Kustán Melinda Győrben élő textiltervező iparművész, akinek már több mint negyven önálló kiállítása volt itthon és külföldön. Emellett százat is meghaladó csoportos tárlaton vett részt, valamint számtalan szakkiállításon Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália nagyvárosaiban. Közel negyven alkotása található meg köz- vagy magángyűjteményben.

Három évvel ezelőtt, 2021 őszén már volt egy közös kiállításuk Milu Milanovich Ildikóval Labirintus – Belső utak címmel. Milyen hasonlóságok és különbségek lesznek a két tárlat között?

A két kiállítás kapcsolata magunkból, személyiségünkből fakad. Koncepciónk szerint az alkotói hasonlóságaink és különbözőségeink a közönség számára érdekes, pozitív feszültséget, dinamizmust eredményeznek. Mindkettőnk számára fontos a társművészetekkel kialakítható összhangzás, érintkezés. A különböző műfajú, stílusú, szemléletű és tartalmú műveink egy térbe kerülve „interakcióba lépnek” egymással. Mindketten az élet azonos szakaszában járunk, hasonló kérdések foglalkoztatnak bennünket. Mindketten folyamatosan alkotunk, emellett családjainkban is kiteljesítjük szerepünket, időnként pedig jókat beszélgetünk egymással. A két kiállítás egy folyamat állomásainak tekinthető.

Hogyan tudnak hatni egymásra mint alkotók?

Elsősorban indirekt módon hatunk egymásra. Nyomon követjük egymás alkotói folyamatait, ismerjük egymás alkotásait. Mindkét kiállítás címe Milu leleménye. A kiállítás előtt legalább egy évvel megbeszéltük ezeket, így tudtunk előre készülni a témákra reflektálva. Nagyszerű élmény, hogy bízunk egymásban, a közös kiállításunk sikeréért azonos intenzitással dolgozunk.

Miért éppen a textilművészetet választotta hivatásául?

Soha nem akartam más lenni, mint iparművész. Ezen belül több szakterületet is megpróbáltam, ma úgy mondanám, a textil választott engem. A textilnek lágy térbelisége van, érintése gazdag érzelmeket kelt, bizonytalan formájú asszociációkat képes kiváltani. Ölelően beleburkolózhatok egy meleg takaróba, lágyan megszűrheti az ablakomon bejövő fényeket a függöny, járás közben a szoknyám ringása erotikus vágyakat kelthet másokban.

A textil gazdag, számtalan kifejeződési formáját használom alkotásaimban. Felülete lehet vastag, azon belül érdes vagy puhán simogató, nehéz vagy könnyű, fényes, matt. A textil bársonyként, brokátként, damasztként, jacquard szövetként mutathat gazdagságot, lehet durván erőteljes, mint a zsákvászon vagy a daróc, hétköznapi, mint a farmer anyaga, hűvösen decens öltöny – kosztüm alapanyagaként. Hordozhat erős utalásokat a szexualitásra finom habselyem – csipke kombinációban, de utalhat végletes megnyilvánulásokra bőrből készült fehérneműk esetén. Puhán, süppedően, hedonistán simogathat, energikusan, sportosan ráfeszülhet a formákra. A textil élő anyag.

Formálható egyenruhává, szakrális-liturgikus viseletté, hordhatják öltözékként nők, férfiak, gyerekek, öregek. Szabható belőle ejtőernyő vagy szemfedél, védőruha a tűzoltóknak, vitorla, menyasszonyi ruha, esetleg maszk. A színpadi textil az átlényegülés eszköze jelmezként. Identitás meghatározó a népcsoportok hagyományos viseleteiben. Státusz kifejezésére alkalmas. A mindenkori dress code betartása a társadalmi elvárásoknak megfelelés eszköze. A divat ipar, vonatkozzon az öltözködésre vagy a lakástextíliákra, prosperáló gazdasági ágazat.

A textil türelmes, sokféle eljárással díszíthető. Festhető, maratható, tarkán szőhető, egymásra rétegezhető. Varrásokkal formálható a felülete, hímzésekkel dúsan gazdagítható. Történeti textileken gyakran találhatunk arany, drágakő díszítéseket. A csipkekészítés a textiles műfajok primadonnája. A textil a szépség elfedésének vagy ravasz kiemelésének eszköze. A nemez alkalmas hajlék (jurta) építésére.

Alkotómunkámnak csak egyik médiuma a textil. Szívesen dolgozok digitális eszközökkel designerként és szuverén alkotóként egyaránt. Alkotói attitűddel kukucskáltam be az AI – mesterséges intelligencia – kínálta birodalomba. Gyakran „kirándulok” a társszakmák területeire, folyamatosan rajzolok és festek. Vonz a Mixed média területe. Többször vettem részt üveges szimpóziumon, ahol a huta üveg szolgált az alkotásom alapanyagául. Készülök egy formabontó textil – performance megvalósítására. A Színe és visszája kiállításon mutatom meg először a közönségnek a textil és a dombornyomás grafikai technika fúziójával létrehozott munkáimat, ezek egy hosszabb távra tervezett koncepció első állomásai.

Szeretném kiemelni, hogy a szakma teoretikus megközelítése mellett klasszikus értelembe vett textiltervező iparművész projekten dolgozom jelenleg is, mely életem egyik legnagyobb szabású alkotása. Erről – még itt a Színe és visszája kiállítás terében – május 9-én, csütörtökön, 17 órai kezdettel vetített képes előadásban tájékozódhat az érdeklődő közönség.

Milu Milanovich Ildikó festőművész, tanár négy diplomával és 40 év tanítással a háta mögött. Sikeres festői pályája egyik állomásaként megalapította az ART 9000, Alkotó Rajztanárok Egyesületét 2006-ban. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola rajztanára, ahol évek óta a gyermekek rajztanítási lehetőségeinek kiteljesítésén fáradozik.

Mióta ismerik egymást Kustán Melindával? Hogyan született a közös kiállítás ötlete?

Melinda is az iskolánkban tanított a textil szakon, a képzőművészeti tagozaton. Így az ismeretségünk már régi, de a művészeti életben betöltött szerepünk kapcsán született meg az együtt kiállítás ötlete. Ugyanis az ART World Hungary Egyesületben csak ketten voltunk alkotó művész hölgyek, és a mostani kiállítás helyszínén járva öltött testet bennünk a gondolat, hogy milyen nagyszerű lenne egy kiállítással is kifejezni egymás munkásságát kölcsönös tisztelettel, együtt megmutatni a közönségnek.

Milyen üzenetet rejt a kiállítás címe: Színe és visszája?

A cím egy kettősséget rejt, ami a Labirintus – Belső utak szerves folytatása, itt is egy alkotói attitűd kíséri. Mindkettőnk látásmódjában benne van a munkáink első olvasata és a mélyebb, rejtett tartalom, ami az anyagon, színeken, az öltéseken, a gesztusokon, az elvontabb, jelzésértékű vezérmotívumokon keresztül hat a nézőre. A látogató nem is sejti, de bevonódik a világunkba, megérinti ugyanez a kettősség.

A rajztanári diploma után rajz, videó és animációs szakot is végzett az Iparművészeti Egyetemen. Miért éppen a festészet felé orientálódott?

Mindig is festettem, alkottam, a képzőművészet sokféle ágában kipróbáltam magam. A festés maradt a palettán. A győri kisképzőben tanítani a képzőművészeti tagozaton pedig egyet jelent az alkotással, amit olykor kiállításokkal tárunk a nagyközönség elé.

A Színe és visszája című kiállítás ingyenesen megtekinthető 2024. május 17-ig, hétköznapokon 13-16 óráig a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának 2. emeleti rendezvénytermében (9021 Győr, Baross Gábor u. 4.).

Szabados Éva