Hogyan gondolkodjunk megfelelően az éghajlatváltozásról?
Manapság naponta foglalkozunk az éghajlatváltozással, mert azt feltételezzük, hogy az negatív hatással lesz a társadalomra. Ahhoz azonban, hogy megértsük az éghajlatváltozás társadalmi hatását, nemcsak egy működő éghajlati modellre van szükségünk, hanem egy működő társadalomelméletre is.
Mi lehet ez, minek kellene lennie, és hogyan lép kölcsönhatásba az olyan tényezőkkel, mint az éghajlatváltozás? A probléma nem az, hogy nem értjük az éghajlatot, ugyanis az éghajlatváltozás tudománya jól kidolgozott. A probléma inkább az, hogy nem értjük a társadalmat. Tulajdonképpen az éghajlatváltozás megértése inkább múlik önmagunk jobb megértésén, mint a tudomány ismeretén. E gondolatok mentén mutatta be Calum T. M. Nicholson a győri MCC-ben azt, hogy miként kellene megfelelően gondolkodnunk az éghajlatváltozásról.
Calum T. M. Nicholson beszélt a klímaváltozás társadalmi következményeinek azonosítási kihívásairól, valamint arról, hogy nevezhetünk-e társadalmi jelenségeket a klímaváltozás eredményének. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a gyakran elhanyagolt katasztrófakockázat csökkentési tanulmányokra, amelyek régóta bizonyítják, hogy a „katasztrófák” ritkán természeti jelenségek, sokkal inkább társadalmi, politikai és gazdasági tényezők eredményei. Ezt a nézetet jól példázza a provokatív kijelentés: „Nem a földrengések ölik meg az embereket, hanem az összeomló épületek.” Amikor a „klímához való alkalmazkodásról” beszélünk, gyakran elfelejtjük, hogy az „alkalmazkodás” egyszerűen csak egy új technokrata jellegű kifejezés a kultúrára.
A kultúra egyszerűen a közösségek által létrehozott hagyományok, technológiák és szokások rendszere, amelyeket problémamegoldásra alkottak meg saját konkrét környezetükben, ami természetesen változik a régió, éghajlat és általános körülmények függvényében. Ebben az értelemben egy olyan társadalom, amely sebezhető a természeti katasztrófákkal szemben – a földrengésektől a klímaváltozásig –, egyszerűen nem alkalmazkodott megfelelően, vagy nem megfelelő a kultúrája. Mi is pontosan a társadalom? Mit kellene jelentenie? Hogyan értelmezhetjük a klímaváltozás társadalomra gyakorolt hatását? Ezekre a kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Valójában azt is mondhatnánk, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteinket kevésbé a tudomány gazdag ismerete, mint inkább önmagunk szegényes megértése jellemzi.
Az MCC győri képzési központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő szakmai rendezvény április 23-án, 18 órakor lesz központban, melyen Az Árpádok felemelkedése című film bemutatójára kerül sor. A filmvetítést követően Bárány Krisztiánnal, a film forgatókönyvírójával és rendezőjével fognak beszélgetni.