Városi képviselő, kamarai beltag, a Lloyd volt alelnöke, az OMKE központi választmányi tagja. Két fiuk született, Frigyes (Győr, 1901. április 11. – Auschwitz, 1944. június után eltűnt) és István, aki kalandos útja után végül Angliában telepedett le.

Testvére, Gerő Ferenc 1868-ban született, felesége Schwarcz Friderika volt. A Győri Kereskedelmi Társaskör alelnöke, majd elnöke, a Lloyd társ. textiloszt. alelnöke.

Központi Értesítő, 1898. február 13., 13. sz.:

Gerő József és Gerő Ferenc 1895. március 21-én alapították cégüket Gerő Testvérek néven. Gálos Rezső Győri Szemlében megjelent írásából tudjuk, hogy üzletüket egy – abban az időben – csendes kis utcában, a Király utca 12. szám alatt lévő kis helységben nyitották meg. Külföldön szerzett tapasztalatokkal, nagy munkakedvvel és páratlan szorgalommal vezették, amely hamar népszerűvé vált a vásárlók körében, és már a második évben bővíteni kellett.

Győri Hírlap, 1895. április 28.:

Győri Hírlap, 1896. december 1.:

Szőgyi G. Vilmos. Szőgyi Győri naptára az 1897-es évre (Győr, 1896):

Töretlen népszerűségüket mi sem bizonyította jobban, mint hogy 1909-ben megvásárolták a közvetlen szomszédjukban álló, Király utca 14-es számú Prágay, később Szabó-féle házat. Ezt az új épületet „fővárosi nívójú” üzletházzá alakíttatták át. A régi épületet is megtartották a cég tulajdonában, és egy új kirakatcsarnokkal bővítették ki.

Győri Hírlap, 1909. július 10.:

A Gerő testvérek a megvásárolt Király utca 14. számú épület átalakításával Oberländer Sándort (1872‒1948), a győri rajzolók egyesületének főtitkárát, korának neves építészét és Morvai János (1839‒1916) közismert építőmestert – akinek munkái Győrben több helyen is megtalálhatók – bízták meg, akik elkészítették az épület műszaki leírását.

Az épületről készült műszaki leírás nehezen olvasható, ezért itt található az átirata:

„Tek. Gerő Testvérek Király utca 14. sz. alatti házátalakításhoz.-

A Király utczai rész belső falai a földszinten valamint az egész földszint feletti mennyezet lebontatik. Az új mennyezetet egy 16 cm vastag Monien vasbeton lemez képez, négy db szegecselt vasoszlop és megfelelő méretű vasgerendák által hordva.
A szomszédos Szodtfrid házban lévő üzlethelyiséggel eggyé nem nyitandó, falnyílások töretnek felülboltozással. – A lépcsőház az udvari traktusban nyer elhelyezést a Szél utcza felől létesítendő bejárattal kapcsolatban.
Az emeleten lebontandó egy szoba mennyezetét – új, borított gerendás mennyezettel kicserélve, egy megfelelő erősségű vasgerenda hordja.
A jelenlegi mászható kémények lebontatnak és új orosz kéményekkel pótoltatnak.
A létesítendő új vasbeton mennyezet, valamint az azt hordó vasgerendák és falkiváltó gerendák, továbbá a szegecselt oszlopok méretszámításai pótlólag fognak benyújtatni.”

Az épület kész tervrajzain viszont már ott találjuk Oberländer Sándor és Morvai János neve mellett Káldy Mihály kőművesmester, építési vállalkozó aláírását is. A Káldy család Győr városának fontos építője volt, Káldy Mihály építette Oberländer Sándor tervei alapján a Győri Evangélikus Szeretetház épületét is.

Az építési terveket Győr szabad királyi város építési bizottsága 1910. április 14-én megtartott ülésén tárgyalta. Végül a tanács a beadott tervezetet 1910. április 22-én elfogadta.

Szintén Gálos Rezső írásából tudjuk, hogy az első világháború kitörésekor a cégnek már 22 alkalmazottja volt, és mintaosztálya révén az ország szinte minden részéből kapott megrendeléseket. A háború évei és az utána következő nehéz időszak (pl. infláció) a céget is súlyosan érintette. Mindezek ellenére sikerült a már országosan is ismert vállakozást újból fellendíteni.

Központi Értesítő, 1937. április 29.:

Központi Értesítő, 1937. április 29.:

1937-ben meghalt Gerő Ferenc. Sírja a győr-szigeti izraelita temetőben található. Ezután a céget Gerő József egyedül vezette tovább.

Győr Szabad Királyi Város közgyűlése 1939. szeptember 27-én hozta meg azt a törvényben előírt határozatát, melyben kizárják a 30 győri izraelita származású települési képviselőt. Ezen képviselők között találjuk Gerő József nevét is.

Győr. Szab. Kir. város közgyűlésének jegyzőkönyve, megjelent a Kisalföld 1996. június 6-i számában:

Gerő József 1944 májusában a győr-szigeti gettóba kényszerült, és minden jel szerint Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza. Fiával, Gerő Frigyessel együtt szerepel a Magyar Közlöny 1946 novemberi számában, az 1944. júniusban Auschwitzban eltűntekről szóló nyilvántartásban.

Magyar Közlöny, 1946. november 1.:

A két épület, a Király utca 12. és 14. számú házak napjainkban (Vas Balázs felvételei):

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Bay Ferenc: A győri Lloyd városáért és kereskedelméért 1856‒1936. Győr, 1942, Baross. 350 p.
Gálos Rezső. Győr és a magyar irodalom, Győri Szemle, 1930. 1-3. sz.
Kálmánfi Ferenc: A fasizmus Győr és városkörnyéki áldozatainak névsora, 1944‒45. [Győr], [s.n.], [1995]. 27 p.
Szeghalmy Gyula Magyar városok és vármegyék monográfiája 26. Dunántúli vármegyék p.644
gyorjewish.org

A cikk a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér kép- és sajtógyűjteménye, valamint adatbázisai alapján készült.

A tervrajzokat a Győr Városi Levéltár bocsátotta rendelkezésemre, közlését engedélyezte. (Győr Megyei Jogú Város Levéltára ‒ Győr Város Levéltára – Tervek 607 áruházépítés)

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.