Szerzetesek helyben
A 22. Győri Könyvszalon utolsó napján, 2023. november 12-én került bemutatásra a Pódiumszínpadon az a dr. Fekete Dávid és Sárai-Szabó Kelemen szerkesztette, Szerzetesek helyben című kötet, amely azt vizsgálja, hogyan alakítja, formálja egy szerzetesközösség, a bencés rend a XXI. században a társadalmi szerepét, berendezkedését, beágyazódását.
A bemutatón a két szerkesztő mellet dr. Komálovics Barna és Dömötör Mihály foglaltak helyet, az ő beszélgetésük és elmondásuk nyomán bontakozott ki a hallgatóság előtt a Szerzetesek helyben címet kapott kötet megvalósulása. A felkérés egy ilyen jellegű könyv megírására 2019-ben érkezett, és egy hosszabb távú terv kidolgozására vonatkozott. Az elkövetkező két év kutatásokkal telt, melyek során megvizsgálták a külföldi mintákat, példákat, és arra jutottak, nemigen léteznek ilyenfajta elemzések, amelyek szerzetesrendek helyi hatásaival foglalkoznak. Így a most megjelent kötet egyben hiánypótló mintául is szolgálhat. A vizsgálatok során törekvésük volt a kutatás kiterjesztése – a bencések mellett – valamennyi magyarországi férfi szerzetesrendre, amelyhez segítségül egy hatalmas, részletes adatbázis is a rendelkezésükre állt. Magába a munkába szerzeteseket is bevontak, akik a „belső látásmódjukkal” még pontosabb kidolgozásra adtak lehetőséget.
Melyek a bencés lelkiség összetevői? ‒ hangzott a kérdés, amelyre Kelemen atya elmondta, hogy a bencés rend regulája nagyon megengedő is tud lenni, a mai napig tartó, eredményes fennmaradásuknak ez is fontos oka. A részletes és általános regulák helyi rendelkezésekre is lehetőséget biztosítanak, így képesek a nagyfokú alkalmazkodásra a jelen feltételeihez. A rend ilyetén rugalmassága pedig a döntések időbeli „kényelmessége” mellett mindenképpen meghatározó. Ma a bencés központok innovációs és gazdasági centrumokként is funkcionálnak a szakrális, vallási feladatok mellett.
A vezetőkkel történő mélyinterjúkhoz több bencés helyszínt is meglátogattak, hogy képet kapjanak azok működéséről, társadalmi „elhelyezkedéséről”. Sok helyen a szerzetesi életmód mára kikerült a központokból, így nehézzé vált a fiatalok bevonzása, amely pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is a társadalom egyik pillérét alkothassák. Mert a szerzetesrendek szerencsére jelentős szerepkörrel, mélyen és aktívan szerepelnek ma a szociális és kulturális szféra területén. Mindezeket felmérve a szerkesztők kiváló alapot találtak a szélesebb spektrumú feltérképezésre. Fekete Dávid a rend oktató-nevelő tevékenységéről „értékelésként” elmondta, hogy ma a férfi szerzetesrendek 50 oktatási-nevelési intézményt tartanak fenn Magyarországon, melyek közül a bencések 16 intézménnyel állnak az élen. A győri központhoz 4 iskola tartozik, összesen nagyjából 1300 tanulóval.
Kelemen atya megemlítette a – manapság a szakterminológia területéről a hétköznapokba is adaptált – reziliencia fogalmát: foglalkoznak és feldolgozzák a múltat, ennek mentén a megújulás, az akadályleküzdés képességét a rend fennmaradásának szolgálatába állítják. „Van jövőnk, biztos vagyok abban, hogy van a bencéseknek jövője. … Mi itt leszünk, nekünk az a feladatunk, hogy itt legyünk – a stabilitás, hogy bármi is történik, ide lehessen jönni.”
Szilvási Krisztián
Fotók: Szabó Béla, Vas Balázs