Babarczy Eszter roppant színes egyéniség. Titulusait hosszan sorolhatjuk: szépművészeti és irodalmi folyóiratok szerkesztője, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató egyben. 1966-ban született Budapesten Babarczy László Kossuth-díjas rendező és Vajda Ágnes gyermekeként. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar szakán végzett, amely mellett művészettörténetet és filozófiatörténetet is tanult. 1989 óta publikál esszéket, tanulmányokat, interjúkat, 1995 óta a Magyar Írószövetség tagja. Gyermekként költőnek készült, ám csakhamar rájött, hogy a prózában tud kiteljesedni, mivel ebben a műfajban érzi magát szabadnak. Ahogy fogalmazott: kibeszélni a kibeszélhetetlent vagy amiről nem szeretnek beszélni, a valóság sötét oldalának felderítése – neki ehhez van érzéke. 

A szerző legújabb kiadványában két nő két életét ismerhetjük meg. Két teljesen különböző nő sorsát és történetét olvashatjuk. Mindkét részben a téma a nők megítélése, csak más szemszögből mutatja be az eseményeket. A kötet első novellaciklusában (A változás korában) egy ötvenes éveinek közepén járó nő életéről olvashatunk. Feltárul előttünk küzdelme, ahogy a magánnyal és az öregedéssel viaskodik. A nő úgy érzi légüres térbe került, önmagát keresi ki is ő valójában. Egykor szép volt, nőiességét elvesztve csak sodródik az eseményekkel. Kis ember szindrómája van, a tökéletesség álcája veszi körbe. Ennek tipikus példája a közösségi média – fejtette ki az írónő. 

Eszter zseniális érzékkel vette nagyító alá főszereplőjét, hogy miként gondolkodik és vívódik nap mint nap. Ehhez az iróniát hívta segítségül, ezen keresztül mutatja be az eseményeket. Bátran hívhatjuk társadalmi kórképnek is, hiszen ahogy a szerző fogalmazott nők milliói küzdenek az idő múlásával és tesznek meg mindent azért, hogy fiatalabbnak tűnjenek. A szerző írása egy fontos üzenetet hordoz számunkra: senki sem tökéletes, tökéletlenségeinket és hibáinkat el kell tudni gyászolni. Utat kell találnunk a sötét kétségbeesésből. A gyász után pedig jöhet a változás. Ha saját kezünkbe vesszük az irányítást, – nem csak hagyjuk a dolgokat megtörténni – akkor mi fogjuk az életünket alakítani. Az író kendőzetlen nyíltsággal mond ki dolgokat művében, szinte már zavarba ejtően őszinte, ahogy mondta ennek felszabadító ereje van. A műből kiderül, hogy milyen a szex 50 felett. Hogyan állja meg a helyét egy értelmiségi nő a Tinderen? 50 felett mitől lehet boldog egy nő? Utóbbi megfejtését a szerző az olvasóra bízza, levonva a következtetéseket.

A kötet második részében (Mi ketten) 2 nő egymásnak címzett monológját olvashatjuk. Egy középkorú nő és egy roma lány összefonódó története bontakozik ki előttünk. A fővárosban élő értelmiségi Emma éveken át próbál segíteni egy vidéki roma család legkisebb lányának, Dalmának a tanulásban, a munkában és később a családalapításban is. Azonban hiába próbál segíteni, a fiatal lány nem tud kibújni a sorsa alól. Ennek a történetnek valós alapja van. Babarczy Eszter a saját életéből hozta a példát. Elmondása alapján csupa sztereotípia és valóság van benne. A történet vége kilátástalan, joggal tehetjük fel a kérdést, meddig megy még el Dalma? 

Nehéz sorsok és kendőzetlen valóság tárul elénk, az olvasónak fel kell magát vérteznie egy nem könnyű olvasmányra.

LSzimonetta
Fotók: Szabó Béla, Vas Balázs