Klein Éva – Művészi üzenet a távoli Ausztráliából

Mohay Gábor interjúja Nagy Istvánnal

nagy-istvan-klein-eva

Nem volt kegyes a sors a győri származású Klein Évához, a világégés és a zsidóüldözés után távoli földrészen teljesedett ki festőművészi pályafutása. Élettörténetéhez a Győrben nem ismeretlen Nagy István – névjegye szerint fényképészmester és helytörténész – segítségével jutottunk közel.

A Válogatás Eva Quittner – Klein Éva festőművész két albumából című kötet szerzője csornai születésű, tizenhét éves kora, 1965 óta Győrben él, soproni katonáskodása idején a híres helytörténész, Csatkai Endre „fertőzte” meg a hivatásával, melyet aztán Nagy István harmincöt éve folytat a város és a Rábaköz prioritásával. A fényképezés még régebbi keletű, 1962 óta tizenöt könyve jelent meg a témában, köztük egy Apor Vilmos életével is foglalkozó: kiállítások, országos és nemzetközi elismerések jelzik kedvelt portréfotózásának, gyakran gyermekekkel foglalkozó munkásságának állomásait.

Hogyan születhetett könyv az Ausztráliába került művésznő életéről, művészetéről?

Tizenöt évig tartott a távolsági kapcsolat Klein Évával. Éppen a győri zsidóság történetén dolgoztam, amikor a nevével találkoztam. Ismerősök segítségével sikerült megtalálni, Eva Quittner néven, Sydney-ben. A férje volt Quittner János, akinek apja bankigazgatóként tevékenykedett a második világháború előtt, Éva 1931-ben született, nagyapja a Dunakapu téren működtette a Klein Henrik Vendéglőt, amelyet még a tér háború előtti rendezésekor lebontottak, édesapja állatorvosként dolgozott. Meglepett, hogy jelentkezett a keresésemre, azt követően rendszeresen leveleztünk egymással, de ekkor még szóba sem került a most megjelent albumunk.

Mi volt a témája ezeknek a levélváltásoknak?

Tizenöt év sok mindenre elegendő, állandóan érdeklődött a város története, élete iránt. A konkrétumot a győri zsidóság vezetőjének, Villányi Tibornak az évente, júniusban tartott megemlékezései adták. Láttam ugyanis a sírokon kiegészítő táblákat, s aztán ő kérte, hogy a nagyszülei síremlékére is tegyünk egyet, amellyel a holokauszt idején meggyilkolt közvetlen hozzátartozóinak állított emléket. Őt tizenhárom évesen hurcolták el, és úgy maradt életben, hogy édesanyja letérdelt a hirhedt dr. Mengele előtt, és kérte, hogy együtt vigyék őket munkára, a kislány is bírni fogja. Később persze elválasztották őket, Éva a háború Végén Reichenbachból, egy fegyvergyárból szabadult ki, és térhetett haza.

klein-eva

Nem sok jót láthatott korábbi életéből…

Senki sem maradt életben a hozzátartozói közül, a Rónay Jácint utca 3. szám alatti házuk bár épségben maradt, oda már beköltöztettek egy kibombázott családot. Nem találta a helyét, felment a fővárosba, megismerkedett Quittner Jánossal, és házasságot kötöttek. A forradalom utáni lehetőséget kihasználva, 1957-ben emigráltak Ausztráliába, mégpedig a Szuezi-csatorna akkori lezárása miatt hathetes hajóúttal. Műszaki rajzolóként kezdett, később kapott rá a festészetre, ami nem volt előzmény nélküli, mivel már a győri orsolyitáknál is felfedezték a tehetségét. Két gyermeke született, a fiú még 1952-ben Budapesten, a lány pedig Sydney-ben, nyolc évvel később. Férje műszaki mérnöki vonalon dolgozott, egy idő után megengedhették maguknak, hogy Éva csak a festészetre koncentráljon, nem volt szükség a képei értékesítésére. Egyetlen egyszer, 1995-ben volt itthon Győrben, akkor a városvezetés az ismert ezüstéremmel ajándékozta meg.

Hová sorolható Klein Éva művészete?

Az első években az őt korábban ért hatások inspirálták sötét tónusú alkotásokra. Később nem vonta ki magát az európaitól eltérő ausztrál irányzatok alól, majd a szerbiai háborút követően virágok, csendéletek, tájképek léptek elő képeiben főszereplőkké, mégpedig színgazdag, részleteiben is élethű kifejezéssel. Festményeit nézve sokszor úgy éreztem, mintha fényképeket látnék. A Radó-szigeti egykori magnóliákat például hatvan esztendő után is valósághűen keltette életre. Több mint kétszáz alkotást számláló pályafutása utolsó éveiben a felhők váltak nála fő motívummá.

Mi tette lehetővé a könyv megjelenését?

A holokauszt nyolcvanadik évfordulójához kapcsolódva kaptam felkérést Klein Éva történetének megörökítésére. Sydney-ben ismert művész volt, Győrben alig, ezért született meg két albuma nyomán a könyv megjelenésének gondolata. Elkészítettem a válogatást, amely a közelmúltban öltött testet a Palatia Nyomdában. Klein Éva két éve, már özvegyen hunyt el, bár a combnyaktörése után tervezgette a műtermébe a visszatérést. Számomra az elkészült győri kötet tisztelgés a múlt, a holokauszt áldozatai és Klein Éva festőművész emléke előtt.

Mohay Gábor

2024.04.19