Paul Auster 1947-ben született a New Jersey állambeli Newarkban. Úgy tartotta, hogy írói élete nyolcéves korában kezdődött, amikor a kor baseball-sztárjától, Willie Mays-től azért nem kapott autogramot, mert sem ő, sem a szülei nem vittek magukkal ceruzát a meccsre. Attól kezdve mindenhová ceruzát vitt magával. „Ha van egy ceruza a zsebedben, jó esély van rá, hogy egy nap kísértést érzel, hogy használni kezdd” – írta egy 1995-ös esszéjében.

14 évesen, egy nyári táborban, túrázás közben Auster szemtanúja volt annak, hogy egy tőle centiméterekre lévő fiút villámcsapás ért; a fiú azonnal meghalt – ez az esemény teljesen megváltoztatta az életét, azóta „minden nap” eszébe jutott. A véletlen visszatérő témává vált a regényeiben, a történetei gyakran játszanak a véletlen, a végzet és a sors témáival. A 14 évesen átélt tragédiához hasonló eset fordul elő Auster 2017-ben Booker-díjra jelölt 4 3 2 1 című regényében is: a könyv főhősének, Archie Fergusonnak négy változata közül az egyik a nyári táborban egy fa alá szalad, és egy villámcsapás következtében leeső ág megöli.

Auster a Columbia Egyetemen szerzett diplomát, mielőtt az 1970-es évek elején Párizsba költözött volna, ahol többek között francia irodalmi munkák fordításából élt. Lydia Davis írónővel az egyetemen ismerkedett meg, Franciaországban is együtt éltek. 1974-ben visszatértek az Egyesült Államokba, és összeházasodtak. 1977-ben született egy fiuk (Daniel), de nem sokkal később elváltak. 1979 januárjában meghalt Auster édesapja, és ez az esemény késztette az első memoárjának, az 1982-ben megjelent A magány feltalálása című művének megírására.

Austernek az áttörést az 1985-ben megjelent Üvegváros, a New York trilógia első regénye hozta meg. Bár a három regény látszólag krimi, a formát arra használta, hogy egzisztenciális kérdésekre keressen válaszokat. Auster a ’80-as, ’90-es és 2000-es években rendszeresen publikált; magyarul is számos regénye megjelent, köztük a Holdpalota (ford. Vághy László), A véletlen zenéje (ford. Vághy László), Az illúziók könyve (ford. Pék Zoltán), Az Orákulum éjszakája (ford. Pék Zoltán), a Brooklyni balgaságok (ford. Pék Zoltán) vagy az Utazások a szkriptóriumban (ford. Pék Zoltán). A filmiparban is dolgozott, ő írta a Wayne Wang által rendezett Füst forgatókönyvét, amelyért 1995-ben elnyerte a legjobb első forgatókönyvnek járó Independent Spirit-díjat.

Érdekes módon Austert Európában jobban ismerték, mint szülőhazájában, az Egyesült Államokban. A New York Magazine 2007-ben azt írta: Auster Amerikában csupán egy bestseller-szerző, miközben Párizsban igazi rocksztár. És valóban: 1993-ban a Leviatánért megkapta a Medici-díjat, 2006-ban Spanyolországban Asztúria hercege-díjat vehetett át, 2007-ben Franciaországban a Művészetek és Irodalom érdemrend tiszti fokozatát, szintén 2007-ben a Liège-i Egyetem Tiszteletbeli doktora címet, 2010-ben pedig Párizs polgármesterétől a Grand Vermeil érmet.

Paul Auster betegségéről először 2023 márciusában beszélt a felesége, Siri Hustvedt (akivel Auster 1981-ben ismerkedett össze, 1982-ben kötöttek házasságot). Hustvedt elárulta, hogy Austert rákos megbetegedéssel kezelik, amelyet 2022 decemberében diagnosztizáltak nála. Auster utolsó regénye, a Baumgartner, amely egy megözvegyült, hetvenegy éves íróról szól, 2023 októberében jelent meg. Magyarra Pék Zoltán fordította.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből kölcsönözhetők Paul Auster kötetei.

Simon Attila
Forrás: olvasoterem.com

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.