Kevés ilyen nagy múltú verseny létezik napjainkban. Az 1992-től évente megrendezésre kerülő hagyomány célja, hogy hozzájáruljunk népmesekincsünk megőrzéséhez, továbbadásához a jövendő nemzedékeknek, valamint hogy a gyerekek napjainkban is szeressék a népmeséket. „A mese a lélek tápláléka.” (Goethe)

Az eltelt több mint negyedszázad alatt nagyon sokan vettek részt ezen a megmérettetésen zsűritagként vagy versenyzőként, amelyet 2005-ig Szalai Béláné, majd Nagy Emilné könyvtárosok szerveztek. A zsűri tagjai munkájukkal évről évre hozzájárultak a színvonal fenntartásához, elnökük évtizedeken át Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes és Magyar Örökség-díjas tanár volt, aki sajnos nemrég örökre itt hagyta e földi világot.

Először dr. Laczkovits-Takács Tímea alpolgármester és önkormányzati képviselő köszöntötte a vendégeket, majd Máj Szabolcsné Ildikó, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese beszélt a népmesék fontosságáról. A Marcal Néptáncegyüttes petőfis táncosai közül néhányan nyírségi tánccal színesítették a rendezvényt (felkészítőjük Klauz Balázs volt).

Az idei zsűri tagjai: Horváth Ildikó Ady-Radnóti-Magiszter díjas versmondó, tanár, egyben a zsűri elnöke; Ihász Anna mesterpedagógus és drámapedagógus; valamint Dákainé Szenczi Ilona gyermekkönyvtáros voltak. A népmesemondó versenyen ezúttal is győri és Győr környéki települések kisdiákjai vettek részt 1-6. osztályos korig. Idén 23-an jelentkeztek győri intézmények (Apor, Gyakorló, Kodály, Ménfőcsanaki Petőfi és Móra) mellett Abdáról, Eneséről, Gyömöréről, Győrújbarátról, Győrszemeréről, Kónyról, Nyúlról, Rábacsécsényről, Pérről és Tényőről).

Az előző évekhez hasonlóan három kategóriát állítottunk fel: az 1‒2. osztályos, a 3‒4. osztályos és az 5‒6. osztályos tanulók számára. A diákok pedagógusaikkal vagy szüleikkel érkeztek, akik szívügyüknek tekintik ezt a versenyt, ezúton is köszönjük lelkes felkészítő munkájukat!

A tehetséges kis mesemondók a magyar népmesekincs gyöngyszemeiből választották meséiket, a népes közönség pedig nagy érdeklődéssel hallgatta őket. Benedek Elek, Arany László, Illyés Gyula, Kóka Rozália és Timaffy László által gyűjtött népmesék hangzottak el, a zsűri tagjai pedig értékelték a kis mesemondókat.

Az eredményhirdetés előtt lehetővé tettük, hogy az érdeklődő vendégek megtekintsék a Bezerédj-kastély nevezetességeit (Galgóczi Erzsébet emlékszoba, Sulyok Vince Emlékhely). A versenyen szereplő minden mesemondó kapott ajándékot és oklevelet, a helyezettek pedig egy-egy értékes könyvvel gazdagabban térhettek haza.

A gyerekek örömöt szereztek mindenkinek, hiszen a mese örömforrás is. Rendkívül hasznos a gyermek fejlődése szempontjából, mivel gazdagodik fantáziája, képzelőereje, szókincse, kommunikációs készsége. A kisgyermekkor egyik legszebb mozzanata a szülővel történő esti mesehallgatás. A kisgyermekkorban kezdődő rendszeres mesélés, majd a meseolvasás nagyon jó hatású a gyermekek készség- és személyiségfejlődésére. Az olvasásnak, a meséknek számos előnye van, így érdemes már kis korban elkezdeni, és fokozatosan elültetni a magocskát, mely a könyv szeretetével ajándékozza meg a kicsiket és nagyobbakat is. Nagyon fontos, hogy a gyerekek gyakran halljanak szép történeteket. Az olvasás a fantáziát is nagymértékben fejleszti. A mindennap ugyanakkor történő meseolvasás rendszerességet teremt, ami kedvezően hat a gyerekek biztonságérzetére is. Kincset érő útravalót kapunk a népmesék által, a népmese nemzeti kincsünk is egyben.

A „Hegyalján innen, Sokorón túl” népmesemondó verseny ebben az évben is nagy élményt nyújtott mindenki számára. Reméljük, hogy felejthetetlen marad, és megőrződik a gyermekek és felnőttek lelkében. A hagyományoknak megfelelően pedig a következő években is szeretnénk megrendezni ezt a vetélkedőt.

Gratulálunk minden versenyzőnek!

Sulyok Attiláné könyvtáros, a verseny szervezője

Fotógaléria: 31. „Hegyalján innen, Sokorón túl” – Népmesemondó verseny Ménfőcsanakon

43 kép