Legújabb könyve egy jelenre is ható múltbéli családi tragédiáról szól. Miért fontos feldolgozni a múltunkat? Mi történhet, ha nem foglalkozunk vele?

Ha nem foglalkozunk a múltbéli eseményekkel, tragédiákkal vagy az úgynevezett „ártalmas mondatokkal”, azokat tudat alatt magunkkal cipeljük. És rányomják, rányomhatják bélyegüket az életünkre. Egyik könyvem egy Mahatma Gandhi idézettel zárul: „A jól elvégzett munka jutalma, hogy elvégezhetted.” A könyv megjelenése után megkeresett az egyik olvasóm. Elmondta, hogy egy nagyon jól fizetett állást hagyott ott egy érdekes, de anyagilag jóval kedvezőtlenebb állásért. A váltást felrótta neki a családja, és maga is sokat vívódott annak helyességén – annak ellenére, hogy az új munka sok örömöt adott. Mahatma Gandhi mondata adta meg számára az igazolást döntésének helyességéről. „A puzzle-darabkák végre a helyükre kerültek” – mondta.

Milyen módon érdemes közelítenünk a múltbéli sebekhez?

A múltbéli sebek egy részével nincs dolgunk, megértettük, feldolgoztuk vagy túlléptünk rajtuk. Elhalványulnak, elfelejtődnek. Gond akkor van, ha valakinek az életében vissza-visszatérő elakadások, megtorpanások vannak. Ezeknek érdemes megkeresni az okát, és feldolgozni szakember segítségével.

Mesélne a legfontosabb tapasztalatairól a test és lélek egységével kapcsolatban? Gasztroenterológusként szokott párhuzamot húzni az étel és az élet nehézségeinek megemésztése között?

Általában a betegségeket szomatikus (testi) és lelki betegségekre osztják. A testi betegség elfogadott az emberek között, a lelki eredetű okot azonban nehezebben fogadják el, és még nehezebben kezdik el feltárni azt. Én a betegeket, a betegségeket holisztikusan szemlélem. Ennek megfelelően kivizsgálom a pácienseimet, majd elmagyarázom a betegségüket, és gondozásba veszem őket. Nem javuló betegeimnek teszem fel a kérdést, mit gondolnak a betegségeik lelki okairól. Aki elfogadó, ott továbblépünk a megfelelő terápia és terapeuta felé. Hogy egy példát mondjak: egyik páciensem betegsége túlzott alkoholfogyasztásából adódott. Amikor eljutottunk oda, hogy javult a testi állapota, meg mertem kérdezni, szerinte van-e olyan ok, amelyre visszavezethető a betegsége. Kiderült, hogy a családtagjainál halmozottan van jelen megoldhatatlan probléma: daganatos betegség, autizmus, mentális leépülés, munkanélküliség. Mindezzel egyedül kell megbirkóznia. Végül elhangzott a kérdés: doktornő, csodálkozik? Nem csodálkoztam. Jelenleg terápiára jár az egyik pszichológus kollégámhoz.

Az irodalomterápia, meseterápia egyre népszerűbb. Lehet konkrét gyógyító hatása egy-egy történetnek?

Igen. Magam is megélhettem ezt az egyik könyvemmel kapcsolatban, még a covid alatt. Egyik ismerősöm intenzív osztályon feküdt, súlyos állapotban, magas lázzal, nem csillapuló fejfájással, fulladással, halálfélelemben. Később felhívott, és elmesélte, hogy amikor a legrosszabbul volt, és nem használtak a terápiák, a Lepketánc – Zoé könyve nyitó jelenetét kezdte felidézni. És egyszer csak azt vette észre, hogy jobban lett, már nem volt halálfélelme, és elmúlt a fejfájása.

A Győri Könyvszalon a könyv ünnepe. Mit jelent az életében az olvasás és az írás?

Édesanyám az Akadémiai Kiadóban dolgozott. Barátnője egy nagyszerű könyvtár vezetője volt. Gondosan megválogatták, mit adnak a kezembe. Olvastam, és ott voltam a történetekben. Most írok, és ott vagyok a szereplőimmel. Úgy mondják, akik ismernek, teremtek magamnak egy világot, és jól érzem magam benne. Összegezve: jó olvasni és jó írni.

Milyen érzésekkel jön Győrbe?

Szeretem a várost. Barátaink laknak itt. Egy olyan városba jönni, és lehetőséget kapni a legújabb könyvem bemutatására, amelyik már a 22. Könyvszalont rendezi, hatalmas megtiszteltetés.

Kiket vár a könyvbemutatóra?

Mindenkit! Az elsőként megjelenő könyvem a Varjú-ikrek története alcímet kapta a kiadó, Kaiser László kérésének megfelelően, aki maga is író, költő, és írást tanít. A javaslata ez volt: mese gyerekeknek és felnőtteknek. Örültem ennek, boldogan egyeztem bele, és azóta is hálás vagyok érte.

Dr. Illés Krisztinával és ...a Dög – Egy döntés hálójában című kötetével a 22. Győri Könyvszalonon 2023. november 11-én, szombaton 14 órakor találkozhatnak az érdeklődők a Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális gyűjteményében, a rendezvény műsorfüzete pedig innen tölthető le.

Szabados Éva