Ezekkel a kiemelkedő adatokkal indította a beszélgetés fonalát Horváth Gábor moderátor, aki maga is nagy rajongója nemcsak a történelemnek, Hunyadinak, hanem Bán Mór regényeinek is. Az idén megjelent legújabb rész címe: Angyal a kapuk felett. Ezernégyszázötvenegyben járunk, amikor olyan világrengető események készülődnek, amelyek mindörökre megváltoztatják Európa sorsát. Az ifjú Mohamed szultán eltökélten készíti fel seregét az addig legyőzhetetlennek hitt Konstantinápoly elleni támadásra. A várost talán meg lehetne menteni, de ehhez a Nyugat nemzeteinek összefogására lenne szükség. Csakhogy királyai, fejedelmei ügyet sem vetnek a fenyegető veszedelemre, és pillanatnyi érdekeiknek megfelelően inkább sorsára hagyják a létéért küzdő, valaha hatalmas birodalom maradékát. A nagy nemzetközi helyzet tehát fokozódik, ma már jól tudjuk a következményeket, 1453-ban Konstantinápoly elestét, aminek jelentőségét mutatja, hogy korábban ezt jelölték meg a középkor végeként a történelem tankönyvekben. És persze közelítünk 1456-hoz, Nándorfehérvár ostromához, ami csaknem megpecsételte Magyarország sorsát is. Milyen szerepe van ezekben az eseményekben Hunyadinak? – vetődik fel jogosan a kérdés.

A regény központjában a korszakot jellemző diplomáciai csetepaté áll, míg a korábbiakban főként a hadi események a jellemzőek. Kiderül, hogy Hunyadi kevésbé volt jó politikus, inkább hadvezérként alakított kiemelkedőt, az volt az ő igazi terepe, de elképesztő energiákkal igyekezett helytállni. A szerző fontosnak tartja, hogy ne csak a rendkívüli katonát lássuk, hanem a kétségek között vergődő diplomatát is. Menet közben az ember rájön, hogy a középkor világa nagyon sokban hasonlít a maihoz, többek között politikai téren is. Nem hagyott nyugodni például – mondja a szerző –, hogy Hunyadi miért nem segített Konstantinápolynak, míg ki nem rajzolódott, hogy mennyire meg volt kötve a keze más középhatalmakkal együtt.

Felmerült az a kérdés, hogy mennyire nehéz valós szereplőkről írni? A Walter Scott-i hagyomány szerint a regényíró fiktív karakterekkel dolgozik egy valós történelmi közegben. Ez a könnyebb megoldás. A nehezebb, mint a Hunyadi-sorozat esetében is, amikor valós a szereplő. Erre Bán Mór úgy reagál, hogy a történelemnél, a valóságnál nincs jobb történetszövő, hiszen a forrásokban ott van a válasz. Talán a regény olvasása közben fel sem merül, hogy az adott eseménysor valóban és éppen úgy történt meg. A történet követői bizonyára jól tudják, hogy a szerző mindig alapos kutatásokat végez, rendkívül sok forrásra hivatkozik regényeiben. De vajon miért érzi ezt fontosnak, és hogyan lesz a száraz adatokból olvasmányos történet? – szegezi neki Horváth Gábor az izgalmas kérdést. A történelmi regényírás legizgalmasabb része a kutatás, nekem szerencsére sikerült megőriznem az érdeklődésemet – emeli ki Bán Mór. Azt is hozzáteszi, hogy a nemzetközi kutatások sok tekintetben előbbre járnak a korszakkal kapcsolatban, tehát fontosnak tartja, hogy ezeket is megismertesse, ami jobban árnyalja az összképet is. Ahogy említette, a történelem írja önmagát, az adatokat csak össze kell illeszteni. Természetesen nagyobb szabadságot adott az első két könyv, ahol Hunyadi fiatalságáról viszonylag kevés adat állt rendelkezésre, így nagyobb részt kellett a fantáziára hagyatkozni, de eredményeként elevenebb karaktert lehetett alkotni.

A kedélyes beszélgetésben szóba kerülnek a szerző számára kedvesebb figurák – mert akad ilyen –, akik összetettségükkel váltak azzá, egyszerűen így átélhetőbbek. Ilyen Vitéz János, aki a kard és erőszak világában ésszel próbál küzdeni, vagy Murád szultán, akinek egy világbirodalom kiépítése a feladata, holott nem vágyik másra, mint madárdalt hallgatni saját kertjében. Próbálom megrajzolni úgy a figurákat, hogy azok ne csak feketék vagy fehérek legyenek – meséli az író.

Az alig egy órába még belefér olyan kérdés, hogy mennyire lehet a jelenkornak ezekből a regényekből tanulni, vagy milyen folytatásra számíthatnak a rajongók, sőt a regény inspirálta, idén forgatott filmsorozat és más készülő projektek is. Annyit elárulhatunk, hogy a Hunyadi regényfolyamnak még két kötetet tervez a szerző, A hollófiak című ifjúsági regény után újon dolgozik, mert fontosnak tartja az azokból kiolvasható értékek közvetítését a fiatalok felé. Ez utóbbi a méltán híres fekete seregről fog szólni.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs