A történet a híres rablóvezér lányának az életét követi nyomon, aki a rivális rablóbanda sarjával, Birkkel köt szoros barátságot. Az apák a hír hallatára eltiltják egymástól a két gyermeket. Ők erről hallani sem akarnak, inkább vállalják a számkivetettséget. Ronja és Birk a titkos és korántsem veszélytelen erdőben próbálják meg túlélni a nyarat, ám a rengetegben nem csak az éhség jelent számukra veszélyt. Az élőszereplős Netflix-sorozat 12 része két évadban jelenik meg a streaming platformon, Lisa James Larsson rendezésében. 

Astrid Lindgren: Ronja, a rabló lánya

A messzi északon, ahol az erdőt lidércek és szürke törpék lakják, egész nap fosztogat és zsiványkodik Mattis, a rablóvezér. Kislánya, a bátor Ronja mit sem sejt apja mesterségéről, csak kószál az erdőben, úszkál a tóban, élvezi a szabadságot. Aztán egy nap minden megváltozik: Ronja megmenti egy fiú életét, aki nem más, mint a híres rabló, Borka fia.

Márpedig a Borka-rablók és a Mattis-rablók esküdt ellenségek. A gyerekek egyre jobban megszeretik egymást – de vajon ez a szeretet bármit kibír? Még a két apa gyűlölködését, a számkivetettséget, az éhséget is? Astrid Lindgren legutolsó regénye igazi mestermű: egy kalandos szerelem megható és humoros története.

Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson; Vimmerby, 1907. november 14. – Stockholm, 2002. január 28.) svéd gyermekkönyv- és forgatókönyvíró. Könyveit 88 nyelvre fordították le és 45 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.

Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni, és elsőként vágatta rövidre a haját. Az érettségit követően, 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről. 1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.

1928-ban állást kapott a Királyi Automobil Klubnál, és 1931-ben Sture Lindgrenhez (az autóklub irodavezetőjéhez) ment feleségül. 1930-ban Lars hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette. 1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya. Ezután a legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.

1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia, és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt. A történet igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.

Astrid Lindgren: Ronja, a rabló lánya című könyve kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Móra Kiadó