Mindenekelőtt három dolgot kell tisztázni, mert csakis ezeknek a „vektornak” az ismerete adja meg a magyarázatát annak, miért képes az ember döbbenetes mennyiségű pénzt költeni valami olyan dologra, amely – ha úgy nézzük – önmagában teljességgel haszontalan az élet működésének (fenntartásának, fejlődésének… stb.) perspektíváján.

1. Mi adja a művészet(i produktumok) értékét?

Kétségkívül a művészeti piac a világ egyik legnagyobb piaca. De mégis miért? A művészeti produktumok a művészettörténeti jelentőségük, a kulturális örökség (megóvásának, fenntartásának) fontossága és a mai világunk formálására gyakorolt hatásuk miatt nyernek pénzben kifejezhető értéket. Más oldalról nézve a művészet a gyűjthető jellege, a (viszonylagos) „szűkössége”, a kereslet és kínálat mindenütt jelen lévő törvénye, valamint a befektetések potenciális megtérülési lehetősége miatt lehet drága. Akár még felfoghatatlanul is, az adott remekmű birtoklásának kiváltsága és a társadalmi státusza miatt.

2. Mitől/mikor kortárs egy műalkotás?

Egy műalkotás (némileg leegyszerűsítve) akkor nevezhető „kortársnak”, ha megfelel a következő négy feltételnek – ahol az első kettő hiánya vagy megléte egyértelműen perdöntő, míg a harmadik-negyedik teljesülése vagy nem teljesülése még nem feltétlenül az. 1. A műalkotás 1960/1970 és napjaink között készült (az időszak pontos meghatározása a különböző művészeti mozgalmak és „korszakok”, illetve a művészet nem „statikus” természete miatt nem egyértelmű). 2. A művész előre megfontoltan műalkotást szándékozott létrehozni – a „szándék” kérdése az új művészeti formák megjelenésével (pl. kollázs, digitális művészet, fényképezés, videó, installáció, land art, public art, performansz… stb) vált központivá. 3. A műalkotás esztétikája időben kötődik a kortárs korszakhoz és/vagy kapcsolódik a(z új) művészettörténethez (párbeszédet folytat vele). 4. A műalkotás témája releváns a mai kontextusban (pl. reagálás a mai politikai, ideológiai, gazdasági, társadalmi légkörre; felépítésének módja; az anyagok vagy a különböző technikák használata… stb.) ‒ tehát valamilyen téren kapcsolható a kortárs időszakhoz.

3. Mi az a másodlagos műtárgypiac?

Megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos műtárgypiacot. Az elsődleges piac, ahol a műalkotásokat először értékesítik. Ebben az esetben a művész és/vagy a művész galériája közvetlen kapcsolatban áll a gyűjtővel, aki a mű első tulajdonosa lesz: a gyűjtő megvásárolja a műalkotást, a művész és/vagy a művész galériája pedig pénzt keres az eladáson (számszerűsítve 1000 dollártól nagyjából 500.000 dollárig). A másodlagos piac a művész/galéria első eladása utáni eladásokból áll. Vagyis a művész nem keres pénzt, amikor a munkáit milliókért adják el a másodlagos piacon. A műkereskedők, gyűjtők vagy a másodlagos piacra szakosodott galériák, aukciós házak a modern vagy kortárs műalkotások tulajdonosai, akiknek a célja, hogy az újbóli eladásokkal magasabb profitot érjenek el. Az aukciós kortárs művészet rendkívül virágzó iparág, a művészeti piac 20 milliárd dolláros nyereséget termelt az elmúlt 20 évben! Itt a műalkotás annyit ér, amennyit a vevő hajlandó fizetni, ez a magyarázata az árak csillagászati magasságokba történő emelkedésének. Éppen emiatt a művészet remek befektetés, valójában a legnépszerűbb modern és kortárs művészekbe való befektetés gyakran biztonságosabb és jövedelmezőbb lehet, mint a részvényekbe történő invesztálás.

A világ jelenlegi 10 legdrágább kortárs festménye

A lista összeállításához a belgiumi székelyű CAI kortárs művészeti platform, kiadó és galéria a kortárs művészet legszélesebb értelmezését választotta, és a második világháború utáni összes műalkotást belevette. Lépjünk hát be a 9 számjegyből álló összegek (dollár)birodalmába, és lássuk az 1945-től napjainkig készült, jelenlegi tíz legdrágább műalkotást!

10. Jasper Johns: Flag (1958) – 110 millió dollár

Az 1930-ban, a Georgia állambeli Augustában született, jelenleg a 93. életévében járó amerikai festő, szobrász és nyomdász leginkább zászlókból, térképekből, céltáblákból, betűkből és számokból álló sorozatairól ismert. Nem is meglepő, hogy ez az 1958-as zászlós alkotása a legdrágább festménye. Az amerikai zászló motívuma lehetővé tette Jasper Johns számára, hogy olyan képet alkosson, amely nem teljesen absztrakt, mert egy szimbólumot ábrázol, ugyanakkor magára a szimbólum grafikai kialakítására hívta fel a figyelmet. A festmény összetett kérdéseket vet fel, amelyekre nincs egyértelmű válasz a szimbólum és a médium kombinációja révén. 2010 márciusában Jean-Christophe Castelli adta el a műalkotást Steven A. Cohen fedezeti alapkezelőnek, a New York Mets baseballcsapat tulajdonosának, méghozzá 110 millió dollárért. A munkáiban az absztrakt expresszionizmushoz, a neodadaizmushoz és a pop arthoz is kapcsolódó Johns pályafutása során többször is magáénak tudhatta a „legdrágább élő művész” címet, szinte rendszeresen ért el hét- és nyolc számjegyű aukciós eredményeket.

9. Jean-Michel Basquiat: Untitled (1982) – 110,5 millió dollár

Jean-Michel Basquiat 1960-ban született, és 1988-ban hunyt el New Yorkban. Az amerikai művész a neo-expresszionista művészeti mozgalom úttörője volt. A 20-as évei elején hatalmas sikereket ért el, világszerte jelentős művészeti eseményeken vett részt 27 éves korában bekövetkezett halála előtt. Művészete olyan dichotómiákra összpontosított, mint a gazdagság és a szegénység, az integráció és a szegregáció, valamint a belső és a külső tapasztalat. „Kisajátította” (appropriation art) a költészetet, a rajzot és a festészetet; szöveget és képet házasított össze; absztrakciót, figurációt és történelmi információkat kevert kortárs kritikával. 1982-es, cím nélküli, koponyát ábrázoló festménye 2017 májusában 110,5 millió dollárért kelt el a New York-i Sotheby’s-nél, ami – 2022 májusig, Andy Warhol Shot Marilyns című sorozatának eladásáig – a valaha elért legmagasabb ár volt, amit egy amerikai művész műalkotásaiért fizettek nyilvános eladáson. (Megfestésekor még csak 4000 dollárért vásárolták meg, jelenlegi tulajdonosa a 110 és fél millió USD-t kifizető Yusaku Maezawa japán milliárdos műgyűjtő.)

8. Willem de Kooning: Woman III (1953) – 137,5 millió dollár

A holland‒amerikai Willem de Kooning (1904–1997) a második világháború utáni években olyan stílusban festett, amelyet absztrakt expresszionizmusnak vagy gesztusfestészetnek neveztek, és tagja volt egy művészcsoportnak, amely a New York-i Iskola néven vált ismertté. 2011–2012-ben a MoMA-ban megrendezett retrospektív kiállítás a 20. század egyik legismertebb művészévé tette. De Kooning az 1940-es évek elején és végén rendszeresen festett nőket, de csak 1950-ben kezdett kizárólag a női témával foglalkozni. Woman-sorozata sokat köszönhet Picassónak, nem utolsósorban az alak agresszív „szétszakításában” és a körülötte lévő terekben. Nőalakjai(ba)n egyszerre mutatkozott meg a vágy, a frusztráció, a belső konfliktusok. A Woman-festmények kontextusba helyezhetők a második világháború utáni történelemmel és az amerikai feminista mozgalommal. Az 1953-as Woman III 2006 óta magánkézben van, a már említett Steven A. Cohen gyűjteményében. A vászonra festett expresszionista olajfestmény becsült mai értéke 137,5 millió dollár, ráadásul (vigyázat, SPOILER!) nem ez de Kooning legdrágább alkotása… (A képen nem a Woman III látható, hanem az 1952-es Seated Woman című alkotás.)

7. Jackson Pollock: No. 5 (1948) ‒ 140 millió dollár

Az absztrakt expresszionista mozgalom fő alakjának, az amerikai Jackson Pollocknak a „cseppfestményei” szigorúan nézve nem tartoznak a kortárs művészet körébe. Az 1912-ben született (és korán, 44 évesen elhunyt) Pollock „akciófestészete” a modern és a posztmodern közötti átmenet határán egyensúlyoznak. Spontán, automatikus módon, a festék csurgatásával, fröcskölésével és kaparásával hozta létre alkotásait a vásznakon, all-over festészetnek is nevezték technikáját. A No. 5 című, háború utáni festménye ugyanolyan ikonikussá vált, mint maga a mestere – csoda, hogy 2006 novemberében a Sotheby’s által rendezett zártkörű árverésen 140 millió dollárért adták el? David Geffen gyűjteményéből a mexikói befektető David Martinez kollekciójába került, ezzel a monumentális remekmű a világ legdrágább festménye lett, egészen 2011 áprilisáig.

6. Francis Bacon: Three Studies of Lucian Freud (1969) ‒ 142,4 millió dollár

Az egyik mester portréja a másikról. Az ír származású, brit figuratív festő Francis Bacon (1909‒1992) nyers, nyugtalanító képalkotásairól ismert: az emberi formára összpontosítva témái között szerepeltek keresztre feszítések, pápák portréi, önarcképek és közeli barátok portréi absztrahált alakokkal, amelyek néha geometrikus struktúrákban elszigeteltek. 1969-ben festette a Lucian Freud három tanulmánya című triptichont, amelyben barátját és kollégáját (bár művészi riválisát), a brit festő és rajzolót ábrázolta. A remekművet 2013 novemberében Elaine Wynn milliárdos üzletasszony vásárolta meg a New York-i Christie’s árverésen elképesztő 142,4 millió dollárért. A brit festő ezzel mindenkit letaszított a trónról, rekordját csak 2015 májusában múlták felül.

5. Roy Lichtenstein: Masterpiece (1962) ‒ 165 millió dollár

Az ötödik helyen találkozunk a legmagasabban rangsorolt, legdrágább, „igazán” kortárs műalkotással. Az amerikai festő, pop-art művész Roy Lichtenstein (1923‒1997), aki műveiben a reklámok és képregények stílusát használta fel, tárgyalt mesterművét 1962-ben festette. Lichtenstein a kortárs művészeti mozgalom úttörője volt (olyanokkal együtt, mint például Andy Warhol és Jasper Johns), Masterpiece című alkotása az eladását megelőző években világszerte szerepelt retrospektív kiállításain. A kép forrása egy képregénypanel volt, amelyen a két szereplő az itteni helyzetükhöz hasonlóan helyezkedett el, egy autóban ülve. Az eredetin a szövegbuborék így szólt: „De egyszer elmúlik a keserűség…”. A festmény 2017-ben került magánkézbe 165 millió dollárért, a lista 10. és 8. műalkotásánál már nevesített Steven A. Cohen vásárolta meg a filantróp és művészetpártoló, gyűjtő Agnes Gundtól. Érdekesség, hogy az árából indult az Art for Justice Fund nevű szervezet finanszírozása, amely a tömeges bebörtönzés megszüntetését, egy büntetőjogi átalakulást tűzött ki célként maga elé.

4. Pablo Picasso: Les Femmes d’Alger (Version O) (1955) ‒ 179,4 millió dollár

Bár egyértelmű, hogy a kubizmus úttörője, Pablo Picasso (1881‒1973) nem kortárs művész, hiszen művei és jelentőségük a modern művészetben és a két világháború közötti korszakban gyökereznek, az ikonikus spanyol‒francia művész azonban a második világégés utáni korszakban is folytatta új műveinek létrehozását. Ennek eredményeképpen listánkban az 1955-ös Les Femmes d’Alger (Version O) című alkotása a negyedik helyet foglalja el. Az Algériai nők sorozat – amelyet Delacroix 1834-es festménye ihletett – utolsó darabja egy magángyűjteményből került a másodlagos piacra: a Christie’s 2015 májusi, New York-i árverésén Katar korábbi miniszterelnöke, Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani elképesztő 179,4 millió dollárért vásárolta meg.

3. Mark Rothko: No. 6 (Violet, Green and Red) ‒ 186 millió dollár

A legdrágább festmények dobogójának alsó fokán egy lett származású amerikai absztrakt festő áll, aki főként „színmezős” alkotásairól ismert, amelyek szabálytalan és téglalap alakú színterületeket ábrázolnak, és amelyeket 1949 és 1970 között készített. Bár Mark Rothko (1903‒1970) műfaja egyetlen iskolával sem írható le igazán, a modern művészet amerikai absztrakt expresszionizmus mozgalmához kapcsolódik. Munkái gyakran kelnek el hét- és nyolc számjegyű összegekért a másodlagos piacon (pl. Orange, Red, and Yellow, 1961 ‒ 86,9 millió dollár; No. 10, 1958 ‒ 81,9 millió dollár), No. 6 (Violet, Green and Red) című alkotása azonban közel jutott a 200 milliós álomhatárhoz. 2014 augusztusában ugyanis Yves Bouvier svájci üzletember egészen pontosan 186 millió amerikai dollárért adta el Rothko 1951-es festményét Dmitry Rybolovlev orosz oligarchának (aki a Forbes szerint jelenleg, 2024-ben a világ 428. leggazdagabb emberének számít). Az ügylet akkor a világ legdrágább műalkotásává tette a festményt, nem mellesleg hatalmas büntetőjogi port vert fel, amely a Bouvier-ügy néven vált ismertté. (A képen nem a No. 6 látható, hanem az 1958-as No. 24 című alkotás.)

2. Jackson Pollock: Number 17A (1948) ‒ 200 millió dollár

A második helyen egy újabb Jackson Pollock-festmény áll: az absztrakt expresszionista festő Number 17A számú, 1948-ban készült alkotásáért fizetett 200 millió dollár 2015-ben sokkolta a világot. A műalkotást a David Geffen Alapítvány magáneladás útján értékesítette Kenneth C. Griffin amerikai befektetőnek. A festmény kapcsán a Life magazin 1949 augusztusában jelentetett meg cikket Pollockról azzal a kérdéssel: „A legnagyobb élő festő az Egyesült Államokban?”. A „cseppfestményt” azonban meglehetősen nagy kritikával fogadták, nem volt annyira népszerű a közvélemény szemében, értéke is viszonylag alacsony maradt az elmarasztaló első reakciók miatt. Aztán ahogy Pollock nem sokkal később valóban elismert művésszé vált, a gúnyolódás tapsba fordult, és a festmény értéke hihetetlen magasságokba emelkedett, ami a 2015-ös elképesztő eladásban csúcsosodott ki. (A képen nem a Number 17A látható, hanem az 1949-es Number 1 című alkotás.)

1. Willem de Kooning: Interchange (1955) ‒ 300 millió dollár

A világ legdrágább kortárs műalkotása a másik „duplázó”, Willem de Kooning 1955-ben készült Interchange című festménye, amelyet – csakúgy, mint az előző Pollock-művet – 2015 szeptemberében a David Geffen Alapítvány zártkörű értékesítés útján adott el Kenneth C. Griffinnek elképesztő 300 millió dollárért. (Griffin így összesen 500 millió, vagyis félmilliárd amerikai dollárt költött ugyanazon a napon mindössze két festményre…) Bár az alkotás tiszta absztrakciónak tűnik, a rózsaszínű festék egy ülő nőt ábrázol a vászon közepén. De Kooning 1955-ben fejezte be a festményt, majd 4000 dollárért adta el. Hatvan évvel később a képet 75.000-szeres áron értékesítették tovább, így ideiglenesen a világ legdrágább műalkotása lett. Ma az Interchange a második legdrágább műalkotás a világon, csak Leonardo Da Vinci Salvator Mundi című festménye előzi meg 150 millió dollárral.

A lista a belgiumi székelyű CAI kortárs művészeti platform, kiadó és galéria 2021. december 29-i összeállítása alapján készült.

Szilvási Krisztián

Forrás: contemporaryartissue.com, Wikipédia

A képek a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép.