Az építészeti remekművet a szubkontinens második legszebb látnivalójának tartják – a Tádzs Mahal után. A gazdagon díszített komplexum az uralkodó és felesége kedvenc, perzsa stílusú (charbagh) kertjében, az 55 hektáron elterülő Dilkusha Gardenben található, ahol a mellé épített Asif Khan sírjával (Jahangir sógora) és az Akbari Saraival (kocsiknak készült fogadó) együtt egy kelet-nyugati tengelyre orientált együttest alkot. Az épületkomplexum külső kerületén egy Bara Darwaza néven ismert nagy bejárati kapu található, amely az Akbari Saraihoz vezet, ezen keresztül lehet eljutni a síremlékhez.

A mauzóleum a császár özvegyének, Nur Jahannak (1577‒1645), valamint fiának és utódjának, Shah Jahannak (1592‒1666) a parancsára készült, hogy az uralkodó méltó helyen nyugodhasson. Az építkezés 10 évig tartott és 10 millió rúpiába került. A műemléket a történelem folyamán többször is megszentségtelenítették, ráadásul a közeli Ravi folyó miatt 14 árvíz pusztította – mégis áll mind a mai napig, és lenyűgözi az embert. Nem véletlenül tartják a pakisztáni mogulok legszebb síremlékének, ami – az évek során történt szórványos beavatkozások ellenére – továbbra is megőrzésre és karbantartásra szorul.

A négyzet alakú sír mogul stílusban épült, némi szafavida (perzsa) beütéssel. Az egész tulajdonképpen egy egyszintes (6,7 m) lábazat, árkádokkal az építmény mind a négy oldalán. Az építmény kerülete mentén a boltíves öblök a közép-ázsiai timurida építészeti stílust tükrözik, mely a perzsa és a kínai elemek használatáról ismert. Az épületből négy-négy 30 m magas, nyolcszögletű, négy részből álló díszminaret emelkedik ki a sarkokból, geometrikus intarziás kővel díszítve. Mindegyiken egy chhatri (pavilon formájú elem az iszlám és az indiai építészetben) található, amelyen fehér márványkupola van. Az egyes szakaszokat márványkonzollal alátámasztott korlát választja el egymástól.

Hiányzik a mauzólemról a központi kupola, mivel – a feljegyzések szerint – az uralkodó kifejezetten megtiltotta, pedig Humayun óta használták azt a temetkezési építészetben. Így a tető mentes lett minden díszítőelemtől, a homlokzatra viszont fehér márványmotívumokkal kirakott vörös homokkő került.

A 84 négyzetméteres síremlék belseje freskókkal díszített boltíves rekeszre oszlik, a faragott rácsos paravánok pedig – amellett, hogy gyönyörűek – különböző mintázatban engedik be a fényt Mekka felé. Az épület közepén egy 8 méter átmérőjű, nyolcszögletű márványberakásos, mozaikcsempés kamra található, amelyben a mogul császár maradványai egy kriptában nyugszanak. A sír is márványból készült, melyet szebbnél szebb drágakövekkel (acháttal, lapis lazulival, zafírral, korallal stb.) van kirakva, melyek fény hatására világítottak. A kamrát 19 méter vastag falak választják el a külső árkádoktól, a tetőn pedig egy négyzet alakú emelvény található, amely egykor egy márványpavilont támasztott alá (mára megsemmisült).

Ma Jahangir sírja különleges jelentőséggel bír a helybéliek számára, mivel ez az egyetlen mogul síremlék a mai Pakisztán területén. Képe az 1000 rúpiás bankjegyen szerepel, és továbbra is Lahore egyik legnépszerűbb látnivalója. Olyan művészi módon építették meg, hogy az iszlám földi paradicsom benyomását keltse. A mogul építészet e gyönyörű példája – a lélegzetelállító belsőtől a fenséges külsőig – egyedülálló.

Szépsége mellett az adja a műemlék jelentőségét, hogy bemutatja a mogul korszak emberének esztétikai ragyogását és művészi gondolkodásmódját, valamint az uralkodók potenciálját, képességeit, dicsőségét és büszkeségét.

tmoni

Fotógaléria: Jahangir sírja

18 kép

 

Forrás: Wikipedia (angol, urdu), Helló Pakisztán!; World Monuments Fund; Graana.com; Research Centre For Islamic History, Art and Culture; Asian Historical Architecture; Visit Lahore; Tourism, Archaeology and Museums Department, Government of the Punjab; Peepul Tree Stories; InfopediaPk; TravelerTrails; Art Facts; TravelPakistani

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune
98. rész: Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma
99. rész: Hüpnosz – az álom istene
100. rész: Székely Bertalan: Egri nők
101. rész: Claude Monet: Japán híd, tavirózsák
102. rész: Alfons Mucha: Költészet