800 éves oklevelek, dokumentumok és építészeti emlékek. Uros apát három pápával személyesen is találkozott, legalább hatszor járt Rómában, és elkísérte II. Andrást a keresztesháborúba. 782 év után tértek vissza a monostor falai közé azok a levelek, amelyeket a tatárjárás idején írt Uros apát a pápának. A király távollétében nem volt, aki gondját viselje az országnak, ezért ő kért segítséget a Szentatyától. Az erről tanúskodó levelei 1242. februárjában hagyták el Pannonhalmát, a kiállításra azonban „hazatértek”, egyenesen Sienából. A kivételes dokumentumokat az ottani gyűjtemény adta kölcsön a Pannonhalmi Főapátságnak a tárlat idejére.

A magyar középkor egyik legépebb állapotban megőrzött építészeti emléke a bencés apátság harmadik temploma, a jelenleg is álló bazilika. Ennek építését – miután a korábbi templom leégett – szintén Uros apát kezdeményezte a monostor általános megújításának részeként. Ma is látható az 1224-re befejezett, idén 800 éves templom keleti szentélye, alatta masszív bordás boltozattal fedett kriptával, a hajó pillérei és boltozatainak többsége, valamint monostor felé néző, díszes déli portálja, részben még a temetőbe nyíló, északi kapuja is. Ez a mű a középkori magyar építészettörténet meghatározó értéke, de jelentősége a királyság határain is jóval túlmutat.

A templom építéséhez II. András is hozzájárult. Erről tanúskodik a kiállításon látható 1223-ban kelt, királyi aranybullával megerősített oklevele is. Ebben rögzíti az apátságnak a monostor és a bazilika építkezési munkálatainak támogatására adott adományát. A tárlaton bemutatják továbbá Uros pannonhalmi apáti pecsétjét, amelynek legépebb fennmaradt példánya egy 1237-es oklevélen függ. A dokumentumot öt bírótársával együtt adta ki egy királyi megbízásból végzett somogyi birtokazonosítás és -megosztás ügyében. Ebből a korból a pannonhalmi konvent – vagy ahogy a pecsét körirata fogalmaz – káptalan új pecsétnyomója is fennmaradt, amelyet szintén láthatnak a kiállításra érkezők számos más felbecsülhetetlen értékű kincs mellett.

„Megrendítő és felemelő egyszerre ennek a bencés tettrekészséggel, hazaszerető elkötelezettséggel és európai távlatokkal rendelkező főpapnak emlékére és életművére gondolni. Különösen akkor, ha azt látjuk, hogy mindaz, amit ő végzett, amibe ő belekezdett, mennyire időtálló – mi magunk vagyunk a tanúja, hogy ma is él és ma is hat” – mondta Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát (a fenti képen) a kiállítás április 27-i megnyitóján. Majd hozzátette, hogy Uros apátságának kezdetétől a monostor életének és küldetésének megújításán dolgozott. Munkásságával egyfajta szellemi-lelki reneszánsz indult. „Európai összefüggésrendszer, magas színvonalú teológiai gondolkodás, a kor legigényesebb, újító építészete és művészete – mindaz, amit mi, kései utódok oktató-nevelő munkánkban, kulturális-tudományos tevékenységünkben olyannyira követendőnek tartunk.”

„Uros apát éppen 800 évvel ezelőtt, 1224-ben megújította és felszenteltette Szent Márton templomát itt, a Szent Hegyen. Az Istent dicsérő, neki hálát adó és őt kérlelő imádság azóta is szakadatlanul megtölti ezt az istenházát. Ahogy megtöltik szerzetesek generációi, hívek és zarándokok nemzedékei is. Uros apát temploma a szerzetesközösség imádságának helyszíne, s a Pannonhalmi Területi Főapátság plébániáinak székesegyháza” – fogalmazott Cirill atya.

A megnyitón Dejcsis Konrád (a lenti képen), a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója arról beszélt, hogy a Bazilika 800 emlékév programjait igyekeztek három csokorba fűzni, Ferenc pápa Pannonhalma monostoráról mondott 3 gondolata alapján. „Spirituális emlékmű, az imádság helye és a testvériség hídja – ez a templom, ez monostorunk, és ez szeretne lenni bencés közösségünk is. Olyan megszentelt hely, amely őrzi a múltat, de a jövőbe mutat; olyan hely, ahol közösségben és a magány csendjében keressük Isten jelenlétét; olyan hely, ahol rádöbbenünk, hogy mindannyian Isten arcának ugyanazon vonásait viseljük – testvérek vagyunk, mert Isten Krisztusban örökbe fogadott minket” – mondta Konrád atya.

Maróth Miklós akadémikus megnyitóbeszédében Uros apát munkásságát méltatta. Mint mondta, nemcsak tapasztalt és világlátott, hanem egyszersmind erős egyéniség is volt, aki több reformot vezetett be, megerősítette szerepét a király, II. András környezetében, és a rend gazdasági erejét jelentősen növelte. Az építkezések is ennek köszönhetők. „Ő teremtette meg elsőként azt a gazdasági hátteret, amely lehetővé tette, hogy Pannonhalma felvirágozhasson, és hosszú távon biztosítani tudja a maga kiemelkedő szerepét Magyarország hitéletében és kultúrájában.”

A Bazilika 800 emlékév alkalmából rendezett, a Szovák Kornél történész és Takács Imre művészettörténész kurálta Uros apát és műve időszaki kiállítás történeti dokumentumok és tárgyi emlékek alapján mutatja be Uros apát, a templom építtetőjének, az Árpád-kor legismertebb magyar főpapjának személyét, utazásait, itineráriumának ismert állomáshelyeit és tevékenységét. Minderről pedig egy gazdag tanulmánykötetet is megjelentetett a Pannonhalmi Főapátság. A kiállítás létrejöttét a Köszönjük Magyarország Program és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Az ingyenes kiállítás 2024. november 11-ig látogatható a Főmonostori Kiállítótérben.

Fotók: Pannonhalmi Főapátság / Hajdú D. András
Pannonhalmi Főapátság

Fotógaléria: Uros apát és műve – kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban

A Pannonhalmi Főapátság / Hajdú D. András fotói

11 kép