Az örökzöld Mozart melódiákat hallgatva felmerülhet a kérdés: milyen különleges ember volt képes ezeket a dallamokat meghallani és papírra vetni? Honnan merítette az Éj királynője éteri hangjait? Milyen belső folyamatok vezettek a Don Giovanni megírásához? Ugyanakkor milyen forrásból táplálkozott a műveiből áradó mélységes derű?

Első zeneműveit hatévesen improvizálta, melyeket édesapja, Leopold Mozart jegyzett le. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.

Mi lehetett a titka? Igaz, hogy különleges képességeit segített kibontakoztatni Leopold Mozart, aki a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt. Mindent megtett annak érdekében, hogy fia minél alaposabb zenei képzésben részesüljön. Hosszú koncertkörutak egész sorát szervezte meg gyermekei számára, amelyek során a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei és uralkodói központjába eljutottak. A fiatal Mozartnak így lehetősége nyílt megismernie a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát.

Olyan művész volt ő, aki sokak számára a tökéletesség meghódításának lehetőségét testesíti meg. Több művészeti ágban megihlette az alkotókat. Filmek, könyvek készültek róla, melyek igyekeznek megfejteni a lángelme rejtélyét, aki 35 éves pályafutása alatt annyi zeneművet írt, mint mások 60–70 év alatt.

De a tudósokat is foglalkoztatja az ún. Mozart-hatás. Don Campbell 1997-es könyvének is ez a témája. A szerző így határozza meg a jelenséget: „egy mindent önmagába foglaló dolog, ami jelentőséget tulajdonít a zene átalakító erejének az egészség, az oktatás és a jólét terén. A zene átlagos használatát reprezentálja a stressz, a depresszió, vagy az aggódás csökkentésének terén, hogy relaxációt vagy alvást eredményezzen, hogy serkentse a testet, vagy hogy segítse a memóriát vagy az éberséget. Innovatív és kísérleti használata a zenének és hangoknak javíthat a hallási rendellenességeken, a diszlexián, az autizmuson, a figyelemhiányos hiperaktivitáson és egyéb mentális, fizikai rendellenességeken, sérüléseken.”

Mozart művei alapművek a zeneterápiában. „Mozart ideális módon tartalmazza mindazt, amit az anyatej is ideális módon tartalmaz, amire egy fejlődő csecsemőnek szüksége van.” (Fellegi Ádám)

A lemez értékét fokozza, hogy a felvételeken szereplő előadók méltó közvetítői a mozarti zenebirodalomnak. Csak néhány név a nagyszerű művészek közül, a teljesség igénye nélkül:
- Nikolaus Harnoncourt, világhírű osztrák karmester, aki 1972-től 1993-ig a salzburgi Mozarteumban tanított, miközben többnyire Bécsben, Zürichben és Amszterdamban dolgozott operakarmesterként és különböző nagy zenekarokkal adott rendszeresen koncerteket.
- Edita Gruberova, az utóbbi évtizedek világszerte legsikeresebb szlovák származású koloratúrszopránja;
- Matti Salminen, a finn származású basszista, aki rendhagyó módon tangót és dzsesszt is énekel saját zenekarával;
- és a világhírű amerikai bariton, Thomas Hampson.

A tartalmas szórakozást, felemelő lelki élményt kínáló lemezt minden kedves olvasónk figyelmébe ajánlom!

The Mozart Opera Experiences
Warner Music, 2010
Részletek A varázsfuvola, Pásztorkirály, Szöktetés a szerájból, Lucio Silla, A színigazgató, Idomeneo, Cosi fan tutte, Don Giovanni és a Figaro házassága című operákból. Edita Gruberova, Barbara Bonney, Charlotte Margiono, Ann Murray, Peter Schreier, Werner Hollweg, Hans-Peter Blochwitz, Thomas Hampson, Matti Salminen... Vezényel: NIKOLAUS HARNONCOURT

Idézetek Mozartról:

„Mozart öröksége van olyan jó mentség az emberiség létére, mint bármi más, amit felhozhatnánk, és talán halvány reményt is kínál a túlélésünkre.” (Robbins Landon)

„Ha Mozart vidám is, azért mindig nemes marad; nem bonviván ő, nem csillogó epikureus, mint Rossini: nem gúnyolja az érzelmeit, nem elégszik meg a közönséges könnyedséggel; vidámságában fenséges finomság van; szakaszonként éri el, mert a lelke hajlékony, és mert a nagy művészből, akár a tökéletes hangszerből, egyetlen húr sem hiányzik. De a lényege a tökéletes és boldog szépség abszolút szerelme.” (Hippolyte Taine)

„Mozart istenhívővé nevel – sokkalta inkább, mint a templomba járás –, hiszen csak nem lehet véletlen, hogy egy ilyen tünemény érkezett erre a világra, majd harminchat év után eltávozik onnét, bámulatos számban hagyva maga után a páratlan mesterműveket.” (Solti György)

„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben.” (Richard Wagner)

„Rendezőként számomra a mennyország az lenne, ahol az örökkévalóságig próbálhatnám Mozart operáit.” (Peter Hall)

„Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben is rejlik ez a jó befolyás, de jótékonyságában nem kételkedhetünk – minél inkább korosodom, és minél jobban megismerem őt, annál inkább szeretem magát a zenét.” (Csajkovszkij)

Szabados Éva