Az állandó kiállításban eredeti tárgyak, régi festmények és fotók mutatják be a Tisza család és a korabeli Magyarország történetét. A tartalom értelmezését egyebek mellett kosztümös rövidfilmek és hangjátékok is segítik. A műemlék nagy értékű festményekkel is gazdagodott, köztük Barabás Miklós Tisza Lajost és Tisza Lajosné gróf Teleki Júliát ábrázoló portréival, valamint Ferraris Artúr Történelmi tarokkparti című festményével. A közlemény szerint kiemelt értéket képvisel ifj. Tisza Kálmán biedermeier íróasztala, amelyet Joseph Danhauser készített, Strobl Alajos gróf Tisza Kálmánt ábrázoló mellszobra, valamint egy falkavadászatot ábrázoló szivartartó, amelyen Almássy Denise – gróf Tisza István unokahúga – gravírozott aláírása látható. A Tisza család leszármazottjai – Nitsch Gáborné Tisza Ilona, Patay Ilona és Patay Péter – jóvoltából olyan használati tárgyak is szerepelnek a kiállításban, amelyek eredetileg is a kastélyban voltak. Ilyen például Tisza István elefántcsont levélbontója vagy egy márványból készült asztali óra, tetején turulmadárral.

A közlemény idézi Lázár János építési és közlekedési minisztert, aki szerint Geszt és a Tiszák otthonának és életének megismerése segít megérteni a 19. és 20. századot, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a mai időkben eligazodjunk. A 100 évvel ezelőtti események a mindennapjainkat befolyásolják – hangsúlyozta Lázár János. „A geszti kastély eredeti állapotának helyreállítása és az egykor az ország közepén, ma pedig legszélén található békési település fejlesztése a polgári kormány feladata, ugyanakkor minden magyar lehetősége is. Lehetőség, hogy a Tisza családot megismerve, megértsük a 21. századot és benne Magyarország helyét Európában.”

A rekonstrukció elsődleges célja az volt, hogy az épületegyüttest legutolsó, eredeti állapotában állítsák helyre. A főépületben az egyes helyiségek visszakapták korabeli funkciójukat, mint például Tisza István dolgozószobája; míg a női szalon kiállítótérré és rendezvényhelyszínné is vált, ahol lehetőség van üzleti találkozók, csapatépítő tréningek, konferenciák és polgári esküvői szertartások megrendezésére is. A késő barokk stílusú épület terei a mai kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat nyújtanak, ilyen a kávézó és a múzeumpedagógiai foglalkoztatótér. A főépület mellett megújult a kastélykert és park, ahol dísznövények és multifunkciós sportpályák is helyet kaptak. Teljes rekonstrukción esett át a Tiszttartó Ház, az Arany János Emlékház és a Tisza család kriptája. Új elemként fölépült az Arany János Vendégház, ami lehetővé teszi, hogy az idelátogatók akár több napot is eltöltsenek a Tisza család egykori otthonánál.

A közlemény idézi Oláh Zsanettet, az NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, aki azt mondta: a megújult Tisza-kastély a NÖF NKft. hálózatán belül is egyedülálló, komplex turisztikai fejlesztési mintaprojekt. Területén az állandó kiállítás, a múzeumpedagógiai foglalkoztatótér és a kávézó mellett 29 szobás szálláshely, étterem, közösségi terek, valamint sportpályák is várják a vendégeket. „A fenntarthatóságot szem előtt tartó hasznosítási koncepciónk központi eleme a helyi közösségek minél szélesebb körű bevonása a felújított épület mindennapi életébe, a térségi munkaerő alkalmazása és a helyi kistermelőkkel, szolgáltatókkal való szoros együttműködések kialakítása.”

A kastély történetét és felújítását mutatja be A magyar világ közepe – A geszti Tisza-kastély újjászületése című kisfilm. Az M5 kulturális csatorna által készített, 25 perces kisfilmben Lázár János építési és közlekedési miniszter kiemelte: kevés olyan család van Magyarországon, amelyben a közéleti és a szabadságért való küzdelem, a közügyekben való aktív szerepvállalás és egy ügyért való harc annyira egybeforrott volna a család hétköznapjaival, mint a Tisza családnál. A család politikai aktivitása a 18. században kezdődött, akkor a magyar református egyház egyenjogúságáért és a vallásgyakorlás szabadságáért küzdöttek. Az 1860-as évektől a századforduló időszakáig tartó korszakot dominálta Tisza Kálmán személye. „Leginkább az országépítő szóval lehet leírni azt a miniszterelnöki ciklust, amit ő 1875 és 1890 között megvalósított” ‒ mondta Lázár János. A miniszter szerint a geszti kastély falai között az 1700-as évek végétől 1918-ig mindenképpen minden a politikáról szólt. Három-négy generáció harcolt eszmékért, víziókért, az országért. Ezt jól megmutatja Jókai Mór Kőszívű ember fiai című regényében, amelyben a kőszívű embert Tisza Lajosról mintázta a legenda szerint. Lázár János beszélt arról is, hogy Geszten helyrehozták a templomot, megépítették az iskolát, létrehozták az óvodát, utakat és közműveket építettek az egész falu területén, és utána kezdtek hozzá a kastély felújításához a magyar református egyházzal közösen.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, történész a kisfilmben kiemelte: nincs még egy olyan magyar család, amely két miniszterelnököt adott Magyarországnak, ráadásul a dualizmus korában, amely a magyarság gyarapodásának, növekedésének az időszaka volt. Hozzátette, hogy a Tiszák 19. század előtti szerepvállalásáról kevesebb információ áll rendelkezésre. Ami biztos, hogy az 1600-as években a Tisza-ősök Rákóczi György fejedelem udvarában a törökkel vívott harcokban tűntek ki, adminisztratív feladatokat láttak el, Borosjenőn tevékenykedtek. A törökök elvették akkori birtokaikat, amelyeket később, az ország felszabadítása után peres úton próbáltak visszaszerezni, de az eredeti földek helyett végül más területeket kaptak meg, többek között Gesztet, amely a család központja lett.

A geszti birtokot Tisza László hosszú harcok árán kapta „vissza” Mária Teréziától 1760-ban ‒ mondta Oláh Zsanett. Tisza Kálmán 1856-ban vette át a birtokot, majd 1902-től fia, Tisza István lakhelyéül szolgált, ő korszerűsítette a meglévő épületet. A modern légfűtéses rendszernek köszönhetően megfelelő klíma, valamint hideg és meleg víz is rendelkezésre állt a kastélyban, amely későbarokk stílusban épült – emelte ki. A nevelők és művészek révén komoly élet folyt a kastélyban, például Arany János is a Tisza-család gyermekeinek nevelője volt. A háromszintes épület a krónikák szerint kormányülésnek is otthont adott, és számos esetben az ország sorsát befolyásoló tárgyalások, döntések színhelye volt. Oláh Zsanett felhívta a figyelmet a híres geszti teraszra, amely a család társasági életének helyszínéül szolgált és most kávézónak ad helyet. Ismertetése szerint az épületet teljeskörűen, eredeti állapotban állították helyre, teljes cserére szorult az elektromos, a gépészeti rendszer, a tetőszerkezet, és a homlokzat teljes felújítása is megtörtént. Jó néhány helyen megmaradtak az eredeti külső és belső nyílászárók, amelyeket felújítottak.

MTI Fotók: Koszticsák Szilárd
Forrás: MTI