Az álhírek különböző formái nagyjából egyidősek a hírekkel. Hallott már például a spagettifáról? Viccesnek tűnik, egészen addig, amíg nem velünk történik meg. De minket is megtéveszthetnek.

Álhír, fake news, összeesküvés-elméletek, hoaxok – manapság lassan azt sem lehet tudni, mi igaz és mi nem. A beazonosítás nem könnyű feladat, ezért fontos, hogy megtanuljuk feltenni a helyes kérdéseket. A leghatékonyabb módszer az, ha csak akkor hiszünk el valamit, ha annak megbízhatóságát le is tudjuk ellenőrizni.

• Vegyük tekintetbe a forrást! Vizsgáljuk meg, hogy a hírek ténylegesen milyen forrásból származnak. Egy blog nem olyan megbízható, mint egy neves tudományos folyóirat.

• Nézzünk utána a cikkben idézett forrásoknak! Hitelesek ezek? Léteznek egyáltalán?

• Ne csak egy cikkre támaszkodjunk! Minél több különböző forrást ismerünk meg, annál valószínűbb, hogy pontos következtetéseket tudunk levonni. Vegyünk figyelembe különböző forrásokat és perspektívákat, például más országokból származó híreket vagy eltérő háttérrel rendelkező szerzőket.

• Ki a szerző? Vizsgáljuk meg, hogy a publikációk szerzői hitelesek-e, milyen a megítélésük az adott szakterületen / közösségben, illetve egyáltalán létező személyekről van-e szó. A saját szakterületükön publikálnak?

• Ellenőrizzük a dátumot! Győződjünk meg arról, hogy a cikk friss, és nem csupán egy régebbi történet felelevenítése.

• A kommentek is árulkodók. Attól függetlenül, hogy egy cikk, videó vagy bejegyzés valós, legyünk óvatosak a kommentekkel! A cikkekre érkező hozzászólásokat és hivatkozásokat nagyon gyakran botok generálják, vagy olyan személyek készítik, akiket hamis információk terjesztésére béreltek fel.

• Legyünk objektívek. Lehetséges, hogy elfogultságunk befolyásolja a cikkre adott válaszunkat? Mi, emberek gyakran esünk abba a hibába, hogy csak olyan forrásokat olvasunk, amelyek megerősítik a nézeteinket. Állítsuk magunkat kihívás elé azzal, hogy olyan forrásokat is olvasunk, amelyeket egyébként nem olvasnánk.

• Fizetett hirdetés? Még a törvényes kiadványoknak is vannak szponzoraik és hirdetőik, akik befolyásolhatnak egyes cikket vagy egyes forrásokat. Ellenőrizzük, hogy a cikk finanszírozott-e, és amennyiben igen, ki által!

• Óvatosan az újraposztolással… Az álhírek a hiszékenyekre támaszkodnak, hogy újraposztolással, újratweeteléssel, vagy más módon továbbítsanak hamis információkat. Ha bizonytalanok vagyunk egy cikk hitelességét illetően, gondoljuk át kétszer, hogy megosszuk-e azt másokkal.

Az álhírek beazonosítása gyakran még a felnőttek számára is nehézséget okoz – hogyan várhatnánk el a gyerekektől, hogy felismerjék őket? A tizenévesek különösen kiszolgáltatottak ebben a helyzetben, mivel ők nagyobb valószínűséggel tájékozódnak a közösségi média oldalakon. Szülőként időt kell szánnunk arra, hogy segítsünk gyermekünknek abban, hogy meg tudja különböztetni a valódi, pártatlan híreket a fizetett tartalmaktól és az álhírektől. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében a hiteles információk beazonosítását segítő videókat készített fiataloknak, elsősorban középiskolásoknak a Magyar Tudományos Akadémia. Az Útikalauz a tényekhez egy tények utáni világban című előadássorozat a hamis információkkal teli világban való eligazodáshoz kínál kapaszkodókat. Hasonló kezdeményezés az Idea Alapítvány által a HDMO program keretében indított weboldal, a Detekto, amelyen a diákok a hamis információk felismerését, ellenőrzését és értelmezését gyakorolhatják.

Márné Tóth Krisztina
Fotók: Canva

Forrás: eset.com, nki.gov.hu