E hadászati sikereivel minden bizonnyal a nagy hódítók történelmi pantheonjában van a helye, azonban uralkodása belpolitikai tekintetben is jelentős és máig ható folyamatokat indított el, melyekkel megteremtette és lerakta a modern Franciaország alapjait. Történelmi nézőpontból fontos továbbá, hogy a napóleoni háborúk hatásai, a hatalmi egyensúly változásai és az új világrend kialakulása mind olyan tényezők voltak, amelyek formálták a kor politikai és gazdasági eseményeit, alakították a kontinens geopolitikai realitásait. Bonaparte Napóleon uralkodásának különböző aspektusait és a napóleoni háborúk geopolitikáját mutatta be Hahner Péter, az MCC-Rubicon Történettudományi Műhelyének vezetője a győri MCC-ben.

Hahner Péter az előadás elején kifejtette, hogy a 18. század utolsó évtizedeiben a dinasztikus szempontok és a hatalmi egyensúly realitásai nagyon leszűkítették a nagyhatalmak közötti békés kompromisszumok lehetőségét. Európa peremhatalmai, melyek a földrajzi helyzetükből fakadó kedvező stratégiai előnyüket kamatoztatni tudták, egyre erősödtek, míg a kontinens központi hatalmai egyre sebezhetőbbé váltak. Valószínű, hogy egy nagyszabású háborúra tehát abban az esetben is sor került volna, ha a francia forradalom nem tör ki. Aztán 1795 után a franciák tulajdonképpen egy közel húsz évig tartó háborúskodásba kezdtek, és 1813-ra az európai kontinens a francia Napóleon uralma alá került, a kontinensen zajló háborúk hatása pedig kiterjedt az egész világra.

Milyen ember is volt Napóleon, aki a forradalom élére állva aztán ura lett Európának? E kérdésre az előadó elmondta: rendkívüli tehetség hatalmas munkabírással, széles körű olvasottsággal, sokoldalú műveltséggel. Személyisége sajátos átmenetet képviselt a felvilágosodás és a romantika határmezsgyéjén. Racionalizmusa, módszeressége, rendszeressége alapján a felvilágosult abszolutizmus képviselőihez szokták hasonlítani. Az államot egységes, központosított, felülről irányított gépezetnek tekintette, és éppen pragmatikus, gyakorlatias szemlélete miatt volt képtelen megérteni a szabadságvágy, a hazafiasság vagy a vallásos hit erejét. Ezt a rendkívüli embert egy rendkívüli politikai‒katonai válság segítette hatalomra, hogy aztán szétkergetve a törvényhozó szervek képviselőit, egy egészen új rendszert építsen ki a régi romjain, amelyben minden hatalom az ő kezébe kerül. Rendkívül sikeres hódításai következtében az európai kontinens egyensúlya megváltozott, az új világrend kialakításában pedig az európai hatalmak kulcsszerepet játszottak. A bécsi kongresszus és a háborús események egyaránt meghatározták a korszakot, és azok hatása a következő évtizedekre is kiterjedt. A bécsi kongresszusi rendszer, amely az európai hatalmak közötti egyensúly elvét helyezte előtérbe, hosszú ideig meghatározta a kontinens politikai stabilitását.

Az MCC Egyetemi Program hallgatói hasonló mélységű és témájú előadásokat hallhatnak az év során minden képzési központban. Az MCC-s egyetemi programos csapathoz akár most is csatlakozhatnak az érdeklődők, hiszen nemrég indult el az Iskolarendszer felvételijük, amelyre elsőéves egyetemisták jelentkezését várjak a budapesti és vidéki képzési központokban.

Fotók: Ács Tamás