A címadó számhoz egy meglehetősen hangulatos roadmovie-t készítettek képi aláfestésként, amely olyan helyszíneket vonultat fel, mint a csákvári metrószerelvény vagy az oroszlányi zagytér. A videóklipbe Bérczesin, Sziámin, a komplett Hiperkarma zenekaron és rendszeres vokalistájukon, Baka Rebekán kívül egy meglepetésvendég is került. Teljesen spontán alakult a helyzet egy benzinkúton – pont, ahogy egy tényleges zenekari buszozás közben is történhetnek ilyen kis meglepetések.

A Csillagtúra Bérczesi Róbert és Müller Péter Sziámi szerelemgyereke. A szerelem azon szakasza, amikor minden csodálatos és magától értetődő. Egylényegű, akár egy szenzációs szimbiózis, amikor az egyének félszavakból is értik egymást. Amikor minden cselekedet, szó és gondolat tökéletesen rezonál a másikéra. A lemezre Sziámi hozza a szövegeket, melyeket Bérczesi megzenésít. Mindazonáltal két dologban tér el az előző albumoktól: az egyik, hogy Bérczesi mellett ezúttal Sziámi is mikrofont ragad, a másik pedig az, hogy a Hiperkarma zenekar kíséri őket.

Dalról dalra az egész lemez

Kezdődik

Bérczesi Róbert: Kereken a 100. közös dalunk, és ránk jellemzően éppen ezt a címet viseli. Mivel egy ütemes „Kezdődik”-skandálással indul, és a tempója is elég felvillanyozó, minden szempontból tökéletes albumkezdésnek tűnt már az első pillanatban. A refrén dallamára különösen büszke vagyok.

Müller Péter Sziámi: Az albumot végül mégsem ezzel indítottuk. Mindig kell viszont egy (vagy több) kiválasztott kiváltságos a nézőtéren, aki(ke)n keresztül lehet személyesen megszólítani a többieket is. Koncertkezdésnek pompás lesz. NO. 100. közös dal! Ketten énekeljük majd a koncerten is. Nézünk és figyelünk titeket.

Nevenincs

Bérczesi Róbert: Egy másik tempós szám, amelyet Az én hősöm felvételeinek egyik szünetében írtunk a stúdió társalgójában. Ahogy a többi közös dalunk, ez is kb. fél óra alatt nyerte el végső formáját, és onnantól már nem is igen változtattunk rajta számottevően semmit. Emlékszem, hogy ez egy különösen élvezetes munka, egy extra könnyű szülés volt.

Müller Péter Sziámi: Szabaduló mantra. A szorongás a névtelen félelem. Az okát azért mindig sejtjük – más jóakarók is szólnak ránk, de ezt magunknak kell elintéznünk magunkkal.

Jó kis illúzió

Bérczesi Róbert: Az album első középtempós szerzeménye, és egyben az egyik kedvencem is a lemezről. A verze ereszkedő harmóniáit a refrénben egyszerű, kétakkordos kísérettel váltom fel, hogy szépen kihangsúlyozzam vele a szöveg egyszerű szépségét. A mollba váltó középrészt is nagyon szeretem benne.

Müller Péter Sziámi: Madarak a dróton. Pedig, ahogy azt Bárdos Peti mondta, a hosszú élet titka kalitka… Mi meg így vagyunk szabadon, legalább szárnyakon.

Csillagtúra

Bérczesi Róbert: Az album címadó dala a másik nagy kedvencem, itt a refrének végeire egy különösen különleges zenei részt tettem, ami tempót és hangnemet is vált egyszerre, és amelynek a szövege az egyetlen prózai hozzájárulásom az albumhoz: „a csillagtúrámon hazáig kísér az est / hajnalcsillag ébresztelek”.

Müller Péter Sziámi: Életmód-dal. „Ilyen ez a popzene…” – ez a hagyományőrző mondat járt a fejemben szövegírás közben. Meg az, hogy a kínaiak a Közép Birodalmának hívják az országukat. Jövünk-megyünk oda meg vissza. Aztán jött Robi a széppé varázsolós bemondással: „Hajnalcsillag ébresztelek”. Így került helyre, és lett címadó kedvenc.

Annyira gazdag

Bérczesi Róbert: Klasszikus szerkezetű és dallamvezetésű, középtempós szerzemény, amelyben a mollos verze részek váltják a dúr párjukba kinyíló refréneket. Bennem a groove-ja, a hangszerelése és a harmóniavilága is britpopos érzetet kelt. Gitáron ebben a dalban az album zenei rendezője, Kirschner Péter játszik, méghozzá kiválóan.

Müller Péter Sziámi: A személyes szférák zenéje telibe kapta ezt a hálás üzenetet. Jó sok az emlék, hagyom, hogy hasson. Tényleg létezik ilyen: együtt vagy valakivel, és teljesnek érzed magad.

Mellékszál

Bérczesi Róbert: Sokáig ez volt az album tervezett címe, aztán a felvételek megkezdése előtt egy héttel Péter azt javasolta, hogy inkább Csillagtúra legyen a cím, és én ezzel azonnal maximálisan egyet is értettem. A legsűrűbb szövegű dal a lemezen, kész kisregény, jó sztori. Zeneileg egy nagy ívű refrénre és szintén kissé britpopos ízű harmóniavilágra számítson a kedves hallgató.

Müller Péter Sziámi: A legsűrűbb duett, a legkompaktabb sztori. Sztárom a párom, és a macska is lejön dorombolni a képernyőről. A lemezen lévő négy duett egyike, megjelenik benne a közös mozinéző szenvedélyünk.

Séta

Bérczesi Róbert: A dal címe sokáig Elmenni jó volt, de ezt végül – a nyilvánvalóan frivol mivolta miatt – később ejtettük, így lett végül egyszerűen csak Séta. Klasszikus verze-bridge-refrén szerkezetű szám, amelyben ezúttal a verze van dúrban, és a refrén „mollul” be. Ezenkívül itt hallható a Hiperkarma szólógitáros Kis Tibor Sztivi egyik kiemelkedően ihletett, blues-os gitárszólója is.

Müller Péter Sziámi: Az árnyék arany, a füst ezüst. Például arról is szól a dal, hogy mi kell az élethez. Az endorfin egészséges morfinszármazék, amit nem kívülről vesz magához az érdeklődő tanítvány, hanem szellemi vagy fizikai mámorban termeli a szervezet. Ingyen, mellékhatások nélkül. Ne feledjük, ez egy barátsági album, és a barátság gyakran nyit meg harmadik szemeket. A barátság lelki és szellemi mámorforrás.

Légzőgyakorlat

Bérczesi Róbert: Zeneileg és szövegileg is nagyon szeretem ezt a dalt, emlékszem arra a hideg téli estére, amikor Péter manzárd dolgozószobájában összeraktuk jó melegben, kedves meghittségben. Mézédes melódiák, kellemes akkordfűzés és szellős hangzás jellemzi.

Müller Péter Sziámi: Ahogy Borges mondta: tételezzük fel a magasabb értelmet. Ő az életünkben megtett összes léptünk bonyolult ábráját olyan könnyedén felfogja, ahogy a közönséges emberi szem egy háromszög körvonalait.

Szeretni ezt kell

Bérczesi Róbert: A dal zenei érdekessége, hogy az A dúros verze egy A mollos középrészbe folyik át, ami egészen különleges dalszerzői fogás, ritkán használom, de akkor nagyon működik. Beatles-hagyomány, szeretem.

Müller Péter Sziámi: Bírom, ahogy Robi angyalhangra vált ebben a tanulságos szerelmi mesében, amely hol van, hol meg nincs, és amelyben titkon végig hull a félreeső eső.

Az én apukám

Bérczesi Róbert: Az album záró blokkjának első dala ez, egyszerű, finom, ujjal bontogatós gitártémára épül, és a két rövid középrészt leszámítva végig csendes is marad. A refrén dallama meglepően fogósra sikeredett, szóval vigyázat, dallamtapadásveszély!

Müller Péter Sziámi: Bohóckodni jó. Persze, életveszélyes is. Az én papám mindig a derűs lényegre koncentrált. A legjobb ima a derű. Őt a halálból is visszahozta. Velem is megtörtént párszor. Így lettünk mi világokat járt bohócdinasztia. Járt neki ez a dal.

Kisszoba

Bérczesi Róbert: Az én apukám testvérdala, hasonló hangulat, hangvétel és hangszerelés jellemzi, illetve itt is felbukkan a klasszikus fingerpicking technika. Beatles hatású szólódallam ékesíti.

Müller Péter Sziámi: Az ötletet és a struktúrát Havas Miki barátomnak köszönhetem, a sztorit és a fordulatokat a tévesen társbérlőnek marasztalt párkapcsolatoknak.

Miegymás

Bérczesi Róbert: Ez a kocsmadalba oltott felturbózott valcer az első Napidalok album demóinak készítése közben, egy szünetben született a stúdió konyhájában. Péter elém tette a kinyomtatott szöveget, én ránéztem, és egyből meg is hallottam hozzá a dallamot: „ez egy sorsszerű találkozás…”

Müller Péter Sziámi: Filmszerű kerettörténet az albumhoz, benne az egész értelme. Nevezzük bátran barátságnak. Ez az abszolút duett akár filmforgatókönyvnek is jó lehet – egy fatális egymásra találás dialógja, ahol összecseng a pohár és a csend. Ének az esőben, ami folytatásért eseng.

Fotó: Bende Csaba
Forrás: langolo.hu