A hétezer éves Chinchorro múmiák

Hát ez csúcs! 72. rész – SzaSzi írása

chinchorro-mumia

Chilében, ott, ahol a Camarones folyó átvágja az Atacama-sivatagot és találkozik a Csendes-óceánnal, élt egykor a chinchorro nép. Hírüket mára majdnem elfújta a szél, a hamvaikat betakarta a sivatag homokja, mégis újra és újra előbukkannak a távoli évezredek homályából. Mégpedig szó szerint, mert időnként a szél lesöpri maradványaikról a homokot, felfedve az ősi tetemeket. A különleges régészeti emléket jelentő múmiáikról megállapították, hogy hétezer évesek – ezer évvel régebbiek az egyiptomiakénál –, 2021-ben felvették az UNESCO Világörökségi Listájára.

Ezek a különleges leletek természetesen nemcsak a test tartósításának folyamatába nyújtanak bepillantást, hanem abba is, hogyan működtek és épültek fel a chinchorro közösségek, milyen spirituális gondolkodás húzódik meg temetkezési szokásaik mögött. A vándorló, vadászó–gyűjtögető nép nem véletlenül telepedett le az óceán partján, ahol mesteri szintre fejlesztették a halászatot. Nyomaikat megtalálták Észak-Chilétől egészen Peru déli részéig, első múmiáik Caleta Camarones környékén kerültek elő. Egy német régész, Max Uhle 1917-ben, miközben a világ egyik legszárazabb sivatagának partvidékét vizsgálta, bukkant a különleges emberi maradványokra. A koruk megállapítása csak később, a szénizotópos kormeghatározás bevezetésével vált lehetővé. Kiderült, hogy már 7000 évvel ezelőtt, az egyiptomiak előtt ismerték az emberi test tartósításának módját.

A chilei Ariaca közelében felfedezett emberi maradványok híre bejárta a világot. 1967 óta az itt létesült Azapa San Miguel Múzeumban kutatják és őrzik ezeket az ősi maradványokat, amely a világ legnagyobb chinchorro múmiagyűjteménye. Tulajdonképpen az egész város a chinchorrók hatalmas temetőjének tetején fekszik, amit elég bizarr elképzelni a modern települést látva. A gyűjteményben egészen kicsi és stilizált figurák is találhatók, amelyek némelyike inkább emlékeztet egy rongybabára, de a nagyobbak is jobban hasonlítanak valamiféle madárijesztőre, mint valaha élt hús-vér emberekre. Az arcokat eltakaró maszkok pedig egészen kísértetiessé teszik a tárlatot. A chinchorrók lényegében megnyúzták az elhunytat, eltávolították az izmokat, a lágy szerveket, és az ily módon deformálódott testet botokkal, náddal és agyaggal formázták meg, mielőtt újra összevarrták, majd nádba, fókabőrbe, esetleg alpaka gyapjúba csomagolták. Életmódjukat és minden szokásukat a természettel harmóniában alakították ki, halottaikat például az őket körülvevő száraz sivatagi homokban szárítva tartósították. Az arcokat vörös vagy fekete agyaggal borították be, majd egy maszkot helyeztek rájuk szem- és szájnyílással. Végül a múmiák emberi hajból készült parókát kaptak, mielőtt a sivatagban eltemették őket, abban a reményben, hogy a száraz körülmények örökre megőrzik a testüket.

chinchorro-mumia

Az Atacama száraz időjárása évezredek óta segített megőrizni a Chinchorro múmiákat, de most, amikor állandóan a klímaváltozás hatásaival kell számolni, a múmiák is veszélybe kerültek, legyenek akár a föld alatt, akár a múzeumban. Sok sír éppen a rendkívüli időjárási körülmények miatt kerül a földfelszínre, kitéve azokat az időjárás viszontagságainak. Az ott élő emberek nemcsak megtanultak együtt élni az időnként előbukkanó őseik maradványaival, hanem szerencsére felelőséget is éreznek a gondozásukért. A múzeumba került ősi maradványok megóvása is égető problémává vált, ezért a konzerválás szempontjából fontos légkondicionálás, a páratartalom szabályozása az elsődleges cél. A megoldást a szomszédos telken épülő új, korszerű, 5000 négyzetméteres múzeumépület jelentheti, amelynek megnyitását 2024-re tervezték.

A Caleta Camarones felé vezető út mentén, a régészeti lelőhelyek közelében hat monumentális, nyolctonnás, kortárs szobor áll, Paola Pimentel helyi szobrászművész alkotása, amelyeket 2010-ben avattak fel a Chilei Köztársaság bicentenáriumi évfordulója keretében. Négy és fél méter magasból hirdetik a föld mélyén lapuló Chinchorro kultúrát, hívják fel a figyelmet a világ legrégebbi múmiáira, egy szertertásra, amely a közösség minden rendű és rangú tagjának járt, szemben az egyiptomival, ahol csak a kiválasztottak, a társadalmi elit részesülhetett benne.

SzaSzi

Forrás: bbc.com/news, nationalgeographic.com, wikipedia

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza
35. rész: A világ legrégebbi hordozható órája
36. rész: A világ legrégebbi állatkertje
37. rész: A világ legnagyobb működő vízkereke
38. rész: A világ legkisebb Bibliája

39. rész: A világ legrégebbi társasjátéka
40. rész: Közép-Európa legszebb malma
41. rész: A világ legrégebbi épülete

42. rész: A világ legnagyobb madárszobra
43. rész: A világ legrégebb ideje működő filmszínháza
44. rész: Nouadhibou-öböl – A világ legnagyobb hajóroncs temetője
45. rész: A világ legrégebbi csillagtérképei
46. rész: Minden idők legrégebben játszó rockzenekarai
47. rész: A világ legrégebbi egyetemei
48. rész: Tomorrowland – A világ legnagyobb elektronikus zenei fesztiválja
49. rész: A világ legelső nemzetközi filmfesztiválja
50. rész: Vidám temető Szaploncán
51. rész: A világ leghidegebb települése
52. rész: Ain Dubai – A világ legnagyobb óriáskereke
53. rész: LUMA Arles
54. rész: Cannes víz alatti ökomúzeuma
55. rész: A világ legnagyobb könyvtára 1. ‒ A Kongresszusi Könyvtár
56. rész: Ada Lovelace és a világ első számítógépes programja
57. rész: A világ legnagyobb könyvtára 2. ‒ A British Library
58. rész: A világ leghosszabb túraútvonala
59. rész: Agatha Christie: Egérfogó ‒ A világ leghosszabb ideje futó színházi előadása
60. rész: A világ legnagyobb Gömböce
61. rész: A dán Rubjerg Knude világítótorony
62. rész: A Leshan-i Dafo – a bölcsesség és a megvilágosodás szimbóluma
63. rész: A világ legtöbb nyelvére lefordított könyv: A kis herceg
64. rész: A pompeji kőtestek titka

65. rész: Livraria Lello, a világ legszebb könyvesboltja
66. rész: A világ legrégebbi könyvtára 1. – Az eblai könyvtár
67. rész: Egy fura zenedoboz: a Marble Machine
68. rész: Lalibela – templomváros a föld alatt

69. rész: Amikor a statisztikából nyer ihletet a művész
70. rész: A világ legrégebbi könyvtára 2. – A sínai Szent Katalin-kolostor könyvtára
71. rész: Fricska

2024.02.27