Az alvó szépség szunnyadva ül egy román stílusú, díszes trónszékben, karjait a karfákon nyugtatja, lábát burjánzó rózsák borítják, amelyek – az idő múlását is érzékeltetve – felkapaszkodnak a székre, a ruhára. A tündérmeséből tudjuk, hogy a lány 16 éves, a száz esztendeig tartó álom pedig egy tündér átka. Lábainál ott fekszik az átkot hozó orsó, amellyel megszúrta ujját. Nem hal meg, csak elalszik, száz év múlva egy kóbor királyfi szerelmes csókja lehel újra életet a szépséges királylányba. Mi, akik a Grimm testvérek történetein nőttünk fel, jól ismerjük őt, mint ahogy Louis (Ludwig) Sussmann-Hellborn (1828–1908) német művész is. Sussmann-Hellborn a Berlini Művészeti Akadémia tehetséges szobrásza volt. Tanulmányait Franciaországban, Belgiumban és Angliában végezte, 1852 és 1856 között Olaszországban élt. Társalapítója volt a Royal Museum of Decorative Artsnak, és részt vett a berlini Királyi Múzeum szoborgyűjteményének felépítésében. 1882 és 1887 között a berlini Királyi Porcelánmanufaktúra (KPM) vezetője is volt.

Két évvel Csajkovszkij Csipkerózsika balettjének bemutatója előtt, 1878-ban készítette el az alvó szépséget carrarai fehér márványból. A finoman megmunkált rózsák, a díszes trónus, Csipkerózsika fiatalos bája a Grimm-mesét elevenítik meg, holott ez akkor nem is volt annyira természetes.

A százéves álommal megátkozott királylány története az évszázadok során időről időre többféle variációban felbukkant. Először Charles Perrault (1628–1703) francia meseíró jegyezte le a szájról szájra terjedő történetet a XVII. században, amelynek egyes elemei egészen a XIII. századig visszakövethetők. Ezek a változatok azonban még egyáltalán nem emlékeztetnek a ma ismert „tündéri” verzióra, hanem sokkal inkább egy korhatáros horrorfilmre. Giambattista Basile (1566–1632) változatában például a hős a még alvó hercegnőt megerőszakolja, de Perrault verziójában is akadnak furcsaságok, többek között, hogy a herceg anyja egy ogre. Szerencsére és talán nem véletlenül a Grimm testvérek verziója terjedt el. Sokkal elfogadhatóbb, hogy a száz évig tartó alvás után jön egy herceg, megcsókolja a Csipkerózsikát, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak, nem igaz? Sőt, így már egyenesen Disney-kompatibilis!

A filmikonná vált hősnő, Csipkerózsika márványba faragott fantasztikus álmát ma a berlini Alte Nationalgalerie-ben alussza.

SzaSzi

Forrás: wikipedia, stiftung-historische-friedhoefe.de, quilesfrederique9.e-monsite.com, hacademiaaesthetics.com

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép.