Az Európai negyedben található központi épület mellett 17 fiókintézmény, kettő, 23 megállót érintő mobilkönyvtár, 4 kórházi betegkönyvár, valamint néhány speciális, nem nyilvános (pl. városházi) részleg működik, s ma Németország harmadik legnagyobb gyűjteménye. Története 1897-ig nyúlik vissza, mikor létrejött a Volksbibliothek Stuttgart egyesület, mely egy romos laktanyaépületben kapott helyet, és a nem éppen megfelelő körülményekkel mit sem törődve könyveket gyűjtött. Hamarosan már 10.000 kötettel rendelkeztek, és elhatározták: Baden-Württemberg tartomány fővárosában lehetőséget biztosítanak a lakosságnak, hogy hozzáférjenek szórakoztató és ismeretterjesztő olvasmányokhoz. Carl Engelhorn (1849-1925) kiadó a Silberburgstrassen szerzett egy ingatlant, az építkezésre pedig 80.000 márkát biztosított. A Ludwig Eisenlohr (1851-1931) és Carl Weigle (1849-1932) tervei alapján készült, neogótikus-neoreneszánsz épületbe – melyben egy 100 fő befogadóképességű olvasóterem is helyet kapott – 1901. november 19-én költözhetett a közkönyvtár. A megfelelő anyagi támogatásnak köszönhetően az intézmény rohamos fejlődésnek indult, de a háborús időszakokat és a gazdasági válságot erősen megsínylette.

1965-ben a Stadtbibliothek Stuttgart a frissen felújított Wilhelmspalais-ba költözött, és 2011-ig itt működött. A klasszicista palotát 1834 és 1840 között építtette Giovanni Battista Salucci (1769-1845) építész I. Vilmos (1781-1864) württembergi király számára. A műemlék az 1944-es légitámadások során megsérült, de a 60-as évek elején a könyvtár számára újjáépítették. A munkálatok Wilhelm Tiedje (1898-1987) építész nevéhez fűződnek. 3100 m2-en 62.000 dokumentumot tettek hozzáférhetővé, és létrehoztak külön gyermek és zenei részleget is. Az évek során egyre több helyre volt szükség, így lassan elfoglalták az egész épületet, de az 1990-es évekre már ez sem volt elég. Az állomány 250.000-re bővült, a hangtárat a szomszédos házba költöztették, az irodákat pedig még messzebb, és még így sem volt olvasói tér, a rendezvényeknek pedig egyáltalán nem jutott hely. 1997-ben a vezetőség kidolgozta és a fenntartó elé terjesztette új projektjét, amely bemutatta, hogy milyen feltételeknek kell megfelenie egy 21. századi könyvtárnak: a könyvek gyűjtése, tárolása és hozzáférhetővé tétele mellett multimédiás és digitális hellyé és közösségi térré kell válnia, támogatnia az élethosszig tartó tanulást és az önképzést, lépést tartania a technikai és technológiai fejlődéssel, valamint megfelelni a tudásalapú társadalom igényeinek. Erre pedig nem alkalmas az intézménye jelenlegi székhelye. Így 1999-ben tervpályázatot írtak ki egy új épületre, amelyen Eun Young Yi (1956) győzött.

A koreai építész filozófája szerint egy szellemi és kulturális központnak különleges helynek kell lennie, mely kiemelkedik a környzetéből. Ezért egy körülbelül 40 m élhosszúságú, monolitikus kockát tervezett. A zsűri a kubatúra (a határoló falak és a tető által közbezárt tér) egyszerűségét díjazta. 2009-ben megkezdődtek az építési munkák, melyek 79 millió euróba kerültek. 2011-ben megnyitották az új könyvtárat, és a felmerülő hibák javítása és a problémák megoldása további 1 milliós költséget jelentett. Természetesen a projektnek voltak ellenzői, de az intézmény népszerűsége (évi 2 millió olvasó) bizonyította, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, ráadásul 2013-ban a Német Könyvtári Szövetség az év könyvtárának választotta a modern bibliotékát. A zsűri értékelte az innovatív tanulási hely koncepcióját, a kreativitást, a fenntarthatóságot (mozgatható napelemek és 94 geotermikus szonda), a digitális készségek oktatásának előretekintő lehetőségét, az esélyegyenlőség megvalósítását, valamint a város életének élénkítésében és gazdagításában játszott szerepét.

A több mint 20.000 m2-es új épület alapterülete 44 x 44 m, magassága pedig 40 m, s mind a 4 oldalán van bejárat. A külső héj betonból készült, kettős homlokzatból és 288 üvegtömbből áll, amelyek éjszaka kékkel világíthatók meg. A téglatest négy oldalán a könyvtár szó szerepel különböző nyelveken. A 9 emeletes (+2 föld alatti szint) építményt nyitott teremfelépítés és minimalista dizájn jellemzi. A földszinten kölcsönzőterminálok, digitális kiállítóterek és az információs pult található. A dokumentumokat egy válogatórendszeren keresztül juttatják vissza a helyükre, amely automatikusan szétosztja az egységeket a különböző szintekre. Természetesen 24 órás automata (álmatlanságban szenvedők könyvtára) biztosítja, hogy a hét bármely napján és a nap minden órájában kölcsönözhessenek az olvasók.

A minden szinten akadálymentes épület alagsorában egy 300 fős rendezvényterem kapott helyet, de a könyvtár „szívének” egy kockát tekintenek a kockán belül, egy 14 m hosszú, széles és magas, négyemeletes székesegyház-szerű, bútorok és dizájnelemek nélküli helyiséget, mely a belső elmélkedés és a lelassulás lehetőségét hivatott biztosítani. A mennyezeten egy négyzet alakú, kék világítású ablak található. A szintén négy emeletet elfoglaló olvasóterem-galéria teraszként magasodik a központi terem fölé. A galériák és a könyvespolcok emeletről emeletre hátrébb helyezkednek el, olyan hatást keltve, mintha az épület megnyílna az ég felé. Az intézményben a fehér dominál (a könyvek jelentik a színfoltokat), de egyetlen helyre beengedték a színeket, mégpedig a gyermekrészlegbe. Különböző funkciójú helyek (pl. olvasóterasz, hangstúdió), különgyűjtemények (pl. zenei, művészeti részleg), 400 olvasó- és munkaállomás, valamint speciális médiakabinok és multimédiás tanulási stúdiók állnak a látogatók rendelkezésére. A tető alatt van a 40 férőhelyes kávézó, mely fogyatékkal élőknek kínál munkát. Innen elérhető a tetőterasz is.

A korszerű tűzvédelemmel, biztonságtechnikával és okosfényekkel biztosított hatékony megvilágítású Stuttgarti Városi Könyvtár ma már több mint egymillió dokumentumot tartalmaz, mely felöleli az összes tudományterületet, valamint a szórakozás és a művelődés minden fajtáját. A kínálatot változatos programok egészítik ki, melyek podcastekben követhetők. A digitális könyvtárban teljes szövegűen kereshető dokumentumok állnak a távoli felhasználók rendelkezésére, az online animációs bibliotéka pedig lehetővé teszi a Stuttgarti Nemzetközi Animációs Filmfesztivál archívumában való böngészést. Nem véletlen, hogy sokan a világ egyik legszebb modern bibliotékájának tartják.

tmoni

Fotógaléria: A Stuttgarti Városi Könyvtár

21 kép

 

Forrás: Bücher-Wiki, Kultúrjunkie, Geze, DINOCOOP, Könyvkultúra, Stuttgart honlapja, Wikipédia (magyar, német, angol), Baunetz Wissen, wettbewerbe aktuell, Stadtmama, Geheimtipp Stuttgart, Heinze, a könyvtár honlapja

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár
14. rész: A prágai Strahov kolostor könyvtára
15. rész: A Mafra-palota könyvtára
16. rész: A wiblingeni kolostor könyvtára
17. rész: Az Osztrák Nemzeti Könyvtár
18. rész: A Sankt Gallen-i kolostor könyvtára
19. rész: Biblioteca Civica Romolo Spezioli
20. rész: A Klementinum könyvtára
21. rész: A Yale Egyetem Beinecke Könyvtára
22. rész: A Kínai Nemzeti Könyvtár
23. rész: A Trinity College könyvtára
24. rész: A Portugál Királyi Olvasóterem Rio de Janeiróban
25. rész: A baltimore-i George Peabody Könyvtár
26. rész: Beitou zöld könyvtára Taipeiben
27. rész: A John Rylands Könyvtár
28. rész: Bibliotheca Alexandrina
29. rész: A Francia Nemzeti Könyvtár
30. rész: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
31. rész: Cuypers Library – a Rijksmuseum könyvtára