Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér nyugalmazott igazgatóhelyettese beszélgetett Cs. Varga István irodalomtörténésszel, Tömösközi Péterrel, a tördelővel és Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával (Gárdonyi Józsefnek, az Élő Gárdonyi című munka megírójának unokája), a regény kiadójával. Balázs Géza, aki a szöveget gondozta és lábjegyzetekkel látta el, valamint az előszót írta, a tervezetekkel ellentétben nem tudott részt venni a bemutatón.

Horváth József elmondta, hogy több dolog miatt is különleges a kiadvány: egyrészt ez Gárdonyi Géza első regénye, azonban eddig a Győri Közlönyben lappangott, 32 folytatásban, nem adták ki kötetben. Most, megírásának 140. évfordulójára jelent meg először önállóan, ráadásul idén ünnepeljük az író születésének 160. évfordulóját is. Keller Péter számításai szerint Gárdonyi 22 településen élt hosszabb-rövidebb ideig, hiszen édesapja uradalmi kovácsként vándorolt az országban családjával. Az író 1885 szeptemberében érkezett Győrbe, és december 31-ig volt a Pereszlényi János szerkesztette Hazánk munkatársa, előtte 4 évig tanítóként dolgozott. 1886 januárjában Pestre ment tanulni és újságírónak, majd 1887 júniusában tért vissza Szávay Gyula hívására, hogy a Győri Hírlap munkatársa legyen évi 1300 forintos fizetéssel. Ez hatalmas összegnek számított, hiszen például Devecserben tanítóként évi 300 forintot keresett. Szávay nem is tudta kifizetni neki ezt a mesés összeget, ezért átadta neki a Garaboncziás Diákot. Gárdonyi újságíróként minden győri lappal kapcsolatban állt. A Győri Közlönynek, ahol az Álmodozó szerelem megjelent, nem volt munkatársa, sőt nem is volt jelen, mikor a regényt folytatásokban közölték a folyóiratban. 1886. január 3. és június 3. között adták közre 32 közlésben, nem fejezetenként (az írás 46 fejezetre tagolódik).

Horváth József: Mi adta az ötletet, hogy a regény ennyi év után megjelenjen önálló kötetként?

Keller Péter: A tavalyi évben emlékeztünk meg Gárdonyi halálának 100. évfordulójáról, ekkorra készült el az Egri csillagok kritikai kiadása. A regény négy szövegváltozata hasonlítható össze, valamint a kötetben olvasható Keller Péter és Nagy János Ádám tanulmánya. Nagy János Ádám létrehozott egy szoftvert, amelynek segítségével a négy szövegváltozatot matematikai-statisztikai módszerekkel lehetett összehasonlítani. Erre az évre is szeretett volna egy kötetet kiadni, hiszen az író születésének 160. évfordulója van. Az Álmodozó szerelem ráadásul Gárdonyi első regénye. És az egyetlen, ami nem született meg, azonkívül, más műveihez hasonlóan, ennek megjelentetését nem is tiltotta meg a fiainak, mert valószínűleg érezte a benne rejlő értékeket.

Horváth József: Mi okozta a kihívást az előző évi és a jelen kötet szerkesztésével, tördelésével kapcsolatban?

Tömösközi Péter: Az Álmodozó szerelem szerkesztése nem jelentett kihívást, hacsak abból a szempontból nem, hogy a szerző rövid, tömör mondatokat használt, és a tördelésnél ezekkel nehezebb játszani a térközök és betűközök összehúzásával.

A Nagy „Nagy Könyv” annál nagyobb kihívás volt. A cím nemcsak a kiadvány méreteire utal, hanem a regényre is, hiszen a 2005-ben megrendezett A Nagy Könyv című programsorozat győztese – Magyarország legkedveltebb regénye az Egri csillagok lett 2005-ben. A regénynek többféle szövegváltozata létezik, melyek közül az első négyet (az 1901-es, az 1905-ös, az 1909-es és az 1913-as változatot) maga az író készítette. Az eredetileg a Pesti Hírlap hasábjain, 1899. december 24. és 1900. április 21. között, folytatásokban megjelent szövegváltozatot a Légrády testvérek kiadója jelentette meg 1901-ben kétkötetes könyvben – ez volt a regény első, könyv formájában megjelent kiadása –, akkor még Az egri csillagok címmel. Gárdonyi Géza életében még további három kiadás jelent meg a regényből, melyek szövegét az író folyamatosan csiszolta, alakította, így az egyes változatok szövegei esetenként egészen jelentős mértékben eltérnek egymástól – és időközben a címből is eltűnt a névelő. A szövegváltozatok összehasonlítására eddig a kutatóknak is csak igen korlátozott lehetőségeik voltak, hiszen a négy kiadás egyidejű hozzáférése szinte lehetetlen. A kritikai kiadáshoz meg kellett szerezni és digitalizálni a négy kiadást. Ezekben számos sajtóhiba volt, és a szerző is több változtatást eszközölt a szövegen. A négy szövegváltozat egy oldalon, négy hasábon jelenik meg, így könnyen nyomon követhető, hogy hol változik a szöveg, hol vett ki belőle, vagy hol tett hozzá az író.

Horváth József: Gárdonyi Gézáról tudjuk, hogy bizonyos ifjúkori munkáit nem engedte fiainak újra kiadni. Sőt, néhány esetben levélben kérte vissza megjelent, de általa rossznak ítélt műveit barátoktól, azzal az ígérettel, hogy cserébe elküldi nekik a frissen megjelent munkái valamelyikét. Szerencsére nem nagyon küldték vissza neki ezeket a munkákat, így néhány példány fennmaradt belőlük. A kiadásnál aggodalomra adott okot, hogy az 1886-ban megjelent szöveg számos sajtóhibát tartalmaz, ráadásul kérdéses volt, hogy az akkori nyelvezetet érteni fogja-e a mai olvasó, az esetleges nyelvjárások, tájszavak miatt. A nehézséget mutatja, hogy a szöveg gondozója, Balázs Géza 173 lábjegyzetet is elhelyezett a szövegben a jobb megértés érdekében. Mit mondhatunk Gárdonyi Géza nyelvhasználatáról?

Keller Péter: Sok mindent el kellett magyarázni a mai olvasónak, leginkább azért, mert jelentős számú az idegen szó, melyek használata akkor bevett szokás volt, de ma már nem értjük őket. Ennek ellenére élvezhető a szöveg, és érdekes látni, hogy milyen volt az akkori beszélt nyelv. Inkább a mi idegennyelv tudásunk mondható hiányosnak, akkoriban sokkal több német és latin kifejezést használtak.

Horváth József: Hogyan értékelhetjük irodalmi szempontból Gárdonyi Géza első regényét?

Cs. Varga István: A regény több motívumot is tartalmaz, ami itt még csak vázlatosan jelenik meg, de a későbbiekben más műveiben részletesebben is kifejt, de nagyon sok Gárdonyira jellemző gondolat már ebben a regényben is jelen van, mint például a szakralitás. Ez sajnos manapság egyre kevésbé fontos. Gárdonyi az embert „agyagedénybe zárt Isten-sugárnak" tartja. A hitet pedig ingyen kegyelemnek, csak az a kérdés, hogy élünk-e vele, hiszen az emberhez hozzátartozik, hogy egyaránt képes a végtelen jóra és rosszra. Ez már ebben a regényben is megjelenik.

Horváth József: Gárdonyi Géza sok helyen megfordult az országban, a Balaton és a Dunántúl egyaránt fontos helyszínek voltak az életében. Szőlősgyörökön, az író anyjának szülőfalujában rendezték évekig a Göre Gábor humorfesztivált, amelynek akkora sikere volt, hogy jómagam hat alkalommal is részt vettem rajta, és legalább 25 Gárdonyi kutatót fogott össze. Az Álmodozó szerelem a 20 éves író akkori emlékiratának is tekinthető, fiatalkori szerelmei ihlették, néhány konkrét személy és helyszín is beazonosítható, ebből a szempontból igazi balatoni regényről beszélhetünk. Milyen helyszíneket tudunk beazonosítani?

Tömösközi Péter: A regény Sárospatakon kezdődik, de leginkább Somogy megyében játszódik. Szántód, Andocs egyértelmű, de Dörög azonosítható Szőlősgyörökkel, Keréd pedig egyértelműen Karád. A mű, legalábbis az én olvasatomban, párhuzamba állítható a Tüskevárral, hiszen ez a regény is a felnőtté válásról szól. Érdekes kiemelni, hogy bár 1886-ban folytatásokban jelent meg, de a regény már 1883-ban elkészült. A kézirata szerint Devecserben, 1883. április 20-án kezdett bele a megírásába, és augusztus 29-én fejezte be. A szövegben nincs utalás a keletkezés idejére, de azért kapunk néhány támpontot. Említi például a kolerát – 1872 és 1874 között és 1892-ben volt kolerajárvány, ezek közül az utóbbi nem releváns. A regényben két irodalmi mű is szerepel, ami tovább pontosíthatja a datálást; rendezik az 1875-ben megjelent A falu rosszát és olvassák Emile Zola Nanáját, amely 1880-ban látott napvilágot. Közelebb nem jutunk a pontos dátumhoz, de érdekes, hogy korábban elkészült, és nem folytatásokban írta meg 1886-ban, mint ahogy eddig gondoltuk… Pedig a megjelenésnél a fejezetek nem szabályosak, és olykor a hasáb végén „félbevágva” szakadnak meg.

Horváth József: Mit mondhatunk a regény stílusáról?

Tömösközi Péter: Ahogy már említettük, Gárdonyi tömören fogalmaz, rövid mondatok, pergő párbeszédek jellemzik, ami filmszerűvé teszi. Az író igyekszik fenntartani az izgalmat, ezért tömören ír, fejezetei rövidek.

Horváth József: Hol kapható a kötet?

Keller Péter: Mivel magánkiadásról van szó, bolti forgalomban nem kapható.

Bartha Annamária
Fotók: Nagy-Benczey Viktor