Gazdag, ma is kötött programokkal teli életében nem feledkezett meg a gyökereiről: győri fellépései után otthoni környezetben, édesanyjánál, a szülői házban tölti az éjszakát az országosan ismert, sokoldalú zenész.

Miként jött a lehetőség a rendszeres hazalátogatásra?

Nyolc évvel ezelőtt egyszer beültem a vendéglátóhelyre, amelynek ismertem a tulajdonosát, aki elmondta, hogy igény van hetente egyszer az élőzenére. Bevallom, hiányzott a város. Édesapám, Popper Ferenc versmondó volt és negyed századig vezetője a győri amatőr színjátszásnak. Testvérem, Ágnes pedig a győri zeneiskola igazgatóhelyettese. A Boros-testvérekkel, a dobos Péterrel és a basszusgitáros Csabával 1981-ben alapítottuk a Citrom együttest, biztosan sokan emlékeznek rá az idősebb korosztályból. Volt kislemezünk, több amatőr versenyt megnyertünk, de a profi zenéléshez váltani kellett, mindhárman a fővárost választottuk.

Milyen nehézségekkel járt az elitbe kerülés?

Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője alakított egy új együttest, abban kaptunk lehetőséget. A Kenguru együttesben nem sok időt töltöttem, fél év után már a Step együttesben játszhattam olyan ismert nevekkel, mint Flipper Öcsi, Zsoldos Gábor, Kisszabó Gábor. Három év terméseként három lemezt adtunk ki, sok koncerten léptünk fel sikerrel. Ezt követte 1991 és 1996 között az OKé csapata Hrutka Róberttel, majd egy évre rá megjelent az első szólólemezem. A Juventus Fesztiválon elnyertem a legjobb zeneszerző díját, és második lettem mint zongorista-énekes.

Ezek után már érezhette úgy, hogy révbe ért?

Nem egészen, a rendszerváltás utáni évek hazai könnyűzenéje ugyanis elég zűrzavaros környezetben élte világát. A zene mellett párhuzamosan grafikus barátommal kreatív munkára, lemezborítók készítésére adtam a fejem, sőt, megvettem egy ügynökséget is. Tíz évre hátat fordítottam a zene világának, és meg voltam győződve arról, hogy legfeljebb már otthon, magamnak ütöm le a billentyűket. Aztán a sors másként akarta…

Mi tette lehetővé a visszatérést?

A magánéletem nem volt gondoktól mentes, háromszor nősültem, van két fiam és két lányom. Éppen egy magánéletbeli válság döbbentett rá 2008-ban, hogy mennyire hiányzik a korábbi világ, a zene. Bezártam az ügynökséget, Dalok gyertyafénynél címmel alkottam egy lemezt saját szerzeményekkel és feldolgozásokkal. Ezzel meg is ágyaztam a folytatásnak. Keresztes Ildikó zenekarában zenéltem, játszottam Pál Dénessel. Zeneszerzőként a lassú, romantikus dalokban vagyok otthon, éneklésben meg a nevem első szótagjából szinte kötelező a pop stílusa. Immár tíz esztendeje, hogy Piano & Voice elnevezéssel járom az országot Miskolctapolcától Hévízig, előre lekötött programokkal. Bejött ez az elképzelés, Máté Pétertől Majkáig elég széles a repertoárom, saját stílusomban adom elő az ismert dalokat, és hozzá a sajátokat. Utóbbiak száma száz fölötti, de egy-egy este csak a saját szerzeményekből lehetetlen volna mindenkinek megfelelni.

Mindez elégedettségre adhat okot – közel a hatodik ikszhez?

Úgy érzem, megtaláltam a helyemet. Pomázon lakom, járom az országot, a mindig szeretett zenéből élek. Fellépek Auth Csillával, Vincze Lillával, az Irigy Hónaljmirigyes Sipos Péterrel, és az újjáalakult Step együttessel is adunk évente négy-öt koncertet. Az alapokat Győrben tanultam meg, a korán jött amatőr zenélés után a gyakorlatban tanultam ki a hivatást, amelytől most már nem szeretnék elszakadni.

Mohay Gábor