Több mint három évtizede sokrétű feladatkörrel tartozik a győri színház kötelékébe. Hogyan nevezi a hivatását?

Színházi ember vagyok, ebben a két szóban minden benne van, ami a színházhoz általam közvetlenül és közvetve tartozik. Rendezőasszisztensként az eltelt évtizedekben aktív résztvevője lehettem több mint ötven emlékezetes előadásnak. Kiváló művészek, remek emberek mellett figyelhettem meg, hogyan is ölt testet, születik meg egy-egy előadás mind rendezői, mind színészi, mind munkatársi szemszögből. Győri időszakom elején inkább játszottam, ezt váltották fel az asszisztensi feladatok, majd most már harmadik esztendeje, hogy Bakos-Kiss Gábor igazgató megbízott a művészeti titkári munkakörrel.

Milyen módon tudott ilyen szoros közelségbe kerülni Thália világához?

Szegeden magyar‒népművelés szakon végeztem, de közben már Ruszt József biztatására a Szegedi Nemzeti Színház stúdiójának növendéke voltam. Ezt követően kerültem Győrbe gyakorlatos színészként, majd az akkori igazgató, Korcsmáros György felfedezte, hogy lehet valamit kezdeni a sokoldalúságommal, mivel mélyebben, sokrétűbben érdekelt a színházművészet. Minden szegmensére nyitott voltam, így kezdődtek a rendezőasszisztensi megbízatásaim. Nagy boldogság, hogy a Tom Sawyer kalandjai című ifjúsági darab színre vitele az én nevemhez fűződik. Jelenlegi munkakörömből kifolyólag feladatom az előadások létrejöttének, illetve általában a színház működésének az elősegítése. A korábbi asszisztensi és a mostani titkári feladataim közös jellemzője a segítés. Korábban egy-egy produkció körül bábáskodtam, művészeti titkárként komplexebb, szerteágazóbb, sokrétűbb a munkám, kiegészítve a színházon kívüli vállalásokkal.

Miként lehetséges a színházi és a külső, de ugyancsak a színjátszással összefüggő feladatokat egyeztetni?

Valahol azért összefüggenek egymással. Tény, a kevés szabad időmet is a színjátszás tölti ki. Az Örömhír Alapfokú Művészetoktatási Iskolában tíz éve színjátékot tanítok, emellett a több mint két évtizede életre hívott HOLD Színházat vezetem. Nemrégiben Kszel Attila invitálására bekapcsolódtam a győrújbaráti Baráti Társulat munkájába. Thúz Jankát játszom Molnár Ferenc Az ibolya című vígjátékában, amely a január 21-i helyi bemutatót követően 28-án a fővárosi Nemzeti Színházban kerül majd közönség elé, a Pajtaszínházi Program keretében. Valamint a párom révén bekapcsolódtam a Mediawawe Fesztivál életébe is. Nyaranta pedig pihenésképpen színjátszó táborokban vezetek csoportot. Mindezekkel együtt kerek az életem.

Mohay Gábor
Fotók: Jakab Anita