„minek vitatkozni a sötétséggel
várakozom inkább vele
amit nem lehet szóval kimondani
megcselekszi a szenvedés
Isten a fájdalmat szépnek teremtette”

Iancu Laura: Isten a fájdalmat (részlet)

Mit jelent a Magyar Költészet Napja az Ön számára?

Kicsit olyan, mint a hétköznapok között a vasárnap, a vasárnapok között a karácsony, a húsvét – vagyis: az a nap, amikor nagyobb figyelmet fordítunk arra a forrásra, amiből a hétköznapokban táplálkozunk.

Mit adhat a vers az egyre nagyobb időhiánnyal küzdő embereknek?

Fontos valamelyest tájékozódni arról, ami körülöttünk zajlik, és még fontosabb, konkrétan: élet-halál kérdése kritikusan értékelni a tájékoztatásul felkínált valóságértelmezéseket. De – legyenek akármilyen minőségűek is – a hírek és a műsorok semmiféle táplálékkal nem szolgálnak azokra a szükségleteinkre, amelyek kielégítése, emberi életünk teljességének a megéléséhez nélkülözhetetlenek.

Meggyőződésem, hogy a költészet ismeri a legjobban az embert; a költészet tudja a legtöbbet arról, amit mi, emberek életünk során megélünk; és a költészet révén szerzi meg az ember a legolcsóbban, a legmélyebbről és a legfelülről hozott gyógyírt szellemi, lelki és olykor a testi fájdalmaira. A költészetben eltöltött idő értékét, hozadékát ki-ki maga megtapasztalhatja, ha például megajándékozza magát egy olyan héttel, amikor szabadideje nagyobb részét nem a digitális és mesterséges valóságban, hírfolyamok görgetésével tölti, hanem versolvasással. Hamar kiderül: milyen nagy a különbség életmód és életmód, félelem és szabadság között.

Van kedvenc József Attila verse?

Több is. Külön van szerelmes kedvenc (Szerelem ez?), külön istenes kedvenc (Isten [Láttam Uram, a hegyeidet]), és külön kedvenc „anya-vers” (Kései sirató). A csúcson az Eszmélet van és a Kései sirató. Egyetemes viszonylatban is.

Mi a különlegessége a magyar verskincsnek a világirodalom távlatából nézve?

Minden nemzet, minden nyelv és minden költészet különleges, önmagában álló érték. A magyar költészetről az ember úgy tud beszélni, mint az édesanyáról szokott szólni: hálával, megilletődve és adósként. Az alapján, amit a nagyvilágból megismertem, azt tudom mondani: a magyar költészet magyarul szóló egyetemes költészet. A magyar költészet bejárta a bejárhatót, és néven nevezte a látható és láthatatlan valóságokat, majd megnyitotta a kaput az Ismeretlen felé.

Iancu Laurával 2024. április 12-én pénteken, 17 órakor találkozhatnak a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében (9021 Győr, Baross G. u. 4.) A részletes program itt tekinthető meg. A szerző köteteiből a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcain is válogathatnak. 

Szabados Éva
Fotó: Bencze Ferenc