Ahhoz, hogy a szökőnapot megértsük, régebbre kell visszanyúlnunk, naptártörténeti okokra vezethetjük vissza. Az ókorban a rómaiak már tudták, hogy a Föld nem pontosan 365 nap alatt fordul meg a tengelye körül, hanem 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc alatt történik meg a teljes fordulat. A különbség, ha összeadjuk, 4 év alatt csaknem 24 órára duzzad, azaz majd 1 naptári nap „összegyűlik”, amelyet aztán hozzáadnak az adott évhez. Mivel ez a nap nincs jelen a naptárban, ezért nevezik szökőnapnak, amelyet 4 évenként iktatnak be.

A julián naptár pont ezt hivatott megoldani, amely Julius Caesar nevéhez köthető. Ez a naptár azonban hosszabb volt, mint a Nap éves forgása, így idővel eltolódott a csillagászati időtől. 1582-ben XIII. Gergely pápa a julián naptárt továbbfejlesztette, mivel nem bizonyult elég pontosnak. Közte és a trópikus idő között 10 napos késés volt, ezért naptárreformot hajtott végre, ami abból állt, hogy 1582. október 4. (csütörtök) után egyből október 15. (péntek) következett, így az eltérést kiküszöbölték. A világon ma már sok országban alkalmazzák ezt a típusú időszámítást. Nálunk 1587-ben vezették be a használatát, mégpedig úgy, hogy a naptárban 1587. október 21. (szombat) után november 1. (vasárnap) következett, így a többi európai országgal hazánk is szinkronba került.

A szökőév és a szökőnap

A szökőnap és a szökőév fogalmát nem választhatjuk szét, mivel szorosan összefügg a kettő. Szökőévek azok a naptári évek, amelyekhez egy napot hozzáadnak annak érdekében, hogy a naptári és a csillagászati idő között lévő különbségeket korrigálják. Mint már fentebb is írtuk, az év 365 napjához plusz egy nap hozzáadódik, amelynek következtében az adott év 366 napos lesz. Erre azért van szükség, mert az évszakok és a csillagászati események nem egész számú napok szerint ismétlődnek, ezáltal a naptárunk minden évben „elcsúszik” valamelyest.

Általában minden negyedik év szökőév, de vannak kivételek. Logikusan azt hihetnénk, hogy minden páros év szökőév. Valójában a gregorián naptár alapján szökőévek azok az évek, amelyek maradék nélkül oszthatók 4-gyel, de nem oszthatók maradék nélkül 100-zal. A kerek évszázadok közül pedig csak a 400-zal maradék nélkül osztható évek lehetnek szökőévek. Ez a szabályrendszer pontosabbá teszi a naptárt, és kompenzálja az évszázadokon belüli kiszámíthatatlan ugrásokat, amit a julián naptár hosszabb időszak alatt mutatott. Példaként említve a 2000. év szökőév volt, mert osztható 400-zal, de az 1900. év nem volt az, mert bár osztható 4-gyel, osztható 100-zal is, de nem osztható 400-zal. A leírtak alapján az idei, a 2024. év is szökőévnek számít.

Mátyás ugrása

Február 24. nem egyszerűen szökőnap. A liturgikus naptárban e napon emlékeznek meg Szent Mátyásról. Egy népi hagyomány úgy tartja, hogy Jégtörő Mátyás ezen a napon ha talál jeget és széttöri, hamarabb kitavaszodik, ha nem talál, akkor jeget „csinál”, és a tél tovább fog tartani. Van erre egy mondás is: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”

Február 24. vagy február 29. a szökőnap? Sokan tévesen február 29-ét hiszik szökőnapnak, de valójában február 23. és 24. közé egy plusz napot iktattak be Mátyás neve napján. Ennek is megvan a története, amely szintén Julius Ceasarhoz fűződik, aki elrendelte, hogy a március kalendasa előtti 6. napot duplázzák meg – ez a nap a ma érvényben lévő naptárban február 23-nak számít. Tehát minden szökőévben március 23-a duplázódik, vagyis a szökőnap így lett február 24-e. A 24-én és az utána következő névnapok pedig mind eggyel eltolódnak, így szökőnapkor senki sem ünnepli a neve napját. Ezt a jelenséget Mátyás ugrása néven szokták emlegetni.

Szökőmásodperc

Nemcsak szökőév és szökőnap létezik, hanem szökőmásodpercről is beszélhetünk. A szökőmásodperc egymásodperces időtartamú ugrás, amelyet hozzáadnak vagy eltávolítanak a világ órájához annak érdekében, hogy a Föld forgási periódusa miatt az idő ne térjen el túlságosan a nap és a csillagok mozgásától.

A világidő meghatározásához atomórákat működtetnek, amelyek használata során jöttek rá arra, hogy a Föld forgása nem egyenletes. Ebből kifolyólag a csillagászati megfigyelésekből származó idő eltér az atomórák által számított időtől, amelyek az atomok rezgésszámát használják fel a pontos idő meghatározásához. A mindennapi életben használt idő és a világidő 200, igen pontos atomóra összevetett, kiátlagolt óráján alapszik. A Föld forgásán alapuló idő azonban ettől kismértékben eltér, ezért vezették be a szökőmásodperc fogalmát. A változás mértékét egy parabola adja meg a mért adatokat figyelembe véve, egy előre meghatározott képlet alapján. Az eljárás általában évente vagy kétévente történik, a Föld forgását alapul véve.

Az átlagemberek életére a szökőmásodperc nem igazán van hatással, inkább a különböző technológiai rendszerek működésében és összehangolásában játszik szerepet, mint például a műholdas navigáció és kommunikáció. Nem gondolnánk, de a szökőmásodperc fogalma nem annyira új keletű, már 1972 óta alkalmazzák nemzetközi szinten.

Legyen szó szökőnapról, szökőévről vagy szökőmásodpercről, elmondhatjuk, hogy az idő fontos szerepet tölt be az életünkben, akár a mindennapi élet, akár a modern technológia az, amely a pontos időszámítást megköveteli.

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, femina.hu, kulturvilag.blogstar.hu, naptarak.com, femcafe.hu