Ez a hajtogatási technika több száz éves múltra tekint vissza, eredetileg Japánból származik. Maga a szó a japán ori (hajtogatás), és a kami (papír) szóból alakult ki. Kutatások alapján már a 17. században megjelent az origami, akkor még csak vallási ceremóniákon és ünnepeken használták ezeket az összehajtogatott papírfigurákat. Josizava Akira volt az a japán origamiművész, akit az atyjaként és nagymestereként tartanak számon. 18 könyve jelent meg, élete során több mint 50 ezer modellt készített. A papírhajtogatásért már gyerekkorában rajongott, majd felnőttként műszaki rajzolóként dolgozott. Munkatársainak geometriát tanított, amelynek elsajátításához az origamit hívta segítségül. Lelkesedése a papírhajtogatás iránt odáig fajult, hogy végül munkahelyét is otthagyta, hogy teljes mellszélességgel tudjon hódolni szenvedélyének. Negyvenhárom évesen megalapította a Nemzetközi Origami Központot, első műve pedig 1954-ben, Atarasii origami gidzsucu (Új origamiművészet) címmel jelent meg, amelyben gyakorlatilag az origami alapjait mutatja be.

Az origami fejlődése és elterjedése a 20. században kezdődött, amelyben az oktatásnak óriási szerepe volt. Önálló kreatív tevékenységre is használták, de a matematika és a geometria könnyebb megértéséhez előszeretettel használták eszközként.

Az Origami Világnapokat minden évben október 24. és november 11. között tartják – ez országonként változó. Ilyenkor különböző programokat, bemutatókat, műhelyeket és kiállításokat szerveznek. És miért éppen október 24. lett a világnap első napja? A válasz kézenfekvő: Lillian Oppeinheimer, az Amerikai Origami Szövetség alapítója előtt szerettek volna tisztelegni, aki e napon született. És hogy mi a világnap célja? Természetesen tovább növelni az origami amúgy is népes táborát, és népszerűsíteni a tevékenységet mint kreatív hobbi.

Mire jó az origami?

Az origaminak fontos pedagógiai vonzata van: azon túl, hogy a szem és kéz koordinációt javítja, fejleszti a térlátást, a koncentrációt és a kreativitást, az óvodákban és az iskolákban is előszeretettel használják. A mesék, mint tudjuk, elengedhetetlen kellékei az olvasás kialakulásának, így azok illusztrálásához is kiválóan használhatók. A kicsik íráskészségén is javítani tud, hiszen a finommotorikájukra a hajtogatás fejlesztő hatással van. Ezeken felül nagyszerű és kreatív játéktárgyakat és ajándéktárgyakat készíthetnek belőle a gyermekek, így másoknak és maguknak is örömet tudnak szerezni. Mivel a kézügyességet nagymértékben javítja, az iskoláskorú gyermekek írásképét is javítani tudja. Számos előnye között még megemlíthetjük, hogy kiváló hobbitevékenység, amelyet gyakorlatilag fillérekből művelhetünk, mivel nem kell hozzá más, csak egy papírlap. Ellazít bennünket, de ugyanakkor kihívások elé állít, és gondolkozásra késztet. Ahogy mondani szokás: pihentetően szórakoztat és játszva tanít.

Nedves és száraz hajtogatás

A hagyományos japán hajtogatási technikát kétféleképpen végezhetjük: száraz, illetve nedves papír használatával. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai. A bonyolultabb formákhoz a nedves papír a jó választás. A lap így könnyebben hajlítható és kezelhető, szebb vonalakat tudunk vele kialakítani, valamint az elkészült alkotások tovább őrzik meg formájukat. Hátrányai közé sorolhatjuk, hogy inkább haladóknak javasolják ezt a technikát, mivel a papír a nedvesség hatására könnyebben elszakad. A száraz origami gyorsabb és egyszerűbb módja a hajtogatás művészetének. Előnye, hogy a papírlap ellenállóbb és nehezebben szakad el. Ezzel a módszerrel az egyszerűbb formákat érdemes létrehozni. Hátrányként említhetjük, hogy a papír nehezebben hajlik, a kontúrok kevésbé élesek, az elkészült művek gyorsabban vesztik el alakjukat.

Praktikák, tanácsok

A hajtogatáshoz használt papírnak könnyűnek, vékonyaknak és egyenletesnek kell lennie. A japánok hagyományosan washi papírt (rizspapírt) használtak (ezek speciális technikával készülnek, és így a belőlük született remekművek különösen hosszú ideig elállnak), manapság azonban már sokan sima, színes, négyzet alakú papírral dolgoznak. Fontos tudni, hogy bármelyik hajtogatási technikát is választjuk (akár a szárazat, akár a nedveset), a hajtogatás során nem használhatunk ragasztást vagy vágást. Ezek nem megengedettek! Csak hajlításokkal és hajtogatásokkal érhetjük el a kívánt alakzatokat. Ha még kezdők vagyok az origamiban, akkor előre meghatározott vonalak mentén hajtogassunk. Ceruzával lépésenként jelöljük a vonalakat halványan, és ezek segítségével haladjunk előre. Az origami tanulása és tökéletesítése időt és gyakorlást igényel, úgyhogy ne csüggedjünk, ha valami elsőre nem sikerül. Kezdjük az egyszerűbb formákkal, a bonyolultabb projektekbe az alaplépések elsajátítása után fogjunk bele. Szóval nincs más teendőnk, mint nekikezdeni, képzeletünknek csak a csillagos ég szabhat határt!

Japánban az origaminak misztikus erőt tulajdonítanak, a hagyomány szerint aki ezer papírdarvat meghajtogat, annak az istenek teljesítik egy kívánságát. Szóval hajtogatásra fel!

LSzimonetta

Forrás: Wikipédia, brainmanpictures.piwigo.com, neteducatio.hu, szerkeszto.gportal.hu, wmn.hu

A képek a pixabay.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.