Az 1831-ben alapított egyetem 8 könyvtárral büszkélkedhet, ezek között a legnagyobb, legfigyelemreméltóbb és leglenyűgözőbb a Bobst, amely 1972-ben épült Philip Johnson és Richard T. Foster (1919‒2002) tervei alapján. Nevét Elmer Holmes Bobst (1884‒1978) gyógyszeriparban érdekelt, de filantróp tevékenységéről is ismert üzletemberről kapta, aki 11 és fél millió dollárral támogatta elkészültét.

A 12 emeletes, 39.500 m2-es épület már a munka megkezdése előtt megosztotta a közvéleményt. Közösségi tiltakozást váltott ki mérete miatt, a Greenwich Village aktivistái ugyanis azt állították, hogy túl nagy árnyékot vetne a szomszédos Washington Square Parkra, és így elzárná azt a napfénytől. Persze a grandiózus bibliotéka ettől függetlenül megépült, és az emberek hamar megszokták a vörös homokkő dobozt, melyen egyáltalán nincsenek ívek, minden eleme szögletes. 1973-ban nyitotta meg kapuit, s azóta a város egyik legismertebb épülete lett – és az egyetem akadémiai központja.

Mamdouha S. Bobst (1925‒2015), a névadó libanoni származású, szintén karitatív munkával foglalkozó felesége, valamint Kevin Brine, az egyetem kuratóriumának tagja 13,5 millió dollárt adományozott a Bobstnak, amely lehetővé tette az épület magasföldszintjének, első emeletének és két alsó szintjének felújítását, valamint a könyvtár tereinek újratervezését a jövő felhasználói számára. A projekt 2005-ben fejeződött be, és magába foglalta szöveges terminálok elhelyezését is a katalógusokban való kereséshez. Ezeket 2008-ban internethozzáféréssel rendelkező PC-k váltották fel. 2012-ben újabb felújítás következett, ezzel nyerte el az intézmény a mai formáját.

Az építményt úgy tervezték, hogy megragadja a belvárosi hangulatot letisztult vonalakkal és nyitott terekkel. A látogatókat egy fénnyel teli előcsarnok fogadja, amely a 30x30 méter méretű központi átrium körül szisztematikusan elhelyezett három galériához vezet. A déli oldalon kiállítási terek, az északin pedig olvasótermek helyezkednek el, kilátással a Washington térre.

A Special Collections Centerben a dizájn egyrészt tágítja a különgyűjteményeknek szánt teret, másrészt felfedezésre inspirál, ami igazán jót tesz a kutatásokra szánt helyiségeknek. Azáltal, hogy az összes speciális gyűjteményt és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat egy helyen helyezték el, a kutatók hatékonyabban dolgozhatnak.

Az épület fő jellegzetessége, hogy az átriumos galériákat mind a négy oldalról – a Joel Sanders Architect által tervezett – perforált alumínium paravánok zárják be, melyek úgy néznek ki, mint a digitális pixelek. Ezek a csipkeszerű installációk azt a kapcsolatot hivatottak jelképezni, melyet a könyvtár biztosít a hagyományos tanulmányi formák, az irodalom, valamint az új technológia között. A perforációk elhelyezkedése teljesen véletlenszerűnek tűnik, de valójában 39 különböző minta létezik bennük. Az egyedi építészeti burkolatrendszerekre specializálód MG McGrath, Inc. 286 dekoratív „digitális csempe” panelt gyártott és szerelt fel a könyvtár átriumának belső függőleges oldalaira. Mindez nemcsak látványelem, hanem biztonságtechnikai megoldás is egyben, hiszen 2003 és 2009 között három diák öngyilkosságának helyszíne volt a hatalmas átrium 46 méteres üres tere. Ezzel az életmentésre szánt digitális fátyollal sikerült megszüntetni a biztonsági kockázatot anélkül, hogy a hely elveszítette volna vizuális adottságait.

A NYU Division of Libraries 6 milliós állományából a főkönyvtárban több mint 4 millió kötet található, valamint 20 ezer folyóirat és több mint 3,5 millió mikrofilmlap. Ezenkívül több ezer elektronikus forráshoz biztosítanak hozzáférést az egyetemi közösség számára előfizetett adatbázisok, e-folyóiratok formájában (és más módokon is) mind a helyszínen, mind az interneten keresztül. Minden évben 159.000 dokumentummal gyarapodik a gyűjtemény. A könyvtárat naponta több tízezer felhasználó keresi fel, és évente közel egymillió könyvet kölcsönöznek. A hallgatókat 2600 férőhely várja.

A Special Collections Centerben több különgyűjtemény is található, köztük a Fales Library, mely a maga 200.000 kötetével az egyik legjobb angol és amerikai szépirodalmi gyűjtemény az Egyesült Államokban, a Tamiment Library és a Robert F. Wagner Archívum (50.000 dokumentum, a munkásmozgalom történetének kutatóközpontja), az egyedülálló Downtown Collection, amely New York belvárosának irodalmi és művészeti szcénáját dokumentálja a hetvenes évektől a 90-es évek közepéig, valamint a NYU Egyetemi Archívuma. A világ egyik legnagyobb tudományos médiaarchívuma, az Avery Fisher Center for Music and Media is itt található kiváló eszközparkkal, hangszigetelt szobákkal, stúdiókkal, valamint hang- és videófelvételekkel, melyekből évente 240.000-et használnak. A technológiailag fejlett kialakítás kitűnően egyesíti a könyvtár audio- és vizuális erőforrásait a nyomtatott zenei gyűjteményeivel.

A NYU főkönyvtára a hét minden napján, 0-24 óra között várja az egyetemi közösség minden tagját, akik szolgáltatásait bármikor igénybe vehetik. S ha hiszik, ha nem, a Bobst majdnem mindig tele van…

tmoni

Forrás: Wikipedia (angol), NYU, MG McGrath Inc., CannonDesign, ArchDaily, Architect Magazine, The New York Times, Washington Square News, Perkins Eastman, Clio

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban
25. rész: A baltimore-i George Peabody Könyvtár
26. rész: Beitou zöld könyvtára Taipeiben
27. rész: A John Rylands Könyvtár
28. rész: Bibliotheca Alexandrina
29. rész: A Francia Nemzeti Könyvtár
30. rész: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
31. rész: Cuypers Library – a Rijksmuseum könyvtára
32. rész: A Stuttgarti Városi Könyvtár