A mezőgazdaság fejlődésével egyre nagyobb szükség lett volna egy hűtőházra, ám 1936-ban a Hangya Szövetkezet beavatkozása miatt ez meghiúsult.

Vállalkozók Lapja, 1936. április 22.:

1938-ban Späth Gyula győri polgármester a városházán az érdekeltek bevonásával értekezletet hívott össze, amelyen arra a megállapításra jutottak, hogy a hűtőházra a városnak sürgősen szüksége van, de abban nem született egyértelmű döntés, hogy kik létesítsék. Völgyi Ferenc Győr gazdasági élete 1867 ‒ napjainkig (Győr, 1940) című könyvében még mindig a hűtőház építését sürgeti (21. o., 37. o.).

1943-ban Győr városa megegyezett a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral, hogy a város és a takarékpénztár közösen alapítanak részvénytársaságot győri székhellyel, egymilliós alaptőkével. A tárgyalások értelmében Győr városa adja a területet, amint a részvénytársaság megalakul, melynek területe 8-10 ezer négyszögöl lesz.

A II. világháború után, a tervgazdálkodás jegyében a hűtőház témája ismét napirendre került. 1950-ben hároméves terv keretén belül kitűzték, hogy 1953-ra a hűtőháznak működnie kell. 1951-ben Hecsepusztán megkezdték az építkezést Wannenmacher Fábián tervei alapján (forrás Modern Győr):

1953. augusztus 29-én adták át az új hűtőházat, amely az Országos Hűtőipari Vállalat Győri Gyára néven kezdte meg a működését.

Győr- Sopronmegyei Hírlap, 1953. augusztus 30.:

13.500 tonnás befogadóképességével a harmadik legnagyobb hűtőházként tartották számon. Megnyitásakor bérhűtéssel foglalkoztak, 1954-ben megpróbálkoztak a fagylalt-, és ennek melléktermékeként a Rákszem cukorka gyártásával, amelynek előállítását a Győri Keksz- és Ostyagyártól vették át. Ezek a próbálkozások – mivel ráfizetésesek voltak, vagy csak nagyon minimális hasznot hoztak – 1956-ban befejeződtek.

A Budapesti Mirelite Vállalatnak a Győri Hűtőházba kihelyezett részlegével kezdték meg a gyümölcs és zöldség feldolgozását és gyorsfagyasztását. 1957-ben felvetődött az ötlet, hogy saját termékeket gyártsanak, melyeket „Diadém” néven akartak forgalomba hozni. A Győri Hűtőház átvette a Mirelite által használt berendezéseket, és állományba vette a dolgozóit.

Az első, még kísérleti jellegű termékek a szilvás gombóc és a vagdalthús voltak. Később az ételgyártás fő termékei a rántott hús, a rántott és vagdalt máj, a különféle töltött paprika készítmények, a szalontüdő, a vesevelő és a májgombóc lettek, melyek sikerességét jelzi, hogy a gyártott mennyiség 50 vagon körül alakult, termelési értéke pedig 10 millió forint volt. A két legfontosabb termék azonban továbbra is a zöldborsó és a málna maradt.

1966-ban elkezdték a hűtőház bővítését, amely azzal járt, hogy 1967-ben és 1968-ban a borsógyártás szünetelt, a gyár termelékenysége csökkent.

Forrás Modern Győr:

Az építkezés 1966 elején kezdődött, az avatásra 1969. május 23-án került sor, ekkor az ország legkorszerűbb és legnagyobb hűtőházaként tartották számon. A Hűtőipar című szaklap 1969-i 4. számában részletes ismertetést tett közzé az építészeti és hűtéstechnikai megoldásairól.

A hűtőház az 1970-es években szerződéseket kötött a kisalföldi falvak termelőszövetkezeteivel: a málna telepítéséhez biztosították a töveket, a zöldborsóhoz pedig a magokat, majd felvásárolták a terményt. Ez szavatolta az állandó feldolgozást, és a termelőszövetkezetek is biztos bevételt könyvelhettek el.

Kisalföld, 1971. augusztus 15.:

Természetesen a tésztafélék gyártását is folytatták: az 1970-es évek végére a termelékenység annyira megnőtt, hogy tésztafélékből 405 ezer tonna helyett már 6000 tonnát készítettek. 1979-ben háromlépcsős tervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy a teljesítmény megduplázódjon.

A Kisalföld az 1979. december 30-i számában így számol be erről: „Folyik a mirelitüzemi rekonstrukció, mégpedig három lépcsőben – tájékoztat dr. Csaba László igazgató. – A folyamatos fogyasztókapacitás bővítése érdekében két gyártósor épül, magyar tervek alapján és hazai kivitelezésben. E két berendezés óránként együttesen nyolc tonna terméket állít elő. Az egyik 1980 első negyedében, a másik a nyár elején állítható üzembe, s ezt követően Győrött alakul ki az ország legnagyobb folyamatos fagyasztó-kapacitása. A rekonstrukció másik része annak az üzemcsarnoknak a kialakítása, amelyben két folyamatosan működtethető gépsor együttesen évi nyolcezer tonna tésztát állít majd elő.”

1982-ben a hűtőipar gyárai teljes pénzügyi önállóságot kaptak, a győri hűtőházban jelentős exporttal számoltak. Kedvelt exportcikknek számított a gurulós málna és a zöldborsó mellett a paradicsompaprika is. A győri exportáru felét a Német Szövetségi Köztársaságba, negyedét pedig Svédországba szállították.

Kisalföld, 1982. október 15.:

Az 1980-as években a gyár sikeresen működött, az évente megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron többször díjat kapott termékeiért, így az 1988-ban bekövetkező teljes önállóság sem érte váratlanul. A fő exportcikkeknek továbbra is a málnát és a paradicsompaprikát tekintették.

1992-ben a cég részvénytársasággá alakult, és Arvit Hűtőipari Rt. néven hozta forgalomba termékeit. Az 1990-es években továbbra is jelentős forgalmat bonyolítottak. A nagyüzemi zöldség- gyümölcs termelés, valamint a termelőszövetkezek megszűnésével azonban a központosított beszállítások megszűntek. A termelékenység számottevően csökkent, a vállalatnak jelentős tartozása halmozódott fel. 2002 májusában fizetésképtelenséget jelentettek, 2003-ban megkezdték a felszámolását.

Az Arvit Rt. végnapjairól a Kisalföld számolt be 2005. június 18-i cikkében:

A napilap 2013. szeptember 23-án pedig a bontásáról adott hírt:

A hűtőház bontása (forrás Modern Győr):

Polgár Beáta

Felhasznált irodalom:
Grábics Frigyes: A győri Hűtőház története 1953-1969 (Helytörténeti pályázat) Győr, 1970
Ormándy János: Győr Város mint kerületi és exportkereskedelmi központ; Győri Szemle 5. évf. 4-5. sz. (1934. 04-05.) 185-193.p.
Ujlaky Géza, dr.: Az értékteremtő hűtőház; Győri Szemle 9. évf. 1. sz. (1940. 02. 15.) 67-80.p.
Augusztus 15-re elkészül ötéves tervünk büszkesége, megyénk egyik legnagyobb építkezése, a győri hűtőház; Győr- Sopronmegyei Hírlap 9. évf. 120. sz.(1953. 05. 24.) 3.p.
Az építők harca a Hűtőház határidő előtti átadásáért; Győr- Sopronmegyei Hírlap 9. évf. 174. sz. (1953. 07. 26.) 1.p.
Készen várja az avatóünnepséget a győri hűtőház; Győr-Sopronmegyei Hírlap 9. évf. 194. sz. (1953. 08. 19.) 3.p.
Ünnepélyesen felavatták a győri hűtőházat; Győr-Sopronmegyei Hírlap 9. évf. 208. sz. (1953. 08.  30.) 1. p.
Kertészet és Szőlészet; 20. évf. 37. sz. (1971. 09. 17.) 3.p.
Megszűnik a „Mirelite” egyeduralma – A Győri Hűtőház is készít mélyhűtött árut; Kisalföld 2. évf. 92. sz. (1957. 04. 20.) 5. p.
Fogy a zöldborsó; Kisalföld 20. évf. 62. sz. (1964. 03. 14.) 1.p.
Jól híztak a pulykák – Bővített tervet teljesít a győri hűtőház; Kisalföld 20. évf. 264. sz. (1964. 11. 11.) 3.p.
Észszerű előrelépés; Kisalföld 22. évf. 66. sz.(1966. 03. 19.) 2.p.
Zúzmarás vitaminok; Kisalföld 23. évf. 67. sz. (1967. 03. 19.) 3.p.
Kész a győri új hűtőház; Kisalföld 25. évf. 116. sz. (1969. 05.2 3.) 1.p.; 3.p.
A Lewis fluidizációs gyorsfagyasztó-berendezés üzemeltetési tapasztalatai; Kisalföld 27. évf. 182. sz. (1971. 08. 04.) 6.p.
Jövőjét alapozza a Győri Hűtőház; Kisalföld 35. évf. 304. sz. (1979. 12. 30.) 1.p.
Versenyben a piacért - Lépést váltott a hűtőház; Kisalföld 36. évf. 218. sz. (1980. 09. 17.) 3.p.
Az önállóság útján a hűtőház; Kisalföld 38. évf. 239. sz. (1982. 10. 12.) 1. p. 
Fontolva halad a győri hűtőház; Kisalföld 46. évf. 196. sz. (1991. 08. 22.) 5.p.
1000 vagonos az új hűtőház; Magyar Építőipar 19. évf. 1. sz. (1970/1) 56-57.p. 
Utazó málna, mélyhűtött lángos - A Győri Hűtőház sikerei; Népszabadság 29. évf. 143. sz (1971. 06. 19.) 9.p.
Eredményes kapcsolat a győri hűtőházzal; Szövetkezeti élet 2. évf. 1. sz. (1977. 01. 01.) 7.p.
A kivitel bővülésére számít a Győri Hűtőház; Világgazdaság 16. évf. 118. sz. (1984. 06. 21.) 3.p.
Magyar Építőművészet 3. évf. 7-9. sz. (1954.) 244.p.

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.