Képtelen királyság – mese a hatalomról

A Győri Nemzeti Színház előadása a II. Dunafeszt 3. napján – HSD írása

keptelen-kiralysag

A II. Dunafeszt 3. napjának estéjét egy remek, könnyű történet tette örömtelivé a Győri Nemzeti Színház közönsége számára. A történet játékos-romantikus szövevényét Szerb Antal a tőle ismert fantáziával álmodta meg, és ezt Bereczki Ágota alkalmazta zseniális kreativitással színpadra.

A mese egyszerű és mégis fordulatos, VII. Olivér király (Hajdu Tibor) fiktív országában titokban forradalmat szervez önmaga ellen, annak érdekében, hogy a kudarcba fulladt kormányzástól és annak nyűgeitől megszabaduljon. Mindebben hű segítője Mawiras Tendal őrnagy (Sárközi József), a király szárnysegédje. A történet narrátora és lelkes közreműködője, időnként alakítója Sandoval, a festő (Posonyi Takács László telitalálatnak tekinthető alakításával).

Olivér király immár civilként, rangrejtve, Oszkár álnéven él Velencében, kapcsolatba kerül Saint Germain márkival (Csankó Zoltán). Nem véletlen, hogy felbukkan ez a sokak által beavatott misztikusnak, még többek által briliáns szélhámosnak tartott személyiség neve, ugyan csak késői, azonos nevű leszármazott szerepében, hiszen tudható, hogy Szerb Antal kedveli az ezoterikus szálakat, ami itt ugyan nincs, szélhámosságból azonban messze több adódik. És szerelem, remek tánc, zene és ének bőséggel, a közönség nagy örömére.

A különféle történeti csavarok végén Olivér király visszatér a trónra, mert miközben szélhámost mímelve eljátszotta önmagát, ráébredt népe érdekeire és a helyes kormányzás felelősségére. A történet politikai tanulságai, karakterei ismerősnek tűnnek, mert időtlenek. A király kénytelen elbúcsúzni a szerelmétől, mert az uralkodás magányos terhei mellett a politikai érdekből szövődött frigy is az ő vállait terheli Ortrud hercegnő (Sík Frida) oldalán. Az államérdekből történő szakítás bánatát velencei szerelme, Marcelle (Mihályi Orsolya) Sandovállal, a festővel gyógyítja, náluk tehát a boldogság, Olivernél pedig a magasztos kötelességtudat fennkölt, szomorkás érzése.

Azzal az érzéssel léptem ki a színház épületéből, hogy Zakariás Zalán rendező és kiváló csapata részéről mindent megkaptam, amire a kellemes nyáresti hangulathoz szükségem lehet, és máris egy fergeteges Dánielfy koncertbe csöppentem. Mert a jó is fokozható, és ez a kiváló fesztiválok ismérve.

HSD
Fotók: Ács Tamás – Győri Nemzeti Színház