Méltó helyszínen, az 1870-re Benkó Károly pesti építész tervei alapján felépíttetett hajdani zsidó közösség győri templomában gyűltek össze a pályázatban részt vevő háromfős csapatok és kísérőik, hogy másfél éves munkájukat bemutatóval koronázzák meg. Természetesen a legjobbaknak nemcsak a megtisztelő figyelem járt, hanem „dobogós” hellyel dicsőség és könyvjutalmak is. A helytörténeti pályázatot meghirdető alapítványtól minden résztvevő diák kapott egy kis fotókönyvet, amelyben „tükörként” láthatók egymás mellett a 20. század első felében Glück József győri fényképész által megörökített győri helyszínek és Nagy István hasonlóan neves mai győri fényképész ugyanazon helyszíneket bemutató fotói, megörökítve a történelem nagy horderejű változásait. A diákok az eredménytől függetlenül, munkájuk elismeréseként egy-egy könyvutalványt is átvehettek.

„Nagy sikerként értékeljük, hogy a pályázatra benevezettek közül 8 győri és Győr környéki középiskola 11 háromfős diákcsapata is benyújtotta két kutatási témában készített írásos jelentését és kapcsolódó művészeti alkotását” – emelte ki dr. Krausz Péter, a Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében. „A cél alapvetően a helyi fiatalok érdeklődésének felkeltése volt a hajdani győri és Győr környéki zsidó közösség múltja iránt. E közös múlt alaposabb megismerése toleránsabb, nyitottabb, összetartóbb és távlatosabb jövőt biztosít mindannyiunk számára” – fogalmazott a házigazda.

Köszöntőt mondott a program kezdetén Hardi Titusz, a Pannonhami Főapátság oktatási főigazgatója. A kitelepítéseket a magyar történelem egyik leggyalázatosabb eseményének nevezte, majd feltette a kérdést, hogy nyolcvan év távolából, a 80. évfordulón mi lehet a teendőnk? A felmenőink révén valamilyen módon mindannyian érintettek vagyunk, ha nem elszenvedők vagy elkövetők okán, de a korszak átélőiként mindenképpen kell erről beszélni. Érdemes kitekinteni Európa más országaira, népeire is. Másutt is voltak deportálások, de az erre adott válasz más és más volt. Három elgondolkodtató példával érvelt Titusz atya: Franciaországban a deportáltak 75%-a túlélte ezt az időszakot, Dániában úgy reagáltak a kitelepítési parancsra, hogy az éjszaka leple alatt hajókon Svédországba menekítették a veszélybe kerülőket, Bulgáriában az ortodox egyház állt ki a zsidók mellett, így az a vonat, amelybe emberek ezreit vagonírozták be, nem indulhatott el. Sajnálatos, hogy hazánkban sokan elbuktak ebben a kérdésben, igaz, akadnak reményt adó, helytállást mutató példák is, mint például Apor Vilmosé, amelyek bizonyítják, hogy lehetett másképp is cselekedni, a legnagyobb embertelenség közepette is embernek megmaradni. „A magyar társadalom nem nézett szembe azzal, ami itt történt, ez máig adósságunk” – hangsúlyozta.

Ezt követően került bemutatásra a versengés zsűrije: dr. Karsai László történész (a zsűri elnöke), dr. Pápai Emese muzeológus, Bana József történész és dr. Somló Judit jogász. A csapatok délutánba hajlóan tartották meg vetített képes bemutatóikat kutatási eredményeikről. A zsűri rendkívül magas színvonalúnak minősítette munkáikat, különösen azokat értékelte nagyra, amelyek eddig nem, vagy csak kevéssé köztudott ismeretekkel gazdagították a holokauszt helyi vonatkozásairól napjainkig feltárt részleteket.

Nézzük a helyezetteket!

I. helyezés: a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium csapata (Boldizsár Anna, Harai Zsombor, Takács Áron, felkészítő tanár Pintér Ildikó). A Kazinczy jogelődjét, az Apponyi Albert gróf Leánygimnáziumot egykor látogató, zsidó diákok életét mutatták be, tanulmányt készítettek dr. Kovács Ignác, egykori zsidó származású kazinczys tanár életéről és munkásságáról, akiről dokumentumfilmet forgattak.

II. helyezés: a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium csapata (Flinger Lili, Hordós Anna, Kispál Dorottya, felkészítő Cséfalvay Tamás). Fő témájuk a Bencés Gimnázium zsidó diákjainak sorsa a vészkorszak idején, további kutatásuk Apor Vilmos mártír püspök életével foglalkozott. Művészi alkotásként a pályázók festményeket készítettek.

III. helyezés: a Pannonhalmi Bencés Gimnázium csapata (Deák Levente, Drozdik Máté, Sepsi Barnabás Tibor, szakmai irányító Németh Tamás történelemtanár). A versenyzők az 1944-ben meggyilkolt győri zsidó középiskolások sorsával foglalkoztak, külön bemutatták a zsidóságot érintő, 1935-45 közötti győri sajtómegjelenéseket. Kreatív alkotásuk egy holokauszt emlékmű háromdimenziós terve volt.

A kiírásnak megfelelően díjazást érdemelt a legjobb szakközépiskolai csapat is: a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum diákjai (Bekő Levente, Burkus Bálint, Csíkász Levente, felkészítő Kazóné Kardos Melinda). Kutatásuk a zsidó Grab család alapította Graboplast gyár máig is tartó történetét dolgozta fel, továbbá bemutatták a zsidó életeket mentő, a Világ Igaza címet elnyert győri Pattantyús-Ábrahám Imre életét és tevékenységét. Filmet forgattak a győri zsinagóga történetéről.

A győztes csapat tagjai munkájukat a Zsidók Győri Gyökerei Világtalálkozó keretében Győrben, 2024. július 5-én sorra kerülő nemzetközi konferencián is bemutathatják a 13 országból érkező résztvevőknek.

SzaSzi
Fotók: Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány (1-2. kép), Vas Balázs

Fotógaléria: ''Az ő sorsuk – a mi történelmünk'' – a diákpályázat bemutató napja

Vas Balázs fotói

15 kép