.

A hyderabadi Salar Jung Múzeumba évente több millióan látogatnak el. Mefisztó és Margit életnagyságú szobra a legfotózottabb műalkotások közé tartozik. Nem véletlen, hiszen a szobor egyszerre elgondolkodtató és lenyűgöző, erkölcsi dilemmát tükröz, amely Goethe története által nagy jelentőséget képvisel. A szobornak a mai ember számára is óriási üzenete van, amely ebben az agyonhajszolt világunkban még inkább érvényes. Goethe valamit már sejthetett: talán a jövőbe látott, vagy csak különösen érzékeny volt ezekre a dolgokra. Ez már örökre az ő titka marad...

Érdemes feltennünk a kérdést: a „15 perc hírnévért”, a lájkokért, az élvezetek hajszolásáért és egyáltalán a magamutogatásért, a látszatért, a hatalomért vajon érdemes-e meghasonulnunk, és lelkünket eladni az ördögnek? A saját válaszomat ismerem a kérdésre. Erre mindenkinek magának kell tudni a választ, hogy aztán nyugodtan a tükörbe tudjon nézni utána.

LSzimonetta

Fotógaléria: Az indiai Salar Jung Múzeum

7 kép

 

Forrás: angol és magyar Wikipédia, mirolszol.com, theheritagelab.in, mymodernmet.com, odditycentral.com, peepultree.world

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép. A galériában szereplő képek forráshelyei pedig a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune
98. rész: Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma
99. rész: Hüpnosz – az álom istene
100. rész: Székely Bertalan: Egri nők
101. rész: Claude Monet: Japán híd, tavirózsák
102. rész: Alfons Mucha: Költészet
103. rész: Jahangir sírja
104. rész: Raffaello Santi: Az athéni iskola
105. rész: Louis Sussmann-Hellborn: Dornröschen