Mikolaj Slawkowski-Rode kifejtette, hogyha olyan oktatási rendszert szeretnénk kialakítani, amely magában foglalja a közös kultúra eszméjét, akkor elengedhetetlen, hogy ebbe a programba beépítsük az irodalom szerepét bizonyos értékek megismertetésének eszközeként. Véleménye szerint az irodalom nemcsak műveltségünk és tájékozottságunk szélesítését szolgálja, hanem egyben formálja a világról kialakított képünket és egész gondolkodásmódunkat is. Az előadó megjegyezte, hogy olyan világban élünk, ahol a modern tanítási módszerek elégtelennek bizonyulnak. Ennek orvoslásában az irodalomnak katalizátor szerepe lehet.

Évszázadokon keresztül a könyv volt az információk áramlásának legfőbb eszköze, és a könyvtárak voltak azok a bázisok, melyek a társadalom tudását és az információkat őrizték. Mai digitális világunkban a hangsúly áttevődik az online edukációs felületekre, azonban fontos lenne a könyv univerzális szerepét továbbra is megőrizni. A történelem során soha nem volt akkora az írni-olvasni tudók aránya, mint manapság, és mégis úgy érezzük, hogy az olvasás és az olvasás általi ismeretszerzés jelentősége csökkenőben van. Ez abból a tendenciából is következik, hogy a mai fiatal generációk egyre kevésbé tudnak egy meghatározott cselekvésre koncentrálni, hiszen őket folyamatosan érik az ingerek az online világ felületeiről. Az olvasás pedig nagyfokú elmélyülést és koncentrálást igényel és feltételez. Maga az irodalom egyéniséget adhat az olvasónak, valamint segít olyan egyéni attitűdök kialakulásában, mint például az empátia, meghatározza az embertársainkkal való kapcsolatainkat, és formálja világképünket.