Prieger Zsolt neve már sok irodalmi esttel összefonódott (Csokonai, Pilinszky, Mészöly, Hamvas Béla stb.), ezek közül többet gimnáziumi diákok között is bemutatott. Egy interjúban azt mondta, hogy „Az irodalmi esteken szabad lehetek, és kedvemre ötvözöm azokat a dolgokat, amiket kedvelek a tanításban és az olvasás örömének átadásában.” A Szerb Antal legendája esttel milyen élményt szeretne átadni? A közönség mire számíthat?

Az előadást a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutattuk be először a múlt évben, akkor jóval többen, most ennek az előadásnak egy kamara verziója, egy minimalistább verziója lesz itt hallható és látható, amit kettesben Magyar Borival adunk elő. Szerb Antal levelei, regényei, gyermekkori munkái, az emlékezések, amelyek róla szólnak, mindaz, ami egy legendás körbe vonja az ő alakját, nos, mindez szerepel az előadásban. De nemcsak ez. Lényegesnek tartom, hogy Szerb Antal nemcsak az életszeretet írója, hanem a sorsának egyfajta tragikus kicsendülése is van, de ez nem homályosítja el azt az életszeretetet, ami csakis rá jellemző. A műsorban sok meglepő elem van: olasz slágereket énekelünk, szavalunk, vetítés is lesz, fontos szerepet kap a humor, de természetesen a tragikus életút is felvillan a tőlünk megszokott módon, tehát a kép, hang, sztorizás, emlékezés eszközeit felhasználva nem egy megszokott irodalmi estre készülünk. Ez zeneileg is megszerkesztett, megkomponált előadás, ami remélhetőleg nemcsak nekünk, hanem a befogadónak is örömöt okoz.

Mit adhat Szerb Antal a ma embere számára? Mi adja az ő írásainak, világának aktualitását?

A játékos olvasás élményét elsősorban. Ilyen szempontból edukatív az előadás, mert Szerb Antal egy olyan fantasztikus hatás, ami gyerekkorban, kamaszkorban, ifjú felnőttkorban, de öregkorban is speciális hatást fejt ki. Azt figyeltem meg magamon, aki egy lassan hatvanas, kamaszlelkű férfiember vagyok, hogy bármikor olvasom Szerb Antalt, mindig új ajándékokat ad. Ha nem lenne közhelyes, akkor talán azt mondhatnám, hogy egy kicsit olyan ez, mint a biblikus művek olvasása, mert a Bibliától is minden pillanatban mást kap az ember. Szerb Antalnál is valahogy így van, hol ilyen fénytörésbe kerülnek a mondatai, hol meg másmilyenbe. Egy biztos, lenyűgöző az a hazaszeretet, amely árad a soraiból, ugyanakkor felforgató és felháborító az a fajta lemondás, amit a hazája gyakorolt vele szemben, ez is tragikus hőssé teszi. Az az emberi tudás és emberi jóság, ami a visszaemlékezésekből is kiviláglik, az teljesen novum a befogadó számára, mert azt szoktuk meg, hogy a kiváló írók egyébként önző emberek, de Szerb Antal mellesleg egy fantasztikus ember is volt, egy igazi charmeur, egy igazi életművész, aki kávéval meg teával tartotta magát ébren a sokadik könyv elolvasása vagy dolgozatok javítása után. Az a tudásszomj, ami jellemezte, nagyon hiányzik a mai korból, annak ellenére, hogy az emberek ma nagyon kedvelik az irodalmat, az irodalmi esteket.

Mennyire van reneszánsza Szerb Antalnak? Ezt mennyire tapasztalja Ön mint egy Szerb Antal Társaság alapítója?

A Szerb Antal Társaság egy virtuális Facebook-csoport, nagyon sok tagja van. Itt mindenki megoszthatja a többiekkel az íróval kapcsolatos élményét, tudását, kutatását, akár azt, amikor Szerb Antal sírjánál szavalunk, vagy Szerb Antal nevében emlékezünk, vagy az ő nevében találkozunk, vagy ennek a műsornak az első bemutatójáról, ami a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában volt, ahol nyüzsögtek az emberek. Szerb Antal kortalan, mai, egyszerre tradíció és modernitás, én azt gondolom, hogy ezért lehet mindig korszerű.

Ön tanított is, bevitte az órára Szerb Antalt is. Mivel lehet közel hozni az ő világát a fiatalokhoz? Mire a leginkább fogékonyak az író életművéből?

Egy pedagógus, ha tartja magát a tananyaghoz, a tanmenethez, attól még lehet szenvedélyes, attól még lehet Szerb Antal-i tudásszomja, gondolhat arra, hogy Szerb Antal fantasztikus pedagógus volt, rajongtak érte a diákok, ami a visszaemlékezésekből pontosan kiviláglik. Arra biztatnám a tanár kollégákat, hogy a tananyagon kívül vigyenek be bármilyen komoly, vicces, szomorú vagy humoros irodalmat, költészetet. A lényeg, hogy az emberekkel az irodalmon keresztül az életet szerettessük meg. Nem a betűket, hanem az életet kell megszerettetni, akkor a gyerek rájön, hogy az olvasás izgalmas, szórakoztató, életre szóló élmény. Valamelyik nap vonaton utazva két embert is láttam, akik könyvolvasás közben hangosan felnevettek. Ez egy csoda, amit mindig irigyeltem, hogy valaki jókedvűen tud – akár ismeretlen társaságban is – egy könyvvel „ellenni”, mulatni a saját világában. Ha ebben az irodalom által kínált világban utazol, akkor a nagyvilágban is sokkal jobban megtalálod a helyedet. Azt szoktam mondani a diákoknak, hogyha valaki keveset olvas, akkor még egy normális szerelmes levelet sem tud megírni, és az is tudott, hogy a férfiak a nemcsak szép, de okos nőkre, a nők pedig az okos férfiakra buknak. Poénosan, ha ez így van, akkor már csak a szerelmi életük is sokkal gazdagabb lesz, ha sokat olvasnak. Megnyerőbbek, stílusosabbak, sármosabbak, de mindenképpen okosabbak lesznek.

A Prieger Társulat már járt Győrben ezzel a programmal, akkor többen szerepeltek az előadásban. Egy év alatt alakult-e, fejlődött-e tovább a műsor?

Hát ez most nem társulat lesz. Két emberrel intimebb, személyre szólóbb, kevésbé grandiózus, de mindenképpen ugyanolyan csillogó szemű, kamaszos lendületű és szenvedélyes előadásra lehet számítani, mint tavaly.

2024. május 7-én, kedden 18 órától a Kortárs Irodalmi Estek rendezvénysorozat vendégei Prieger Zsolt és Magyar Bori lesznek. Részletek, regisztráció a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér honlapján.

SzaSzi