A Győri Vasárnapi Újság 1900 szeptemberében indult bő két évtizedig tartó útjára. Indulásakor a „Társadalmi és vegyes tartalmú független hetilap” alcímet viselte, melybe néhány évvel később bekerült a „szépirodalmi” jelző is. Bár alcíme a továbbiakban többször változott, a „független” jelző 1918-ig mindegyik változatban szerepel. Az újság 1915 januárjáig hetente, azután hat esztendőn keresztül kéthetente jelent meg; 1921 januárjától kísérletet tett a napi megjelenésre, de bő négy hónap után visszatért a kéthetenkéntire, és így jelent meg 1922-ben történt megszűntéig.

A Győri Vasárnapi Újság alapítója, első felelős szerkesztője és laptulajdonosa Malcsiner Nándor volt, majd 1904 nyarától három éven át örökösei adták ki a lapot. A szerkesztésben közvetlen utóda Mailänder Izidor lett, akitől két hónappal később Sándor Géza vette át e feladatot ‒ utóbbi lett az újság leghosszabb ideig működő szerkesztője, aki 1907 után több évfolyamon laptulajdonosként is említtetik.

Talán nem érdektelen utalnom arra, hogy a lap 1901 áprilisában címváltozást tervezett, mely szerint „Győrváros és vidéke” címmel jelent volna meg, azonban annak ellenére, hogy a tervet hétről hétre hirdette, nem valósult meg. Ezt azért tartom sajtótörténeti érdekességnek, mert – véleményem szerint – arra utal, hogy a szerkesztő-laptulajdonos az újság címével is meg kívánta szólítani a Győr környékén élőket, erre a győri időszaki sajtó addigi történetében nem találtam példát.

A Győri Friss Újság 1901. január elsejétől hetenként kétszer jutott el olvasóihoz. Négy évvel később átállt a naponkénti megjelenésre. és e célkitűzést 1909 nyaráig sikerrel teljesítette is. Később periodicitása többször változott: 1913 nyarától hetente háromszor, majd 1916-tól három évig rendszertelenül, 1919 augusztusától pedig 1922-ben történt megszűnéséig hetente jelent meg, de tény, hogy fennállásának első tizenkét esztendejéből hetet napilapként élt meg, ami az akkori győri viszonyok között jelentős teljesítménynek mondható.

Alcímet 1905. március 31-től alkalmazott: ebben „Közérdeket szolgáló társadalmi napilap”-ként határozta meg magát. 1907-től már „Radikális független napilap” lett az alcím, és ezt a jelleget hangsúlyozta fennállásának további, másfél évtizedig tartó korszakában is.

Gyakran változó főszerkesztőinek, illetve felelős szerkesztőinek felsorolására itt és most nem vállalkozva csupán annyit említek meg, hogy közülük nem egy több alkalommal is viselte e tisztségeket. Hogy csak néhány, a lap impresszumában is előforduló, ekkortájt ismert győri újságíró nevét említsem: Ilosvai Hugó (az alapító felelős szerkesztő), Zoltán Vilmos, Feledi Károly, Mailänder Izidor.

Az 1902. évben több újság is indult Győrött. Ezek egyike a Győri Napló volt, mely ez év karácsonyától 1909 nyaráig – az 1904. év kivételével – hetenként hatszor jutott el az olvasókhoz, politikai napilapként. Első felelős szerkesztője Gelsei Bíró Zoltán, főszerkesztője Kis Jenő volt, azonban hamarosan új neveket olvashatunk: a szerkesztést Schnabel Béla, Karácsonyi Aladár, majd Faragó Ödön veszi át, hogy azután Krehnyay Béla, majd Békefi Dezső folytassa, míg főszerkesztőként az utolsó két évben Raab Géza nevét hozza az impresszum.

Indulásakor azt hangsúlyozza a lap, hogy a liberális és függetlenségi, 48-as eszmékért fog küzdeni, de nem kötelezte el magát a Függetlenségi és 48-as Pártnak, 1905 szeptemberétől viszont már alcímében ez áll: „Politikai napilap”. A győri Függetlenségi és 48-as Párt közlönye. Két további érdekességre érdemes még utalnom: az egyik, hogy a lap 1903. december 24-én megjelent számában kellő pártolás hiányára hivatkozva bejelenti megszűntét, de 1905. január 9-én újra megindul, „3. évfolyam 1. szám” jelöléssel; a másik pedig, hogy 1909. július 17-én bejelenti, hogy Győrött egy ilyen kolportázs lap nem rentábilis, ezért a lap szerkesztősége a továbbiakban a Győri Hírlap kötelékében dolgozik tovább.

1902. január elsején Győri Újság címmel is indult egy új lap a városban, Pereszlényi Gyula szerkesztésében, Heckenast György nyomdász kiadásában. Alcíme az induló lapszámokon „Független politikai és társadalmi lap”, mely január 19-től már „Független 48-as politikai és társadalmi lap” alcímre módosult. Hetenkénti háromszori megjelenés mellett éppen egy teljes évfolyamot ért meg, tovább gazdagítva a korszak győri újságjainak sorát.

Ugyanezen évben indult útjára a Győri Munkások Lapja is, de nem győri lapként: az ekkor még önálló közigazgatási egységet képező Győr-Szigetben alapította meg Barsi József, aki felelős szerkesztője és felelős kiadója is volt egy személyben. „A kisiparosok, kiskereskedők, kisgazdák, ipari és földmívelő munkások érdekeit védő társadalmi és közgazdasági heti közlöny” alcímmel induló, hetente megjelenő kiadvány 1905 januárjától gazdagította a győri újságok választékát – ezzel a győri időszaki sajtó történetében először hatra emelkedett a párhuzamosan megjelenő helyi újságok száma.

Végezetül a Győri Polgár című lapról szeretnék még szólni, melynek első száma 1905. október 8-án került az olvasókhoz Heckenast György nyomdájából, Mailänder Izidor szerkesztésében és kiadásában. A hetenkénti megjelenéssel 12 számot megért kiadvány igazi érdekességének az alcímet tartom: „Társadalompolitikai helyiérdekű hetilap. A ’Győri Független Újság’ 6-ik évfolyama”. Vagyis a korábban már említett, 1889 és 1894 között megjelent lapra utal vissza, melynek számain laptulajdonosként ugyanezen név olvasható.

A leírtakból látható, hogy a helyi időszaki sajtó történetének meglehetősen változatos korszaka volt a 20. század eleje: a már komolyabb múlttal rendelkező Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap mellett féltucatnyi újabb helyi újság indult hat éven belül útjára, és maradt fenn – többségében hosszú évekig. E gazdag sajtóanyag kiváló lehetőséget nyújt a korszak helyi mindennapi életének megismerésére, belelapozva újjáéled előttünk a 20. század első éveinek győri politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális élete. De a kutatók mellett érdekes olvasmány lehet a korszak iránt érdeklődők, arról szívesen olvasók számára is.

Horváth József

Az Érdekességek a régi győri újságok és folyóiratok történetéből cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.