Az idei év során újabb, évtizedek óta a világ egyik konfliktuszónájának számító térségben újultak ki a harcok. Október 7-én a palesztin Hamász terrorszervezet nagymértékű, bestiális támadást hajtott végre izraeli állampolgárok ellen, kiújítva a palesztin-zsidó ellentétek okozta harci cselekményeket a Gázai övezetben. Figyelmünket e két háborús övezet mellett időként felkeltik más olyan regionális konfliktuszónák is, melyek ugyancsak évtizedek óta a világ puskaporos hordóinak számítanak, de léptéküket és jellegüket tekintve inkább beszélhetünk térségi összetűzésekről, semmint világméretű konfliktusokról. Ilyen jellegű híreket hallhattunk idén tavasszal is, amikor a balkáni lőporos hordó újra aktivizálódni kezdett. A koszovói albán-szerb ellentétek az 1990-es évektől „napirenden tartják” a balkáni kérdést, mely az idei év során újra a világ figyelmébe került. A koszovói helyzetről és annak lehetséges forgatókönyveiről hallhattak azok, akik ellátogattak az MCC győri képzési központjába, ahol Teszáry Miklós, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója és Arseny Sivitsky, az MCC vendégoktatója beszélgettek a téma aktualitásairól.

A beszélgetőpartnerek elmondták, hogy Koszovó területe a szerb állam és a szerb ortodox egyház „szülőhelye” is egyben, amiért a térség a szerbek számára kiemelten fontos, a történelmi önazonosságuk és nemzeti identitásuk helyszíne. A térségbe azonban az évszázadok során nagyszámú albán népesség érkezett, akik a délszláv háborút követően kifejezték abbéli szándékukat, hogy minél hamarabb függetlenedni tudjanak Szerbiától. 2008. február 17-én a koszovói parlament és a koszovói elnök elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, melyet több ország – köztük világhatalmak – sem ismernek el. A 2008-as függetlenségi törekvéseket követően Szerbia és Koszovó között a feszültségeket akár a legkisebb szikra is képes fellobbantani, melyre az idei tavaszi „rendszám konfliktus” is jó példa. A térség viszonylagos békéjét a NATO KFOR nevű békefenntartó erők biztosítják, akik között magyar katonák is szolgálnak. A beszélgetőpartnerek azt is elmondták, hogy a balkáni térségre, benne Koszovóra az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kellene szentelnie, de sajnos az ukrajnai konfliktus hatalmas erőforrásokat köt le az európai nemzetek anyagi lehetőségeiből, mely következtében a balkáni országok stabilizálódásának és esetleges európai uniós csatlakozásának lehetősége nem kerül napirendre.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. A következő előadás 2023. november 15-én volt Hogyan legyünk konzervatívok címmel: a könyvbemutató beszélgetést prof. dr. Lánczi András Széchenyi-díjas filozófussal, az MCC Politikai Filozófia Európai Centrumának vezetőjével láthatták az érdeklődők.