Hasonló célkitűzéssel, „Színművészeti és szépirodalmi napilap” alcímmel indult útjára 1909. október 16-án a Színházi Újság is, azonban ugyanezen hónap 30. napjával meg is szűnt, 13 számot juttatva el olvasóihoz, illetve hagyva az utókorra. Jelen írásomban a harmadik kísérletről szeretnék kissé részletesebben szólni: ez a Győri Színház című hetilap volt.

A Győri Színház első száma 1911. október 28-án került utcára, „Illusztrált színházi és művészeti heti lap” alcímmel. Két hónappal később már a „Képes művészeti hetilap” alcím olvasható a kiadványon, hogy azután fennállásának hátralévő négy hónapjában négyszer változzon még az alcím: kétszer „oda”, kétszer „vissza” – azaz ugyanezen két alcím cserélődött a lapszámokon. Nem változott viszont a közreműködők személye: felelős szerkesztőként Békefi Árpád jegyzi a lapot, melyen laptulajdonosként és kiadóként Molnár László neve áll. Az első számokon Hubay Ferenc neve is szerepel mint kiadóhivatal vezető, a további számokon azonban már csak az előbbi két név olvasható.

Amint a fentebb már említett alcímek is jelzik, a lap nem pusztán színházi, de művészeti kiadvány is akart lenni – és emellett még illusztrált is. A fennmaradt lapszámok bizonyítják, hogy e célkitűzését sikerült megvalósítania, így nem csupán a korabeli olvasó számára jelenthetett élményt a forgatása, de a mai kutató, illetve érdeklődő számára is érdekes olvasmány, egyben jelentős kultúrtörténeti érték is.

A nyolcadrét formátumú fennmaradt lapszámok egy része a külső borítólapot is megőrizte, a valószínűleg Horváth Adorján által tervezett képes címlap szövegével is sokat elárul a kiadvány jellegéről. Az I. évfolyam 13. számának borítólapjáról például a cím és az alcím mellett megtudjuk, hogy „megjelen minden vasárnapon”, továbbá tartalmazza a hét színlapjait, a darabok szövegeit, „tárcákat, színházi pletykákat, kulissza titkokat stb. stb. Kapható az összes tőzsdékben és a színházban. Egyes szám ára 20 fill.”. Talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy e számnak a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térben őrzött példányán a címzett, a postabélyeg és a postabélyegző is fennmaradt, így tudjuk, hogy a posta három fillér viteldíjért szállította ki a lapszámot az azt előfizető Győri Királyi Ügyészségnek, ahol 1912. január 21-én érkeztették – azon hét első napján, melynek győri színházi műsorát a lapszám tartalmazta.

A lapszámok egy része ún. címképpel indít: a korszak egy-egy jeles győri színészét mutatja be, a fénykép mellé részletesebb pályarajzot is adva. A korabeli olvasó így alaposabban megismerhette például Faludy Károly (ő egyben rendezője is volt ekkor a győri színháznak), Tihanyi Béla, Baróthy Antal, Marthon Miksa, Ponghó László, Pados Rezső vagy Sebestyén Jenő pályáját, a mai kutató számára pedig óriási kincs már maga a képanyag is.

A lapszámok ezt követően a heti műsor színlapjait hozták hétfőtől vasárnapig: a címek, szövegírók és zeneszerzők mellett közölve természetesen a teljes szereposztást, valamint a mű tartalmának rövid kivonatát is. A helyi színészek mellett nagy hangsúlyt fordít a vendégként fellépők bemutatására is: megtudhatjuk például, hogy mely darabokban léptek fel jeles fővárosi színészek; hogy Rózsahegyi Kálmánt vagy Berky Lilit mely szerepekben, mikor és hányszor láthatta a győri közönség. De nem érdektelen a mai érdeklődő számára a bemutatott szerzők, illetve művek sora sem: Gárdonyi Gézának például – aki egykoron éppen Győrött debütált (és bukott meg csúfosan) színházi szerzőként – e hónapokban két darabja (az Annuska, illetve A bor) is műsoron volt; Molnár Ferenc, Herczeg Ferenc vagy Rákosi Viktor több művének is tapsolhatott a győri publikum – akiknek jutott közben Tóth Ede, Csepreghy Ferenc vagy más korabeli szerző által írott népszínmű is. Érdemes figyelnünk a szép számmal bemutatott külföldi szerzők nevének használatára is: a „Bőregér – zenéjét szerzé Strausz János” jellegű „megoldások” ma már kultúrtörténeti érdekességek.

A színházi pletykákból és kulisszatitkokból itt és most nem idézve felhívnám még a figyelmet arra, hogy a színészek mellett más művészeti ágak művelői közül is többen bemutatásra kerültek. Különösen gazdag e tekintetben az 1911 karácsonyi lapszám, melyben részletesebb képes bemutatót találhatunk dr. Angyal Armand zeneszerzőről (Győr város rendőrkapitánya volt egykoron), a muzsikusként is jó nevű dr. Vajda Emil tanárról és Horváth Adorján szobrászművészről, a korabeli győri művészet három kiemelkedő alkotójáról. Ugyanezen számban „Az én első fellépésem” címmel tucatnyi győri színész hosszabb-rövidebb visszaemlékezése olvasható – természetesen fényképpel.

A színészek – valamint a Győri Színház című lap – népszerűsítésére ügyes fogásnak bizonyult az olvasók megszavaztatása arról, kit tartanak a legszebb győri színésznőnek, illetve a legkedveltebb győri színésznek? 2011 utolsó hónapjaiban a színésznőkre lehetett szavazni, a lap által kibocsátott, darabonként hat fillérért árusított szavazó cédulákon, a szépségverseny állásáról a Győri Színház többször beszámolt, majd természetesen közölte a végeredményt is: az első három helyre Bihary Böske, Kassay Rózsi és Balázs Rózsi került. Az újév elején azután az „Első-kedvenc verseny” során a férfiakra lehetett voksolni: az első helyre Sebestyén Jenő került 562 szavazattal, mindössze kettővel előzve meg Faludy Károlyt. A versenyben tíz győri színész kapott száznál több szavazatot, ebből talán arra is következtethetünk, hogy sokan vettek részt a szavazásban.

A színvonalas lap változatos tartalma számos további olvasnivalót is kínál, melyből csupán két dologra szeretném a figyelmet felhívni: egyrészt a helyi vonatkozású – a győri színészet múltját érintő – írásokra, másrészt arra, hogy másutt élő ismert színházi szakemberek is küldtek – kifejezetten ide készített – írásokat a lapba. De nem érdektelen a „Szerkesztői üzenetek” című rovat, vagy éppen a hirdetések böngészése sem, az utóbbiból például valószínűsíthető, hogy a színházi lapot kiadó Molnár László építész és vállalkozó volt, aki a Megyeház u. 25. szám alatt lakott, és telefonnal is bírt.

Az eddig leírtak alapján a Győri Színház sikeres vállalkozás is lehetne, az 1912-ben megjelent lapszámok itt-ott fellelhető rövidebb közleményei azonban nem erre utalnak. Többször találkozunk az előfizetőknek szánt felszólításokkal, hátralékaik rendezésére, március 17-én pedig már azt hirdeti a lap: aki a „hátralevő szinidény tartalmára előfizet, (K 2.50)”, az megkapja ingyen a lap eddig megjelent összes számait! A (mindig) kedvezményesebb vásárlás lehetőségét a kiadó a későbbiekben is felajánlja, az idényt záró utolsó, április 21-én megjelent lapszámban már egy koronáért ajánlva az addig megjelent összes lapszámot. Ugyanezen szám „Kapuzárás” címmel megjelent vezércikkében Békefi Árpád felelős szerkesztő hálás köszönetét fejezi ki Győr város társadalmának, és egyben kéri „szives jóindulatának fentartását” a Győri Színház október elsején meginduló második évfolyama számára.

További szám megjelenéséről azonban nem tudunk, így valószínűsíthető, hogy a lap az első évfolyamának befejezése után meg is szűnt. A fennmaradt egyetlen évfolyam azonban így is nagy kultúrtörténeti érték, és ma is érdekes olvasmány.

Horváth József

Az Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.