A moderátor először a szerzőt, Szabady Jánost mutatta be, aki évtizedek óta foglalkozik a település múltjával. Mint tősgyökeres csanaki, mindig fontos feladatának tartotta a szülőföld múltjának megismertetését, egész életében az itt élőkért való tenni akarás jellemezte. A lelkes lokálpatrióta több évtizedes eredményes munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: 1997-ben megkapta Győr város Szent László-díját, 2008-ban Dr. Kovács Pál Ezüst Emlékéremben részesült „helytörténeti munkája és civil szervezetek létrehozásáért végzett tevékenységéért”, 2011-ben Ménfőcsanakért Elismerő Plakettel jutalmazták, idén pedig Ménfőcsanak Városrész Szolgálatáért elismerést érdemelt ki.

A magyar történelem több jelentős eseménye is kötődik Ménfőhöz, Csanakhoz. Kevés falu vagy város mondhatja el magáról, hogy a közép-európai civilizáció minden korszakának embere megtelepedett területén – a „népek országútjának” is nevezik. A csanaki plébánián vezették 1847-től a Protocollum Domesticumot, mely kitűnő forrásanyagot jelent az utókornak. Bády Izidor plébános 22 éven át részletesen tudósított a helyi eseményekről; az időjárást is megfigyelte, feljegyezte, sőt a kolerajárványokról is írt. 

E gazdag múlt ösztönözte Szabady Jánost arra, hogy kutassa a település történetét. Eredményeit mindig szívesen adta közre előadások, kiállítások formájában és könyv alakban is. Eddig 11 könyve jelent meg, közülük a Mozaikok Ménfőcsanak történetéből című 2020-ban látott napvilágot. A kiadvány számos cikket, tanulmányt tartalmaz, melyek jelentős része korábban megjelent a Hegyalja folyóiratban, ezekből készült az értékes válogatás. Bemutatja a település egyesülését, a legfontosabb történelmi eseményeit, a helyi életet és szokásokat. Változatos, rövidebb lélegzetű tanulmányokat olvashatunk érdekes, olvasmányos stílusban.

18 fejezetben, összesen 58 cím alatt rengeteg téma szerepel a kötetben. Az egyikben például a helyi mondákkal, azok valóságalapjaival foglalkozik, míg egy másikban Molnár Béla körjegyző életét meséli el, aki 30 éven keresztül tevékenykedett itt, a lakosság nagy megelégedésére. Fiatal korában 200 érmet szerzett, és országos bajnokságot nyert diszkoszvetésben. 1945-ben, a szovjetek bevonulásakor a helyén maradt, a háború után is megmaradt hivatalában. Kiderül a könyvből, mégis milyen nagy „bűne” lett az egykori élsportolónak, mely aztán korai halálához vezetett. Nagyon érdekes a Visszatekintés Csanak és Ménfő történetébe című fejezet is, mely idős emberek visszaemlékezéseit tartalmazza. 1944. október 7-én váratlan, tragikus esemény történt, ez lett a „ménfőcsanaki csoda”. Hála a sorsnak, a szerencsének, hogy halálos áldozatot nem követelt ez a bombázás – ebből az írásból egy izgalmas részlet felolvasásra is került.

A könyv a szerző helytörténeti kutatásának összefoglalója, amelynek értékét a kiváló képek és fotók tovább növelik, így hasznos segítője lehet az itt lakó és az ide látogató embereknek, hogy jobban megismerjék Győr e városrészét.

Szabady János legújabb könyve, A 100 éves Ménfőcsanaki Sportegyesület története 2023-ban jelent meg Horváth Ferenc támogatásával, aki korábban itt futballozott a csapatban. Egy évszázad hosszú idő, több generációt felölelő időszak. Egy új tevékenység indulása minden településen nagy esemény, így történt ez az 1920-as évek elején Csanakon is. A közeli Győrben, a városban megforduló fiatalok láthattak focimeccset, és ők is szerettek volna így játszani, azonban nem volt egyszerű akkoriban focilabdához jutni. Az első sportszerhez való drága bőrt a csapat tagjai csak gerezdenként tudták megvenni, ezeket varrták össze az iparostanoncok.

1923 óta hosszú idő telt el. Messzire jutottunk az évszázad alatt a templom előtti téren rongylabdával játszó gyerekektől. Büszkék lehetünk rá, hogy ilyen régmúltra nyúlik vissza a sport hagyománya a településen. A szerző a könyvbemutatón mesélt arról, hogyan indult a sportélet Ménfőcsanakon, melyek voltak a fontosabb események a megalakulás utáni évtizedekben. Személyes emlékeit is felelevenítette, ezáltal a szépszámú közönség is visszagondolhatott gyermek- és ifjúkorára. Régen sokkal nehezebben tudtak közlekedni az emberek, mint napjainkban. Mégis eljutottak egy másik településre versenyezni vagy éppen szurkolni, ha mással nem tudtak, akkor traktorral, vontatóval, busszal. A tsz támogatása sokat jelentett a focicsapatnak.

Az 1950-es évek elején az atlétikai versenyek is beindultak, ahol szintén jó eredmények születtek. Nagyon szép sikereket értek el a futballcsapattal, főleg az 1970-es és 1980-as években. A csapat és szurkolóik számára sokat jelentett a megyei I. osztályba és az NB III.-ba történő bejutás. Érdekesség, hogy több NB I.-es együttes is megfordult a ménfőcsanaki pályán, akadt köztük olyan is, aki vereséget szenvedett.

Rendkívül figyelemreméltó a könyv képanyaga, mely Szabady János kitartó gyűjtésének köszönhető, ő maga 18 éven át tudósított a helyi meccsekről a Kisalföld napilapnak. 100 év alatt rengeteg focista játszott a kék-fehér egyesületben, nem véletlenül lett éppen ilyen színű a könyv borítója. Generációk váltották egymást, de mindig voltak, akik átvették a stafétát. A 100 éves évfordulót méltó módon, széles körben ünnepelték meg.

Külön kiemelendő, hogy mindkét kötetnél Czirák Péter és Zsilavi Zoltán végezte a nyomdai előkészítést, a tördelést.

A könyvbemutatón Szabady János és Sulyok Attiláné igyekeztek érdekes történeteket kiragadni mindkét könyvből, melyek megtalálhatók a Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárban is, a Bezerédj-kastélyban.

Sulyok Attiláné
Fotók: Polczer Árpád