„Nappal a számok szaglásznak körül. / Mind szót fogad, egyik alant, másik fölül.” Báger Gusztáv József Attila-, Bertha Bulcsu- és Tiszatáj-díjas költő, közgazdász Csörötneken született 1938. szeptember 12-én. 1957‒1961 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt, majd 1961 és 1965 között tanársegédeként dolgozott itt. 1965-től 10 évig a Tervgazdasági Intézet tudományos főosztályvezetőjeként tevékenykedett. 1971-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa lett (2000-ben habilitált). 1975 óta a Budapesti Corvinus Egyetem docense. 1975‒1981 között az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) volt a szakértője, 1981‒1990 között pedig az Országos Tervhivatal főosztályvezetője.

1992‒2000 között a nemzetközi pénzügyi intézmények titkárságának vezetőjeként dolgozott, 1995 és 1997 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. igazgatósági tagja volt. 1997 óta a Budapest Bank Rt. (ma MBH) igazgatósági tagja. 2000 és 2002 között az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatójaként tevékenykedett. 2003 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, ma professor emeritusa. 2003‒2004 között a Köztársasági Etikai Tanács tagja volt. Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete főigazgatója, 2015‒2020 között a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, az MNB elnöki főtanácsadója. Kutatási területe az ökonometria.

„Mindenkiben van egy másik ember. / A tudat manzárdszobájában, / a legfelső szinten éldegél.” Évtizedek óta publikál verseket irodalmi és művészeti folyóiratokban, 1996-ban jelent meg első verseskötete. A Szabad Német Írószövetség Ezüstkönyv-díjasa, a Magyar Írószövetség felügyelőbizottságának elnöke. Költészete az elfogulatlan tárgyiasság és az alanyiság kibékíthetetlenségének cáfolata. A szövegek szerzője az egyéni tapasztalásban hisz, és amikor mások tapasztalására hivatkozik, akkor is a maga bevallottan személyes olvasatát osztja meg velünk. Mindez lehetne öncélúság is, ha közben nem hatná át világlátását a túlzottan személyes vonatkozások háttérbe szorítása, vagy a mélyen megélt és elhallgattathatatlan érzésekre való rátekintés igénye.

„Talán az univerzum a legjobb barátunk, a végtelen az, ami reményt ad.” A Mint még soha a 21. magyar nyelven megjelent verseskötete (4 idegen nyelvű mellett). Négy, maga szerkesztette koncepcionális ciklusból áll (Tisztás, Örökség, Függőleges, Vihar), melyek címei mintegy megoldókulcsként is szolgálnak a kiadvány egészének értelmezéséhez is. A hozzánk szegődött hajlamok és működések megtisztítása, a megörökölt traumák feldolgozása, a művészet megtisztító erőinek befogadása és a válságok értelmezése – ezek a 21. század érző és gondolkodó emberének feladatai. A ciklusok egyben az egyén világgá tágulásának állomásait vetítik az olvasó lelki szemei elé, és így bizonyos értelemben magára ismerhet Báger Gusztáv verseiben mindenki, aki a napjainkban zajló krízisek villámfényében is képes gyakorolni az önvizsgálatot – ahogy még soha. A könyv lapjain helyet kapott 50 költemény között – újonnan megjelenve a költészetében – prózaversek és szabadversek is megtalálhatók. A kötetet Oravecz Péter szerkesztette.

Báger Gusztáv Mint még soha című kötete kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szilvási Krisztián

Forrás: Wikipédia, libri.hu, moly.hu, confessio.reformatus.hu