A város legszebb nője most jelent meg Magyarországon először, ráadásul hét éve ez az első itthon eddig kiadatlan kötete Charles Bukowskinak. A Troubadour Books Kiadó és a Vörösbegy Könyvek gondozásában megjelenő könyvben harminc novella szerepel, és ha a novella az irodalom Instagram-posztja (© Pritz Péter), akkor Bukowskitól most harminc olyan posztot kapunk, amelyek ugyanolyan emlékezetesek lesznek, mint találkozásunk életünk első szerelmével, koncertje vagy berúgása. A győri könyvtár Kortárs Irodalmi Estek sorozatának keretében szervezett könyvbemutatóján az ország egyik legfontosabb kultúrharcosa, az Anima Sound System alapítója, Prieger Zsolt és Pritz Péter, a fordító, aki 20 éve „Bukowski magyar hangja” igyekeznek megfejteni az író népszerűségének titkát. A beszélgetés vendége és közreműködője lesz a többek között a Semmelweis című filmből ismert tehetséges, népszerű színésznő, Nagy Katica is. Őt kérdeztük az újonnan megjelent kötet kapcsán.

Bukowski-rajongónak tartja magát?

Rajongónak talán nem, de nagyon kedvelem a stílusát, örömmel vállaltam ezt a feladatot. Pritz Péterrel már korábban is dolgoztunk együtt, néhány éve Bukowski Nők című könyvéből olvastunk fel öten. Szuper élmény volt, szívesen vállaltam újra.

Mikor találkozott először Bukowski írásaival?

A felkérés kapcsán ismertem meg az írót, nagyon megtetszett a stílusa, engem nagyon inspirál. Másrészt azt éreztem, hogy jól tudok azonosulni, menni vele, nem feltétlenül lélektani szinten, hanem előadásmódban, jól tudom felolvasni. Mint előadó éreztem rá a stílusára, és így szerettem meg.

Mit gondol, mivel ragadja meg az olvasókat? Mi lehet Bukowski titka?

Elég megosztó személyiség, szókimondó, nyers, nála nincs köntörfalazás, emellett teljesen egyedülálló humora van, igazi szarkasztikus, fekete humor. Ez önmagával szemben is érvényesül, és szerintem ez az, ami nagyon megfogja az embereket. Magát sem kímélő önirónia van benne, valahogy nagyító alatt vizsgálja a saját szerencsétlenségét, tud saját magán nevetni, közben nyers, csontig hatoló, penetráns a világa. Ez vagy tetszik valakinek, vagy nem, de rendkívül hiteles. Szerintem jobb az ilyen típusú őszinteség, gyakorlatilag vállaltan a saját életéről szól, ami a bulvárnak a legkülönösebb formája.

Bukowski 1920‒1994 között élt, egy másik évszázadban. Mit üzenhet, jelenthet a ma embere számára írásainak az olvasása?

Érdekes, de én nem érzem ezt a korkülönbséget. A mai fiatalok szerintem befogadók az írásaira. Ha ezt Magyarországon egy magyar szerző írja ugyanebben az időben, akkor nagyobb lenne a különbség a kereteket illetően. Szerintem mondhatjuk őt kortalannak. Egy amerikai íróról beszélünk, akinek sokkal több lehetősége volt, akár a züllésre is. Nem mehetünk el amellett sem, hogy az alkoholizmusról, a függőségekről milyen átfogóan szól, mennyire megvilágítja ezt a témát. Éppen azzal, hogy ilyen szinten, ilyen részletességgel kibeszéli, szerintem hasznosak is ezek az írások, mert aki függőségben szenved, tud vele azonosulni, a saját függőségét felül tudja vizsgálni. Ezekkel a dolgokkal az ember nem szeret szembenézni, de aki hasonló problémákkal küzd, valószínűleg elolvassa. Bár Bukowski kíméletlenül tükröt tart elénk, közben nagyon vicces, emberi és szerethető az öniróniája.

A város legszebb nője című kötetét április 10-én, Budapesten, a Nemdebárban mutatták be először, amelyből az Ön tolmácsolásában is hallhatott a közönség részleteket. A felolvasás kapcsán lett-e kedvence? Mi a benyomása a kötetről?

Nagyon tetszik a könyv, egytől egyig jó írások vannak benne, a felolvasásra készülve a 70-80%-át már olvastam. Megfogott a Gond az akkumulátorral című novella, bár nagyon nehéz egyet kiválasztani. Az estre készülve a válogatás elsősorban arról szól, hogy mennyire lehet kiragadni olyan 2-3 perces részleteket az egyébként kb. 10-15 perces írásokból úgy, hogy térben és időben elhelyezhető, értelmezhető, frappáns legyen. Nyilván ilyenkor a hosszabban, lassabban kibontakozókat ugorjuk át.

Charles Bukowski „a legmocskosabb tollú zseni”, „milliók vén kujonja”, több kötete is megtalálható a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcain. Válogassanak kedvükre! Legyenek vendégeink április 19-én a felolvasóesten.

SzaSzi
Portréfotó: Csarnai István