Magyar Katalint mindig is vonzotta a valóság fölött lebegő, az igazságot mégis a maga egyszerűségében megjelenítő mesék világa. Gyermekkorában elbűvölték Puskin verses meséi, „a mesék tölgyfája”, amelyet maga is vágyott körüljárni. Két, valós alapra épülő ifjúsági regény után a Jeripusz lett az első igazán mesés hangvételű kötete. A történet egy általa megálmodott falu, Kosánc környékén játszódik. A szerző már tervezte a regényt, amikor egy kirándulás alkalmával betévedt Hollókőre. A falu és a környezete magával ragadta, bele tudta álmodni a meséjét, így végül ott írta meg.

Kosánc derűs, egyszerű békéjét a falu fölött tornyosuló Jeripusz hegy sötét titka rendíti meg. A legenda szerint százévente ébred fel a benne élő gonosz, és magával ragadja a környék legszebb leányát… A gyönyörű Eszterért többen is útra kelnek a kosánciak közül. Az ifjú Balambér próbatételekkel és kalandokkal teli útja egyszerre idézi fel a népmesék archaikus történetszövését és a tolkieni fantasztikumot. Magyar Katalin üdítően sajátos világot alkotott meg, amelyben a falu életének hétköznapiságától jutunk el Jeripusz lenyűgöző és félelmetes birodalmához. Útközben számos varázslatos vagy éppen elvarázsolt helyszínen szembesül nehézségekkel Balambér. A hősnek azonban – ahogy a népmesékben is – mindig akad segítője. A történetben különleges karakterekkel is találkozunk. A lábon járó bokor vagy az illuzionista jelenléte friss humorral oldja a baljós feszültséget.

A Jeripusz című regényben a jó és a rossz harca nem csak kívül zajlik. A szereplőknek önmagukkal is mindig meg kell küzdeniük. A történet rávilágít arra, hogy akármilyen kerek körülöttünk a világ, nem szabad figyelmen kívül hagyni a hegy mélyén alvó gonoszt. Elpusztítani talán nem lehet, de azért érdemes újra és újra harcba szállni vele. Ebben a történetben izgalmasan keveredik a fantasy jellegű hangulat a magyar népmesék hagyományaival. Nemes Anita különleges, geometrikus vonalvezetésű illusztrációi mozgalmasan, látványosan ötvözik a két világ képi elemeit.

Magyar Katalin 1940-ben született, Röszkén töltötte a gyermekkorát. Első, Hej, Krisztina! című ifjúsági regényéhez sokat merített a faluban töltött éveinek élményeiből. Tanárképző főiskolát végzett, majd újságíróként dolgozott a Zalai Hírlapnál, a Pajtásnál, valamint a Képes7 magazinnál. 1980-ban Zalaegerszegről Budapestre költözött férjével és lányával, aki később operaénekes lett – ő ihlette az író Ének a küszöb előtt című könyvét, amely 1985-ben jelent meg a Pöttyös könyvsorozatban. Írásait, irodalmi riportjait publikálta az Élet és Irodalomban, antológiákban és különböző folyóiratokban. Ifjúsági regényei után 2013-ban Ausztriában adták ki Halmara könyve című fantasztikus regényét. Jelenleg Veresegyházon él. Íróként, újságíróként, illetve festőként is alkot, képeit Halmara szignóval jegyzi.

Magyar Katalin: Jeripusz

Kosánc egy igazi mesebeli kis falu, ahol jóravaló emberek élik derűs mindennapjaikat. Azonban a legenda szerint a Kosánc felett magasodó Jeripusz hegy szívében alvó gonosz százévente felébred, és elragadja a falu legszebb lányát. Történetünk épp egy ilyen időszakra esik – ám mikor a szépséges Virág Eszter eltűnik, többen is a megmentésére indulnak, köztük Balambér, a falu legkedvesebb fiatalembere és a belé reménytelenül szerelmes Anna. Kalandos útjuk tele van furcsa lényekkel, véletlen találkozásokkal, rejtélyekkel és meglepetésekkel. Vajon Balambér kiállja a próbákat? Anna áldozatai megmenthetik a fiút és a küldetést? S mit csinál eközben a Jeripusz hegy szívében Eszter?

Magyar Katalin magával ragadóan izgalmas története először 1987-ben jelent meg a Móra Könyvkiadónál, most új köntösben, Nemes Anita illusztrációival fedezhetik fel az olvasók ezt a rejtett kincset.

Móra Kiadó