A kötet címszereplője, az ormánsági Sellye polgári családjának negyedik gyermeke, a legalább kéttucatnyi nem akármilyen állami, művészeti – közöttük Érdemes és Kiváló művész, Kossuth-díj, a Halhatatlanok Társulata örökös tagság – és győri kitüntetést magáénak mondható kiváló bariton, Bede-Fazekas Csaba ritka életúttal érkezett el a közelgő (karácsonyi) 90. születésnapjához.

Az egész találkozó hangulatát kölcsönösen meghatározta az a szeretet, tisztelet, megbecsülés és alázat, amelyet a hat évtizedes pályafutást maga mögött tudó bariton énekes érez a hivatása és a közönség iránt. Utóbbi percekig zúgó álló tapssal köszönte meg ezt a nagyszerű színésznek, aki az általa mindig hangoztatott szívből éneklésével méltán viselheti a bel canto, a szép ének, a tökéletes dallamformálás megtestesítője elnevezést. Győri sikereit, az opera helyi megteremtésében szerzett érdemeit kiemelte az esten elhangzott két jelentős szerepe is, a legtöbbször énekelt János vitéz Egy rózsaszála, illetve az operaszereplés hat évvel ezelőtti búcsúdarabja, az ugyancsak komoly szériát megért Traviata Germont Györgye.

Nem könnyű csaknem egy évszázad történéseit teljes mélységében megmutatni. A könyv huszonegy fejezete, a jelenből visszatekintéssel indítva tíz „munkás” hónap eredménye arról az egyéniségről, aki egész életében kritikus volt önmagával szemben, folytonosan szüksége volt bizonytalanságaiban megerősítésre az újságírói kritikákban, pályatársak és karmesterek véleményében. Hihetetlenül sokat jelentenek, meghatóak számára azok a könyvben helyet kapott köszöntők, amelyeknek írói szívük egy-egy darabját küldték el elismerésük jeléül. Az életrajzi könyv valójában éppen a főszereplő egyéniségétől, az emberekhez való viszonyától és persze hivatástudatától „működik”, azaz éri el célját, szinte még életében szobrot állítva a győri színházi élet kiemelkedő alakjának.

Az életrajzi mű szerzője, Werner Krisztina, napilapos terheitől szabadulván, az utóbbi időben aktivitásával, interjúival, párbeszédeivel a város kulturális életének egyik motorja, a könyv felvállalásával, megírásával folytatásra érdemes cselekménysor első etapját zárja le: alkotásához kiváló segítőket talált Szabó Béla fotóriporterben és Bodrossy Márk grafikusban, a könyv kész formája pedig a Palatia Nyomda munkáját dicséri. A Győri Nemzeti Színház 11-es számú öltözőjének humort sem nélkülöző, amúgy mellékesen a teniszsport világ elitjét naprakészen ismerő „lakója”, Bede-Fazekas Csaba pedig a jelenben prózai szerepekben bizonyítja sokoldalúságát. „Az idő vasfoga koptat – mondta búcsúzóul –, de továbbra is szeretem az embereket. Fogadjuk el egymást, szebbé téve vele mindennapjainkat.”

Mohay Gábor
FotóK: Szabó Béla, Szabó Anikó, Vas Balázs

Fotógaléria: Bel canto – Bede-Fazekas Csaba 90 – könyvbemutató a 22. Győri Könyvszalonon

Szabó Bála, Szabó Anikó és Vas Balázs fotói

16 kép