Az érdeklődők már régóta a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében találkozhatnak a Hangraforgó együttessel. Mikor találtatok otthonra a Herman Ottó utcában? 

Ez már több mint 10 éves történet: 2013 augusztusától tartjuk itt a klubkoncerteket. A Covid-járvány okozta korlátozásokig havi rendszerességgel, manapság nagyjából kéthavonta szervezünk Vers-dal randevút.

A következő alkalmat „Három madárról mondok éneket…” címmel május 23-án csütörtökön tartjátok, a vendég pedig V. Bognár Imre fotóművész lesz. Milyen témát fogtok körüljárni?

V. Bognár Imrének gyönyörű természetfotói vannak, közöttük sok és sokféle képet láthatunk a madarakról, a vetítés mellett pedig megkérdezzük természetfotós élményeiről is. Mi pedig egy csokorba gyűjtöttük a „madaras” énekekeinket.

Hogyan tud összekapcsolódni a dal, a vers és a fénykép? Milyen többletet adhat az összművészet?

Szépség, szabadság, harmónia – mindhárom művészeti ágban kifejeződik. A madár – például a páva, a galamb, a csalogány, a sas és a héja – nagyon gyakori és sokrétű szimbóluma a költészetnek.

Az együttes egyik nagy értéke, hogy sokféle gyönyörű hangszeren játszotok. Van esetleg olyan kedvencetek ezek közül, amihez valamilyen emlékezetes történet is fűződik?

Több hangszerünk is van, amelyek „korábbi gazdáik” miatt kedvesek számunkra. Például a diszkant lantunk Kátai Zoltántól való, az ukulelénk, kobzunk Dinnyés Jóskától, de Orczi Gézától is származott hozzánk hangszer. Ezekkel elődeink emlékét is őrizzük.

Milyen megosztható terveitek vannak a közeljövőre?

Folytatjuk a #hetidal sorozatunkat, amelynek során nemcsak sok dalunkat sikerül rögzíteni, hanem érdekes helyszíneket fedezünk fel, és szinte mindig tartogatnak a felvételek valami meglepetést, nem várt körülményt, amely izgalmassá teszi a munkát.

Szabados Éva