„Ma 28 digitális corvinát bocsátunk a nagyközönség rendelkezésére jó minőségű képekkel, magyar és angol nyelvű adattartalommal” ‒ emelte ki Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a köteteket bemutató május 16-i sajtótájékoztatón, Budapesten. Hangsúlyozta: a lehető legtöbb corvinát szeretnék elérhetővé tenni tartalomszolgáltatásukban, ezért folyamatosan beszerezik és a feltöltik azok digitális másolatait. Hozzátette: a 2022 májusában újraindított corvina újraegyesítési program keretében 2024 májusáig összesen 46 corvina digitális másolatát sikerült megszerezniük, valamint 19, már korábban beszerzett tétel közzétételéhez kaptak engedélyt. A mostani 28 kódexet nyolc ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Lengyelország és Csehország intézményei bocsátották az OSZK rendelkezésére. „A töredékeiben is fontos Corvina könyvtár gyűjteménye nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi humanizmus- és reneszánszkutatás egyik állandó, jelentős forráscsoportja, valamint Magyarország egyik kulturális jelölője a világban, ezért nagyfokú szakmaisággal és korunk elvárásaihoz mérten kell ápolnunk” ‒ emelte ki a főigazgató.

Mátyás király egykori könyvtára fénykorában több mint 2000 kötetet tartalmazott, ebből ma az OSZK 37 darabot őriz. A corvinák nagybecsű humanista örökségünk, amelyeknek virtuális megjelenítője a 2002-ben létrehozott OSZK corvina-honlap, a corvina.hu – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy a 2018-ban megújult szolgáltatás a kódexek, valamint kisebb részben ősnyomtatványok teljes képi megjelenítésével mutatja be a corvinakutatás aktuális helyzetét. Rózsa Dávid az OSZK fontos feladatának nevezte, hogy az online térben jó minőségű, megbízható tartalommal, ingyenesen tegyék hozzáférhetővé a könyvtár több mint tízmilliós gyűjteményét. Mint mondta, az épületben működik Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb eszközparkú digitalizáló központja, amely nagytömegű digitalizálásra és a kiemelten védett műtárgyak megőrzésére egyaránt képes, évente 13 millió oldalt tudnak digitalizálni. „Ezzel a kapacitással a legszűkebb nemzetközi élmezőnyben van” ‒ fűzte hozzá.

Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár úgy fogalmazott: fontos tudatosítani, hogy Mátyás király könyvtárát nem zsákmányként hordták össze a világ minden pontjáról, hanem jelentős részük Budán készült. Felidézte, hogy a Bibliotheca Corvina korának második legnagyobb könyvtára volt, azonban a hatalmas gyűjteménynek csupán a tíz százaléka maradt fent. Ezeket jelenleg 14 ország 44 gyűjteménye őrzi. „Minden egyes darabja kivételes, felbecsülhetetlen műalkotás” ‒ emelte ki, hozzátéve, hogy a corvinák összegyűjtése a digitalizáció révén teljesedhet ki, és érhet révbe az a másfél évszázados álom, hogy Mátyás könyvtára újra Budán legyen.

Zsupán Edina, a Corvina-projekt vezető kutatója és szerkesztője elmondta, hogy másfél évszázados célja az intézménynek, hogy a világon szétszóródott corvinákat valamilyen formában összegyűjtse. Mintegy húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, és a külföldi gyűjtemények közül a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek járult hozzá elsőként ahhoz, hogy a náluk őrzött kilenc corvina teljes digitális másolata felkerülhessen a corvina-honlapra.

A könyvtár 2018‒2019-ben rendezett nagyszabású corvinakiállítást, amely az új eredmények alapján, monografikus módon mutatta be Mátyás könyvtárát, különös tekintettel a budai kódexkészítésre. Az OSZK 2022 tavaszán a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és folyamatosan igyekszik beszerezni, majd a honlapján közzétenni a corvinák hiányzó digitális másolatait.

Forrás: MTI