Nefertiti királyné igazi arca

Hát ez csúcs! 73. rész – SzaSzi írása

nefertiti

Az ókori egyiptomi királyné, Nefertiti (más átirat szerint Nofretete) személyét csupa rejtély övezi. Amit tudunk róla, az sem biztos, több a kérdőjel, mint az igazolt állítás. Titkait jó régen kutatja már a tudomány, ami a legizgalmasabb, hogy közben egyre modernebb módszerek jelennek meg, ösztönözve a történészeket az újabb és újabb vizsgálatok elvégzésére.

Nefertiti Kr. e. 1353 és 1336 között uralkodott, a XVIII. dinasztia idején, Ehnaton fáraó (első négy évében IV. Amenhotep) felesége volt, és talán Tutanhamon király anyja vagy mostohaanyja. Az elfogadott tények mellett azonban sem a pontos származásáról, etnikai hovatartozásáról, sem a haláláról nem tudni, temetkezési helye nem ismert, múmiáját nem sikerült még azonosítani, élete homályba vész, ennek ellenére egészen komoly elképzelésekkel bírunk például a kinézetéről. Ezt főként a Szahara homokjában 1912-ben talált mellszobra alapján képzeljük (bal oldali kép). Az ókori egyiptomi művészet egyik legismertebb alkotásává vált szobrot háromezer éve Totmesz készítette, és a Ludwig Borchardt vezette német régészek fedezték fel (ma Németországban a Neues Museumban látható).

Elnézve a hattyúnyakú portrét, megértve nevének jelentését – „a szépség megérkezett” – csodálatot érezhetünk. A köré szőtt misztikum tovább növekszik, ha az amarnai festményeken, sztéléken megjelenített modell szépségű alakját szemléljük, olyan családi jelenetekben (a fáraó párjaként vagy lányával), amelyek összhangot sugároznak, a meghittség érzetét keltik. A meglévő történeti források nagyon intelligensnek is mutatják, tovább emelve királyi fényét. Ráadásul egyes feltételezések szerint nem egyszerű királyné (fáraófeleség) volt, hanem talán társuralkodó, vagy férje halála után önállóan uralkodó fáraó is. Tény, hogy a férjével együtt újszerű, sokszor elképesztő dolgokat hoztak létre (Amarna-reform, a vallás megreformálása), emiatt történelmi megítélésük persze nem mindig pozitív. Vitathatatlanul Nefertiti a leghíresebb és a legismertebb az egyiptomi királynők közül, már csak azért is, mert a legtöbbször ábrázolták műalkotásokon, emlékműveken.

A mellszobor valószínűleg modellnek készült későbbi alkotásokhoz, szobrokhoz, képekhez, mentesítve az uralkodónőt a modellkedés terhe alól. Megjelenített szépsége olyannyira igéző, hogy meg sem kérdőjelezzük hitelességét, pedig a 2009 márciusában elvégzett komputertomográfiás röntgenvizsgálat elgondolkodtató eredményt hozott. Az arcot fedő gipszrétegről eddig is tudtak, de úgy tartották, hogy csak egy vékony bevonat, ami nem módosít jelentősen az arcvonásokon, a szobrász csak az apróbb hibák elfedésére használta. A vizsgálat során kiderült, hogy egy kevésbé ideális arcot takar, ahol az arccsontok alacsonyabban fekszenek, ráncok, szarkalábak láthatók a szája, szeme körül, sőt az orra kissé horgas lehetett. A német tudóscsapat vezetője szerint „a változtatások némelyike kedvező, némelyike kedvezőtlen”, de valljuk be őszintén, ez inkább kiábrándító, és olyannyira felkavarta az állóvizet Nefertiti körül, hogy újra csak azt kérdezzük: Milyen volt valójában? Ki is ő? Hogy nézhetett ki?

A királynő tökéletes másának rekonstruálására többen a 3D-s technológiát hívták segítségül. Fantasztikus az eredménye például Sven Geruschkat 2009-ben született kísérletének (középső kép). Meg kell jegyezni, hogy a közösségi felületeknek köszönhetően több tekintetben is fellángoltak a viták, köztük legélesebben a bőrszínt illetően.

nefertiti

2018-ban a Bristoli Egyetem tudósai vágtak bele egy rendkívüli kísérletbe. Elfogadva a feltételezést, hogy az 1898-ban, az egyiptomi Királyok Völgyében, egy sírban feltárt, súlyosan megrongálódott múmia, amelyet a „Fiatalabb hölgy” elnevezéssel illettek, esetleg Nefertitié, 3D képalkotási technológia segítségével „életre keltették” a több mint háromezer éves királynőt. Az új mellszobor megalkotására Elisabeth Daynes paleoművész vállalkozott, aki mintegy 500 munkaóra befektetésével rekonstruálta Nefretiti arcát. Az eredmény a Travel Channel Expedíció az ismeretlenbe című műsorában is „leleplezésre” került a népszerű műsorvezető Josh Gates vezetésével. A megdöbbentő eredményt összehasonlították Nefertiti jól ismert ábrázolásaival is, amelynek eredményeként dr. Aidan Dodson egyiptológus megállapította: „Igazán izgalmas bizonyítékot találtunk arra, hogy a Fiatalabb Hölgy múmiája nem más, mint maga Nefertiti királynő”. Mennyire hihetjük el ezt, nem tudom, mindenesetre ez az ábrázolás meglehetősen összhangban van Nefertiti ősi mellszobrával – bámulatos, hogy mire képes a tudomány. A művésznő maga is meglepődött az eredményen, előtte is feltétlenül kalapot kell emelnünk. A műsorban beavatta a nézőket a projekt részleteibe, hangsúlyozva, hogy mennyire fontos volt a pontos izom-, bőr- és lágyrészmélység meghatározása, amelynek mindent részletét aprólékosan, kézzel számolták ki. A műsor házigazdája kiemelte, hogy Nefertiti nemcsak a történelem egyik legszebb nője volt, hanem az ókori világ egyik legvirágzóbb időszakában uralkodó jelentős vezető, ne ragadjunk hát le a bőrszín problémájánál.

Ha már a csúcstechnikánál tartunk, vajon mi lehet a mesterséges intelligencia válasza a kérdésünkre? Az eredményt a 3. képen láthatják. 

SzaSzi

Forrás: dailymail, smb.museum, index.hu, wikipedia1, wikipedia2, youtube1, youtube2, egyptindependent, Nile Magazine, elisabethdaynes.com

A képek a Wikimedia Commons, a Facebook és a Pixabay gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája

39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete

42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja
57. rész: A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
58. rész: A világ leghosszabb túraútvonala
59. rész: Agatha Christie: Egérfogó ‒ A világ leghosszabb ideje futó színházi előadása
60. rész: A világ legnagyobb Gömböce
61. rész: A dán Rubjerg Knude világítótorony
62. rész: A Leshan-i Dafo – a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma
63. rész: A világ legtöbb nyelvére lefordított könyv: A kis herceg
64. rész: A pompeji kőtestek titka

65. rész: Livraria Lello, a világ legszebb könyvesboltja
66. rész: A világ legrégebbi könyvtára 1. – Az eblai könyvtár
67. rész: Egy fura zenedoboz: a Marble Machine
68. rész: Lalibela – templomváros a föld alatt

69. rész: Amikor a statisztikából nyer ihletet a művész
70. rész: A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára
71. rész: Fricska
72. rész: A hétezer éves Chinchorro múmiák

2024.03.09