Mikor kötelezte el magát a rajz- és a festőművészet mellett?

A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán, nagyon nem is választhattam volna mást olyan mesterek tanításával, mint Barabás László, Szunyogh László vagy a legendás néprajzkutató Barsi Ernő – kezdi az eleve elrendeltetésről. ‒ Épp negyven éve végeztem, de a tanulásban ez korántsem volt a végállomás, mert aztán levelezőn rajztanári diplomát szereztem a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán, majd rajz, video és animációs szakon az Iparművészeti Egyetemen. A pedagógus életpályamodell egy újabb diplomával (közoktatás vezetőivel) lehetővé tette a mesterpedagógusi végzettséget. Három szakmai diplomával gyakorlatilag tizenhárom évfolyam oktatására van lehetőségem, ez ritkaság, szakmailag komplex látásmód kell a megfeleléshez.

Milyen szakmai szempontokat kell érvényesíteni az egyes korosztályoknál?

Az alsó tagozaton a gyermekek fantáziavilágának kinyitását és a technikai tudás fejlesztését kell elérni. A felsőbb osztályokban a valóság leképezésére és a sokoldalú ismeretanyagon keresztül a személyiségformálásra kerül a hangsúly. A képzőművészeti középiskolás szinten már a művészeti szempontok kerülnek előtérbe, úgymint a hagyományokra épített vizuális látásmód, és az alkotói egyéniség teljes kibontásának elindítása.

Milyen ívet futott be az oktatói pályája?

A mai intézmény egyik elődjénél, a belvárosi Gombos Iskolában kezdtem a tanítást, majd Gyimesi Tamás igazgató vezényelt át az akkori köznyelv által kísérleti vizuális és balett szakközépiskolába. Az eltelt évtizedek alatt csak a két gyermekem születése miatti időszakok estek ki, és tíz évig az intézmény művészeti tagozatvezetőjeként is ténykedtem, hozzám tartozott a művészeti kiállítások és a versenyek szervezése. Két új saját szervezésű versengés fűződik ehhez a korszakhoz, az egyik az elsőtől a tizenharmadik osztályosokig érdekelt Cziráki Lajos vármegyei komplex tanulmányi képzőművészeti verseny, a másik a hetedik-nyolcadikosoknak rendszeresen megrendezett, ugyancsak vármegyei rajz-, festő és mintázó viadal. Mindezek a középiskolás képzőművészeti tagozat leendő tehetségeinek felkarolása céljából, túlnőve akár a megyehatárokon is.

2023. szeptember 16-án, a Győr Vármegyei Őszi Tárlat ünnepélyes megnyitóján

A sokrétű feladatok mellett miként jutott erő, idő a művészi önmegvalósításra?

Akkor tudtam ezzel komolyabban foglalkozni, amikor már felnőttek a gyerekeim, 2010-ben volt az első kiállításom. Szigorú vizsga sikere alapján nyertem felvételt az alkotóművészek országos egyesületébe (MAOE – a szerk.), mindjárt egy tárlattal a Duna Galériában. Azóta rengeteg csoportos kiállítás résztvevőjének mondhatom magam, miután még három szakmai-művészeti egyesületbe léptem be. Alapítója voltam az ART 9000 csoportnak, amely az alkotó rajztanárok társaságának kezdőbetűiből, valamint Győr-Moson-Sopron irányítószámából kapta a nevét, lényegében a Győr Művészetéért Díjjal kitüntetett közösség. Fontos célunk a vizuális művészetek népszerűsítése, valamint évente rendszeresen az általunk három éve alapított Az év alkotó tanára díj odaítélése, amelyet legutóbb Radosza Attila képzőművész kollégánk kapott meg (a fenti képen).

A nyugdíj után több ideje lesz egyéni festői ambícióira is?

Az első kiállításom óta két-három évente tudtam önálló tárlattal a nyilvánosság elé lépni. Legutoljára a Covid utáni időben, Kustán Melinda textilművésszel közösen sikerült egy közszemlére érdemes anyagot összeállítani, és miután az összhang megmaradt közöttünk, április végén következik a folytatás Győrben, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér helyiségében. Szükségét érzem a műveim bemutatásának azért is, mert úgy érzem, ezzel példát mutatok volt és jelenlegi tanítványaimnak: mindig kell lennie új célnak, és mindig van hová fejlődni.

Mohay Gábor
Fotó: Molnár György (2. kép)