„Magyar örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa, gyökerek nélkül – vallja Józsa Judit művészettörténész, alkotó a kiállított anyaggal kapcsolatban – Örökségünk olyan, szemmel nem látható, kézzel nem fogható „hagyaték”, amely máig is él népdalainkban, népzenénkben, népmeséinkben, megelevenedik nemzetünk erényeiben, de leginkább a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletében csúcsosodik ki. 

Népművészetünk motívumkincse egy olyan összefüggő jelrendszer, amely őseink világszemléletének alapvető elemeit őrzi. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól. Meggyőződésem, hogy a magyar kultúra úgy maradhat fenn, ha vannak magyar családok, ha vannak magyar gyermekek. A családban öröklődik a hagyomány, itt történik az erények elsajátítása és csiszolása, itt formálódik a lélek, a hit, a nemzettudat és a hazaszeretet is. E kiállításban kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik a magyar népmesék terrakotta kisplasztikákba mintázott főbb mesehőseit, domborműveken fedezhetik fel azokat az erényeket, amelyek nemcsak a népmese főhősének, hanem a magyar nemzetnek a jó tulajdonságai. A magyar népmesék világszép, tündöklő királyné asszonya, Tündér Ilona az ősi hitvilágunkból vezet át kereszténységünk Napba öltözött Boldogasszonyához, hogy a Mária, a magyarok Boldogasszonya című kiállítás szobrai révén megismerhessük a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletét.

E tárlat korunkban, amikor Európában a nemzeti és keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen ennek megerősítését szeretné szolgálni. Megismerhetjük a leghathatósabb védelmezőnk, Boldogságos Szűz Mária életét, a születésétől a mennybevételéig, az utóéletét, kultuszát is érintve, úgy, ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli őt a liturgikus év során. Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, népművészetben nem került feldolgozásra.

Szent István király minden világi küzdelmen felülálló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira, azaz miránk. Első szent királyunk tanácsadója, fiának, Szent Imrének nevelője, Szent Gellért püspök volt az, aki előrelátóan rendelte el, hogy Jézus anyját, Máriát Boldogasszonynak nevezzék. A honfoglaló magyarság mélyen tisztelt istenanyja, a Boldogasszony, valójában népünk történeti tudatának, mitologikus gondolkodásának legkiemelkedőbb és legfontosabb példája: a kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar ősi örökségnek megtestesítője. Az Örökségünk című tárlat középpontjában mélyen tisztelt Boldogasszonyunk áll, az a Mária, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül talált menedéket az összmagyarság már sok-sok évszázad óta.”

Dr. Veres András győri megyéspüspök köszöntőjében elmondta: „Ezek az örökségek mindnyájunk életét gazdagíthatják, ezért nagy hálával tartozunk azoknak, akik a különböző művészeti ágakban úgy tudják ezeket elénk tárni, hogy kedvünk támad még inkább megismerni és befogadni.”

A tárlatot dr. Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Józsa Judit gazdag, átfogó és didaktikailag pontosan felépített kiállítása olyan dimenziókat nyit meg, melyek az egyéni szemlélődő előtt bontakoznak ki igazán.

A hangulatot még bensőségesebbé tette énekeivel Kóródi-Kovács Anna énekes (a megnyitó végén a főszereplők együtt énekeltek vele). Az ünnepség végén a jelenlévők boldogan ismerkedtek egymással, fotózkodtak, fogyasztották a rendezők által biztosított üdítőket, rágcsálnivalókat.

A kiállítás 2024. szeptember 15-ig, naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg a Triangulum Galériában.

Molnár György 
Pro Urbe Győr díjas fotós, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Örökségünk – Józsa Judit kerámiái a Triangulum Galériában

Molnár György fotói

33 kép