A Litera-díjas (2023) és Artisjus Díjas (próza, 2024) Milbacher Róbert 1971-ben született Kaposváron. Tanulmányait a József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) magyar‒történelem szakán végezte 1989 és 1994 között. Itt doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból, azóta is a korszak kutatója. Négy könyve jelent meg a témában, többek között az irodalmi népiesség akkulturációs kérdéseiről, vagy Arany Jánosról mint kulturális konstrukcióról (Arany-metszés). Legutóbbi tanulmánykötete (Bábel agoráján) a nemzeti irodalom emblematikus szövegeit értelmezi újra. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének docense.

A monográfiák, esszék, tanulmányok mellett rendszeresen közölt kortárs kulturális és irodalmi kritikákat. A 2016-os Szűz Mária jegyese című movellaciklus volt az első prózakötete. A Léleknyavalyák az első magyar krimi vagy bűnregény „rekonstrukciójára” tett kísérletet 2018-ban, két évvel később az Angyali üdvözletek a hit és a hitetlenség, az emberi és az isteni illékony és egyszersmind áthághatatlannak tűnő távolságával, a szentség elviselhetetlen rettenetével szembesítette az olvasót. 2021-ben a Csimota Kiadó két, gyerekeknek szóló (mese)regényét jelentette meg: a Tátiti Tibike, a világ utolsó táviratkihordója gondol egy merészet, valamint A nagy kanizsár összeesküvés címűt. A Magvető Kiadó gondozásában került 2022-ben a könyvesboltokba a Legendahántás ‒ 50 + 1 tévhit a magyar irodalomban, amely a XIX. század első fele szerzőinek jól ismert és a közoktatásban szereplő műveinek újszerű értelmezési lehetőségeit mutatja be.

„Olyan lett a világ, mintha az Isten fagyos lehelete próbálta volna mozdulatlanságba dermeszteni, talán, hogy minél nehezebben tudjon lángba borulni és felperzselődni a Föld, ha már egyszer úgyis ezt a sorsot szánták neki a rajta élők.”

2023-ban, a 94. Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadónál a Keserű víz című regénye, melynek fülszövege szerint miközben nyomon követjük egy szlavóniai telepes falu 19. századi alapítását és elnéptelenedését, az asszonyt a halálos ágyától gyerekkorának mágikus világáig kísérhetjük vissza az időben. Korokon és tereken át lépkedve oda-vissza párhuzamos emberi történetekkel találkozunk: a jobb életre vágyó kisközösség mindennapjai mellett egy otthontalanságból a hazátlanságba vándorló sváb‒magyar család kálváriájával szembesülünk.

A mesteri elbeszélői erényeket felmutató írót a részvétlen idővel küszködő ember egyéni és kollektív megküzdési stratégiái érdeklik. Orvosi jelentésekből, levéltári forrásokból, családi anekdotákból, szemérmesen őrzött titkokból és szájról szájra terjedő hiedelmekből épül a könyv világa, és az olvasó ráébred, hogy semmi más nem köthet össze egy elgyötört testet és egy mostoha körülmények között boldogulni próbáló közösséget, csak az emlékezés és a történetmesélés vágya. A Keserű víz Milbacher Róbert eddigi legszemélyesebb és legkatartikusabb könyve, amely bizonyosan nyomot hagy olvasójában is.

Milcbacher Róbert Keserű víz című kötete kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szilvási Krisztián

Forrás: lira.hu, szepiroktarsasaga.hu, magveto.hu, libri.hu, moly.hu