Tambo Art: A rizs hántolatlan művészete (Inakadate, Japán)

Street art – utcai művészet 24. rész – Szilvási Krisztián írása

tambo-art

Ahol ezt művelik (a rizs mellett persze), ott nincsenek utcák. Szóval ha pontosak akarunk lenni, akkor ezúttal nem street artról, hanem „field artról” fogunk szólni: Japán Inakadate nevű faluja 1993 óta világhírű a rizsföldek művészetének, a tambo āto-nak köszönhetően, amellyel csodálatos minták és „képek” hozhatók létre csupán különböző rizsfajták ültetésével.

Kezdjük az elején. Japán északkeleti részén járunk, a Tōhoku régióbeli Aomori prefektúrában, a 7500 lélekszámmal rendelkező Inakadate faluban. A helyi lakosok 1993-ban – mintegy válságkezelésként – keresték az utat, hogyan tudnák településüket „feléleszteni” (a rengeteg adósságból). Régészeti feltárásoknak köszönhetően aztán megtudták, hogy a környéken már több mint 2000 éve termesztenek rizst, ezért tisztelgésként rizsföldet hoztak létre a faluháza mögött. Maga az elképzelés egy Japánból származó művészeti formára, a rizsföldművészetre (tambo art / tanbo āto) épít, ahol különböző típusú és színű rizsfajtákat ültetnek, amelyekkel látványos képeket tudnak létrehozni.

tambo-art-inakadate

A rizsföldet így valódi „vászonként” használva a falusiak négy különböző fajtájú, örökzöld rizsfajtát ültetnek el bonyolult mintázatban minden év májusában. A mára átlagosan több mint ezer önkéntes munkáját komoly ötletelés előzi meg, az ültetés előtt a gazdák ugyanis számítógépen felvázolják a terveket, hogy kitalálják, hova és hogyan ültessék el a rizst. Mire aztán elérkezik a nyár, a kemény és precíz munka során a teljes rizsföld virágzásba borul, és turisták ezreit vonzza a helyszínre.

A rizsföldek minden évben egyedi témát követnek, a filmszereplőktől kezdve a történelmi alakokig, az összetett tervek pedig Atsushi Yamamoto egykori középiskolai tanárnak köszönhetők. Ezeket a témákat általában egy évvel előre eldöntik, majd Yamamoto elkezd dolgozni a művön, figyelembe véve a színsémát és a perspektívát. „Egy számítógépes képfeldolgozó szoftver segítségével változtatásokat eszközölök, miközben megtervezem a dizájnt. Az eredeti kép lehet fénykép vagy részletes grafika, és több száz vagy ezer színt használhat... mindez aztán körülbelül hét színre redukálódik.

tambo-art

Az évek során az „elültetendő képek” tervei egyre extravagánsabbakká váltak, mivel a különböző rizsfajták, színek és textúrák alkalmazásával roppant bonyolult mintázatok tudnak megjelenni, amikor a palánták beérnek. Az alkotások között olyan nyugati filmek és irodalmi alkotások is szerepeltek már, mint az Elfújta a szél, a Római vakáció és a Csillagok háborúja, valamint számos japán mitológiai karakter és helyi televíziós műsorok szereplői.

A minták/képek ma már két helyszínen „készülnek”, és sokan minden évben újra ellátogatnak Inakadatéba, hogy ne maradjanak le a friss ábrákról személyesen, hiszen az alkotások „ha egyszer eltűnnek, örökre eltűnnek”. (2006-ban például több mint 200 ezren látogattak oda.) Maga a rizsföldművészet nagyjából június közepétől október elejéig tekinthető meg: júliusban a rizs növekszik, és az élénk, buja minta teljes virágzásban lesz – a törzsek színei ekkor illeszkednek a legjobban a dizájnhoz. Augusztus vége után a rizsnövények őszi színűvé válnak, szeptember közepén pedig a szétterülő aranyló táj elvakítja a szemet.

tambo-art

A képeket eredendően úgy tervezik meg, hogy ne közvetlenül felülről, hanem átlósan felülről nézve legyenek a legszebbek. Két megfigyelési helyet alakítottak ki mindehhez: az egyik a japán kastély témájú falusi hivatalnál lévő, 22 méter magas torony, a másik a Yayoi no Sato kilátóterasza. Mindkét helyszínen belépődíjat szednek, 2015 augusztusában pedig mindegyikükhöz videokamerát telepítettek, és megkezdték az élő közvetítést. Mára „a rizsföldművészet Inakadate szinonimájává vált” ‒ mondta el a helyi idegenforgalmi hivatalban dolgozó Fumihito Suzuki.

tambo-art-you-tube

Szilvási Krisztián

Forrás: angol Wikipédia, mymodernmet.com, japancheapo.com, en.japantravel.com, thesmartlocal.jp, michinoeki-inakadate.com

A képek a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)
14. rész: Barry Flanagan: Hare in O'Connell Street (Dublin, Írország)
15. rész: Okuda San Miguel: The New Mona Lisa (Párizs, Franciaország)
16. rész: Tommy Weisbecker Haus Murals (Berlin, Németország)
17. rész: Astro – BUMP Festival (Calgary, Kanada)
18. rész: Batist Vermeulen: Nello en Patrasche (Antwerpen, Belgium)
19. rész: Slim Safont: Punishment (Aberdeen, Skócia)
20. rész: Costas Varotsos: Dromeas – The Runner (Athén, Görögország)
21. rész: Wild Drawing (WD): Flirting 2021 (Ura Vajgurore, Albánia)
22. rész: Annex Burgos: Las Musas – A múzsák (San Juan, Puerto Rico)
23. rész: Jan Is De Man: Könyvespolc házfalon (Utrecht, Hollandia)

2024.02.05